A magyar gazdaság egyértelmű kilábalásának a jele, hogy 2011 első negyedévében a GDP a naptárhatás kiszűrésével 2,4 százalékkal növekedett. A bővülés elsősorban az ipari termelésnek köszönhető, míg az építőipar és a kiskereskedelem egyelőre visszahúzó tényező. Ezt támasztja alá, hogy áprilisban 15,5 százalékos mínuszt volt kénytelen elszenvedni az építőipari ágazat, és a helyzetet csak rontja, hogy az új szerződések volumene 30 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél, ezen belül az épületek építésére költötteké 45,5 százalékkal esett vissza.
Valóban keserű csalódást okoztak az építőiparból érkező adatok, látszik, hogy nincsenek megrendelések, és az Új Széchenyi-terv várható beruházásairól sem lehet túlságosan sokat tudni – mondta el az MNO-nak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Rámutatott arra is, hogy a lakáspiacon sem várható elmozdulás, amit csak tetéz, hogy a hitelezés továbbra sem indult be. Az elemzők a kiskereskedelem területén is legalább szerény mértékű növekedést vártak, ami egyelőre elmaradt, emögött svájci frank megerősödése állhat – tette hozzá.
Csökken az ország sérülékenysége
A kiskereskedelem továbbra is szenved, amit jól mutat, hogy a gazdaság ezen ága 0,4 százalékos mínuszban zárt áprilisban. A pozitív fejlemények közé tartozik, hogy 2011. március–májusban a foglalkoztatottak létszáma 29 ezer fővel (0,8 százalékkal) nőtt, míg a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 17 ezer fővel (3,6 százalékkal) csökkent, 11,0 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezve.
Suppan szerint az adócsökkentés hatása egyelőre nem látszik a fogyasztás felfutásában, amely abból a szempontból nem baj, mert így növekszik a megtakarítások összege, és így csökkenhet az ország sérülékenysége. A szakértő úgy látja, hogy a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg kedvező adatai mögött is részben a megtakarítási hajlandóság növekedése áll. A foglalkoztatottság bővülése mögött egyrészt szezonális hatások, másrészt a feldolgozóipar növekvő munkaerő-kereslete állnak a háttérben, de sajnos a szolgáltatási szektor egyelőre „nyűglődik”, így további munkaerőt nem tudnak felszívni – hangsúlyozta a Takarékbank elemzője.
Az adócsökkentés okozta a kiesést
A gazdasági válságból való kilábalásra utal, hogy a külkereskedelmi mérleg 688 milliárd forintos plusszal zárt 2011 első negyedévében, 178 milliárd forinttal (638 millió euróval) többel, mint egy évvel ezelőtt. Kérdéses, hogyan kell értékelni azt, hogy a kormányzati szektor mérlege az év első negyedévében az előzetes adatok szerint 2202 milliárd forintos – GDP-arányosan 31,8 százalékos – többletet mutatott, de ha a magán-nyugdíjpénztári bevételeket levonjuk, akkor már 6,6 százalékos hiányt kapunk, ami a 2010. első negyedévinél 137,5 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,8 százalékponttal magasabb.
Suppan úgy látja, a kormányzati szektor magán-nyugdíjpénztári források nélküli nagyobb hiányát az adócsökkentés okozta, és hogy a várttal szemben nem fogyasztásra költik el az emberek a pluszjövedelmüket. A bürokrácia csökkentése egy elhúzódó folyamat, és annak eredményei csak évek múlva fognak megjelenni – tette hozzá.
Fontos üzenet lenne a menetrendhez való ragaszkodás
A Széll Kálmán-terv kapcsán Suppan elmondta, hogy az idei évre viszonylag kevés kiadáscsökkentést hozott volna a program, ezért nem olyan nagy baj – bár a befektetők felé fontos üzenet lenne a menetrendhez való ragaszkodás –, hogy egyes törvények még nem születtek meg. Véleménye szerint a program mindenképpen csökkenteni fogja a belső keresletet, de hosszú távon normális mederbe kerülhet az újraelosztási rendszer. A szakértő a pozitív lépések közé sorolta, hogy az adófizetők által segélyre kifizetett pénzeket oly módon kívánják csökkenteni, hogy a beinduló közmunkaprogramokat uniós forrásokból fogják finanszírozni, és ez vélhetően mind a foglalkoztatásra, mind a költségvetés egyenlegére jótékony hatással lesz.
Kényszerpályán a monetáris tanács
Az euróövezeti válság hatásának egy része egyelőre felmérhetetlen, mivel nem lehet tudni, hogy alakul a jövőben Görögország és Portugália sorsa, másrészt abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy exportpiacainkon erős a konjunktúra – mondta el lapunknak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Emellett mind Németországban, mind a térségbeli államokban viszonylagos pénzügyi egyensúly érvényesül – tette hozzá. A szakértő szerint a befektetők részéről elég nagy az óvatosság az eurózóna válságban lévő és abból kimaradó országok esetében, ami mindenképpen növeli a kockázatokat. Duronelly úgy látja, hogy a hazai kamatszintet illetően az új monetáris tanács szerint is kényszerpályán mozog és a legfőbb szempontja a pénzügyi stabilitás fenntartása.
A jegybanki kamatszint nem magas, mert a hosszabb lejáratú kamatok 7 százalék felett vannak, tehát jóval feljebb, mint az MNB irányadó kamata – tette hozzá. Ez annyit jelent, hogy a költségvetés (és végső soron az ország) hosszú finanszírozását a piac nem hajlandó alacsonyabb szinteken ellátni, nyilvánvalóan a jövőt illető bizonytalanságok miatt – mutatott rá Duronelly. „Magyarország kis, nyitott gazdaság, és az ilyen típusú országokban a kamatpolitika önállósága mindig is rendkívül alacsony.”
A pénzügyi kultúrával is bajok vannak
„A belföldi kereslet továbbra is rendkívül szerény, ami alapvetően nem tekinthető nagy bajnak, mert a közben lakossági eladósodása megállt, sőt csökkenésbe fordult” – utalt Duronelly arra, hogy a gazdaság melyik ága van még mindig válságban. Szerinte az emberek hiteltörlesztésre költik el az adócsökkentés révén elért pluszjövedelmeiket. A befektetési igazgató arról is beszélt, hogy a kis- és középvállalkozói szektornak nem sikerült az elmúlt években versenyképesség és innováció tekintetében felzárkózniuk a hazánkba befektető multinacionális vállalatokhoz. Ez egy olyan feladat, amelyet csak évek alatt sikerülhet végrehajtani, és emellett a kkv-szektornak a pénzügyi kultúra terén is legalább utol kell érnie a multikat – zárta szavait Duronelly.
origo.hu
Szijjártó Péter: Magyarország elutasítja, hogy az EU katonai tanácsadókat küldjön Ukrajnába
