Bölcskei Gusztáv úgy fogalmazott: „Bízunk abban, hogy a törvény elfogadásával az egyházunk által is régóta hangoztatott szempont, az úgynevezett üzleti egyházak tevékenységének kiszorítása is egyértelműen megvalósul, és ily módon megszűnik az állami költségvetésből a különböző jogcímeken való felesleges pénzkiáramlás.”
Mint az MRE kommunikációs szolgálata által küldött közleményben olvasható, az egyház elnöksége várakozással tekint – az új egyházi törvény által immáron kialakított keretek alapján – a következő hetekben, hónapokban az egyház életét és szolgálatát is érintő további törvények és koncepciók egyeztetése elé, ezek közül különösen is kiemelve a köz- és felsőoktatás, valamint a szociális tevékenység kérdését.
Utaltak arra, hogy a törvény eredeti koncepcióját és annak szövegszerű változatát az előkészítés során az MRE elnöksége megismerhette és véleményezhette. Az utolsó tárgyalási napon benyújtott fideszes módosító javaslat ugyanakkor „meglepetésként érte az egyházvezetést”. Az MRE álláspontja szerint elképzelhető, hogy az új koncepció szerint elfogadott törvény az egyház és az állam kapcsolattartása szempontjából megfelelő keretet ad.
A KDNP eredeti egyházügyi törvényjavaslata még három kategóriát rögzített: a bevett, illetve elismert felekezeteket, a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházakat, amelyekkel a kormány megállapodást köt, illetve további olyan egyházakat, amelyek országos lefedettségűek, illetve világvallásokhoz kötődnek, és jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. Az utóbbi két kategóriát azonban végül nem vezették be, s a törvényben csak 14 egyházat rögzítettek. A jogszabályban nem nevesített és nem kategorizált vallási közösségek egyházi nyilvántartásba vételéről az eredetileg tervezett Fővárosi Bíróság helyett a parlament dönthet majd, kétharmados többséggel.
A törvény szerint az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős tárcavezetőnek a Ház elé kell terjesztenie annak az egyháznak a megszüntetésére vagy törlésére vonatkozó javaslatot, amely felhagy a tevékenységével, és vagyonáról nem rendelkezik. Jogutód nélkül akkor szűnik meg egy egyház, ha feloszlását legfőbb szerve kimondta. Az a korábban javasolt passzus azonban, hogy a bíróság – majd a módosítások nyomán a parlament, illetve miniszter – törölheti a nyilvántartásból azt az egyházat, amelynek tevékenysége az alaptörvénnyel ellentétes, jogszabályba ütközik, illetve amelynek tényleges tevékenysége alapján a nyilvántartásba vétel nem történhetett volna meg, nem szerepel a jogszabály végső változatában.
Várják az alkalmazást
Az új egyházi törvény alkalmazása során, a gyakorlati kérdések tisztázásakor válik majd egyértelművé, hogy pontosan milyen változásokat hoz a 2012. január 1-jén életbe lépő jogszabály – nyilatkozta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára. Mohos Gábor utalt arra, hogy az egyházi kategóriák megállapításakor nem kérdezték meg a véleményüket, és „újdonságként tapasztalták azt a változást”, hogy az eddigi három egyházi kategória koncepciója helyett egyetlen maradt, amely egyelőre 14 felekezetet sorol fel egyházként, noha ez a kör minden bizonnyal bővül majd. E tekintetben nyilván a törvényhozók voltak, akik valamilyen szempontok alapján módosították az addigi koncepciót – vélekedett az MKPK titkára.
Azzal kapcsolatban, hogy a törvénytervezetből kikerült, miszerint a bejegyzést kérő egyházaknak igazolniuk kell, hogy híveik száma legalább ezer, Mohos Gábor megjegyezte, „valószínűleg a törvényhozás úgy ítélte meg, hogy az egyéb feltételek kellően garantálják: csak olyan közösségeket jegyezzenek be, amelyek valóban egyházként működnek”.
Az MKPK titkára meglepetésként értékelte, hogy a törvény végleges szövegében arról határoztak, hogy nem a Fővárosi Bíróságon jegyzik majd be az egyházakat, hanem arról az Országgyűlés dönt; adott esetben ez a katolikus egyházat is érintheti, hiszen az egyházon belül is van sok jogi személy – mutatott rá. Eddig a bíróságon kellett bejelenteni, ha egy szerzetesrend jogi képviselője megváltozott, „elképzelhető, hogy ezek után ez a minisztériumban lesz nyilvántartva” – fogalmazott. Ebben az ügyben „mi is szeretnénk még tisztábban látni, hogy a gyakorlatban pontosan miként fog alakulni” – tette hozzá.
Négy-öt évenként felül kell vizsgálni a listát
Egyértelmű helyzetet teremt az új egyházi törvény; amely közösségek a kritériumrendszernek eleget tesznek, azokat bejegyzik, míg azok számára, amelyek nem felelnek meg, megszűnnek az egyházalapítással kapcsolatos visszaélés lehetőségei – mondta Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke.
