Persze az ország legnagyobb barokk palotája is szolgál újdonságokkal azoknak, akik korábbi látogatásaik során már „jóllaktak” Erzsébet királyné kultuszával, az Andrássy grófot érintő gyöngéd érzelmekkel, az uralkodói pár által használt épületszárnyak pompájával, a barokk színházzal vagy a folyamatos kulturális kínálattal. Számukra a lassan, de biztosan újjáépülő kastély egyik újdonsága a romjaiból életre kelt lovarda, amelynek márványistállóját a protokolláris igényeket kielégítő konferenciateremmé varázsolták.
A magyar elnökség idején az uniós tanácskozások zömét itt tartották, ezért a nagyközönség által egyelőre nem látogatható. Viszont az idén tavasszal látványosan megszépült a felső park, és az immár a királyi kastély rangjához méltó kertben felállították Mária Terézia királynő impozáns szobrát is annak emlékére, hogy hajdan híve, I. Grassalkovich Antal vendégeként ő is élvezte a gödöllői kastély kényelmét.
Innen csak pár lépés a megújult Erzsébet park, ahol a karcsú királyné szobra mögötti romantikus sziklát is megszabadították a túlburjánzott növényzet takarásától, hogy helyreálljon a századfordulós képeslapokról ismert összkép.
A park kovácsoltvas bejáratánál egy szintén az idén megszépült barokk kálváriát találhatunk. Különlegessége, hogy az építmény restaurátorainak sikerült a festéknyomok alapján rekonstruálniuk a szobrok XVIII. századbeli eredeti színezését. Aki innen elsétál a kisváros központjába, szemtanúja lehet annak, hogy a korábban autóparkolóként használt városmagot az idén tavasszal a szökőkutak és a virágágyások közt korzózó emberek vették birtokukba. Aki itt megszomjazik vagy édességre vágyik, négy-öt új, egymással versengő kávéház és cukrászda terasza közt válogathat. Ha már a város szívében járunk, nem érdemes kihagynunk a helytörténeti és időszaki kiállításokkal szolgáló városi múzeumot sem, amely Gödöllő legrégebbi épületében található. Vele egybeépülve aztán ott a kendős őstermelő nénikkel teli, nyüzsgő, de igen kulturált piac, amelyet a helyi életformára kíváncsi külföldiek sem igen hagynának ki. Aki pedig úgy érzi, hogy érdemes több napot is eltöltenie Gödöllőn, a tér másik oldalán megtalálja az Erzsébet királynéhoz címzett városi szállodát, amely a néhány éve még romos egykori községháza megszépült műemlék épületében háromcsillagos szolgáltatással fogadja a vendégeit.
Kicsit távolabb van, de okvetlenül érdemes felkeresnünk a zarándokhelyként ismert máriabesnyői kegytemplomot is, amely nemrégiben elnyerte a Szentszéktől a basilica minor címet. A Szűz Máriának szentelt istenházát is a nagy templomépítő mecénás, I. Grassalkovich Antal gróf építtette egy középkori kolostorrom helyén 1758–71 között, hogy így mondjon köszönetet harmadik hitvese gyógyulásáért. A Loreto-kápolnát (Szűz Mária názáreti házának mintájára készült kápolna) is magába foglaló Nagyboldogasszony-bazilikát a „családok bazilikájaként” is emlegetik a hívek, akik azt tapasztalták, hogy itt különösen a gyerekekkel és a házastársakkal kapcsolatos imák hallgattatnak meg. Nemrégiben a templom melletti parkban állították fel azt a Grassalkovich-filagóriát, amely eredetileg az Antalhegyen állt, itt találták meg a kapucinus atyák az 1930-as években romos állapotban. Ők rendházuk kertjébe hozták, de a rend feloszlatása óta ismét az enyészeté lett. Már csaknem feledésbe merült, de az idén sikerült helyreállítani.
Végül ne feledkezzünk meg a legújabb látnivalóról, a királyi váróról, amely az uralkodói család fogadására 1882-ben egy fából készült, ideiglenes fogadóépület helyére épült. A neoreneszánsz csarnok 1944-ben pusztult el, amikor a viszszavonuló német hadsereg a szomszédos állomásépülettel együtt felgyújtotta. Az üszkös falakra később csak egy lapos tetőt építettek, és az arányait vesztett épülettorzót utasforgalmi épületté alakították – a lehető legigénytelenebb módon.
Az idén eredeti pompáját visszanyerő királyi váró igazi építészeti gyöngyszemévé vált a városnak, ahová mostantól talán a legjobb valamelyik Budapestről induló nosztalgiavonattal ellátogatni.
origo.hu
Halálos baleset történt Zalában
