Régi tartozást törlesztenek Krúdy felé

Nyíregyháza posztumusz díszpolgárává avatja a szabolcsi megyeszékhely önkormányzata a város szülöttét, Krúdy Gyula írót.

A címet a tervek szerint az augusztus 20-i ünnepi közgyűlésen adják át Krúdy Tímeának, az író leszármazottjának – mondta el Kovács Ferenc polgármester keddi sajtótájékoztatóján. A díszpolgári cím átadásával régi tartozást törleszt a város Krúdy Gyula felé – fogalmazott az eseményen az önkormányzati vezető. Hozzátette: a díszpolgári címben 1994-ben részesült Katona Béla irodalomtörténész, aki sokat írt Krúdy Gyuláról, sokszor felvetette, hogy az író munkássága nagyobb megbecsülést érdemelne. A posztumusz díszpolgári cím odaítéléséről szóló előterjesztést a nyírségi város helyhatósága korábbi testületi ülésén egyhangúlag megszavazta.

Krúdy Gyula írásaiban rendszeresen megemlékezett a városról, több novellájában dicsérte a nyírségi emberek szorgalmát, s mindig úgy érezte, hogy ha erre jár, hazajön ide – hangsúlyozta a polgármester. Kovács Ferenc közlése szerint az önkormányzat célja, hogy a Szindbád szerzőjének emlékét ne csak szobrok, emlékszobák őrizzék, hanem nevét és személyiségét visszaemeljék a köztudatba, általa pedig Nyíregyháza intenzívebben vegyen részt az ország kulturális közéletében. A posztumusz adományozott díszpolgári cím abban is segíthet, hogy Krúdyról mindenkinek először Nyíregyháza, a város lakóinak pedig maga az író jusson a leghamarabb eszébe – tette hozzá Kovács Ferenc.

Krúdy Gyula 1878. október 21-én született Nyíregyházán, iskoláit szülőhelyén, Szatmárnémetiben és a mai Szlovákia területén fekvő Podolinban (Podolínec) végezte. Nem volt még húszéves sem, amikor első novelláskötetét megjelentették, újságíróként munkatársa volt számos folyóiratnak, például a Nyugatnak is.

Az országos hírnevet a Szindbád-sorozat hozta meg számára. 1930-ban megkapta a Baumgarten-díjat, de a jelentős pénzösszeggel járó elismerés alig enyhített anyagi gondjain. Utolsó éveit szegénységben, nehéz anyagi körülmények között élte. 1933. május 12-én érte a halál Budapesten, nevét és emlékét többek között köztéri szobor, utca, helyi oktatási intézmény, a vigadó és a színház kamaraterme őrzi Nyíregyházán.

Krúdy Gyula a magyar irodalom egyik legtermékenyebb alkotója, többet írt, mint Jókai Mór vagy Mikszáth Kálmán. A közönség által legismertebb és legkedveltebb művéből, a Szindbád-történetekből Huszárik Zoltán 1980-ban készített filmet.

(MTI)