Hangsúlyozta, hogy a mai társadalmi viszonyoknak megfelelő, előremutató törvényt fogadott el a parlament. „Soha nem tartottuk jónak, hogy olyan, történelmileg teljesen abszurd fogalmakat használtak az eredeti törvényjavaslat beterjesztői, amelyek egyáltalán nem igazodtak a valósághoz, és szembenálltak a történelmi tényekkel” – jelentette ki.
Példaként hozta fel erre, hogy az eredeti beterjesztésben az 1895-ös egyházi törvényt vették alapul, amelynek kategóriáiba olyan egyházakat is megpróbáltak besorolni, amelyek akkor még nem is léteztek. A koncepció eredeti, kategorizáló rendszerénél meglátása szerint sokkal jobb ez a mostani, egyetlen kategóriát használó törvény, ugyanis „a mostani felsorolás tisztább helyzetet teremt”. Azt, hogy a törvény hogyan fog működni, a joggyakorlat mutatja majd meg – vélekedett. A Mazsihisz elnöke rámutatott: bírósági és parlamenti döntés alapján történő egyházi bejegyzésre egyaránt van példa Európában. Véleménye szerint a gyakorlat mutatja majd meg, hogy nem torkollik-e politikai csatározásokba egy-egy egyház majdani bejegyzése.
Utalt arra, hogy az 1990-es évek óta az a Mazsihisz álláspontja, hogy az egyházalapítás kritériumát 100 tagnál magasabban kell meghúzni, de „nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy lehetnek olyan vallási csoportok, amelyek Magyarországon kis létszámmal bírnak, de adott esetben külföldön több millió hittestvérük van”. Ezért nem biztos, hogy az egyházalapításnál kizárólag a létszám a döntő – magyarázta.
A húszéves kritériummal (azaz hogy a bejegyzéshez az egyháznak 20 éve kell fennállnia) ugyanakkor a Mazsihisz egyetért, mert „ahhoz, hogy egy vallási csoport komolyságát meg tudják vizsgálni, hosszabb időre van szükség”. Feldmájer Péter annak a véleményének is hangot adott, hogy az egyházak listáját a parlamentnek 4-5 évenként át kell tekintenie.
Világos és egyértelmű feltételek
Az új egyházi törvény biztosíthatja, hogy ne politikai alapon ismerjenek el egyházakat, hanem objektív kritériumrendszer alapján – nyilatkozta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke. Annak a véleményének adott hangot, hogy az egyházakkal szemben támasztott, a törvényben lefektetett feltételek „világosak és egyértelműek„; ezek alapján pedig „nem lesz az a kísértés, hogy bármilyen pillanatnyi politikai érdek motiválja a döntéshozókat” az egyházak bejegyzésekor, amelyhez minden bizonnyal szakértőket is bevonnak majd.
Így azokat az egyházakat, amelyek valóban hitéleti tevékenységet folytatnak, az év végéig bejegyezhetik a parlament kétharmados döntése alapján. „Ki fog derülni, hogy egészen biztosan nincs több mint 300 egyház Magyarországon, de jóval több van, mint a jelenleg az Országgyűlés által elfogadott 14” – vélekedett. Meglátása szerint biztosan van az országban 40-50 olyan közösség, amely megfelel az egyházakkal szemben a törvény által támasztott követelményeknek.
Mint Gáncs Péter mondta, azon lehet vitatkozni, hogy a metodista egyház miért nincs benne, a Hit Gyülekezete pedig miért van benne az új egyházi törvény által felsorolt 14 egyházban, de „ezen túl kellene jutnunk, és azt kell látni, hogy ezzel zöld jelzést kapott minden, eddig bejegyzett egyház arra, hogy a törvény által ismertetett úton megkaphassák az egyházi státuszt”. „Mindenképpen pozitívum, hogy van új egyházi törvényünk, és remélem, hogy azok, amelyek most nem szerepelnek a 14-ben, nem úgy fogják ezt megélni, hogy ki lettek rekesztve” – hangsúlyozta az elnök-püspök.
Gáncs Péter reményét fejezte ki, hogy az egyházak bejegyzése nem lesz „túlbürokratizálva”, de a „bizniszegyházakat kiszűrik”, és a tényleges vallási tevékenységet nem végzők nem kapnak egyházi státuszt.
Azzal kapcsolatban, hogy kikerült a törvényből, miszerint a bejegyzést kérő egyházaknak igazolniuk kell, hogy híveik száma legalább 1000, megjegyezte: „el tudom képzelni, hogy van olyan tiszteletre méltó vallási közösség, amely nem a méretével jelent értéket, hanem azon szolgálattal, amelyet kicsiben tud végezni”. Bizonyos szempontból a 20 éves honosság feltétele fontosabb, mert „ha egy kicsi közösség 20 éven keresztül megmarad, és értékes egyházi munkát végez, miért ne lehetne egyház” – tette hozzá.
(MTI)
origo.hu
Késsel támadt az utcán egy ukrán férfi egy fiatalra Tatabányán
