Seszták Ágnes: A rendszerváltással először is felejteni szeretett volna a társadalom. Felejteni és fogyasztani. Konzumálni, mindent, amiről lemaradt negyven évig. Ez a fogyasztás azonban nem a munkára alapozódott. Korunk hőse lett a pártkapcsolati tőkével nagy pénzeket szakító üzletember, az áfacsaló, adókerülő, törvénytelenül gazdagodó, vagy a bizniszelő, feketegazdaságban tevékenykedő életrevaló egyén. Azelőtt a gyerekek űrhajósnak vagy a rák ellenszerének felfedezésére készültek, ma tévésztárok akarnak lenni, VV-villában szerepelni, celebnek állni, győztesnek lenni az X-faktorban, esetleg brókernek menni, de mindenekfelett gazdagon és jól élni. Huszonéves fiúk mondják, hogy a lányok szóba sem állnak olyannal, akinek nincs autója, lakása, és nem keres jól. Az egész társadalmi közeg az aberráció felé nyomja az embereket.
(Magyar Nemzet, 2011. július 30.)

Csúcsra járatott tolerancia Brüsszelben: nem engedték be Dömötör Csabát a gyermekeivel egy helyi étkezdébe