A világ legnagyobb nemzetközi hitelminősítő csoportja szerdán Londonban bejelentette, hogy az eddigi „CCC”-ről két fokozattal „CC”-re módosította a hosszú futamú görög szuverén adósság osztályzatát. Ezzel az euróövezeti tag Görögországé jelenleg a leggyengébb államadósi besorolás az egész világon. Az S&P közölte, hogy az új görög osztályzatra is további leminősítést valószínűsítő negatív kilátás marad érvényben.
A hét elején egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s Investors Service az addigi „CAA1”-ről négy fokozattal „CA”-ra rontotta Görögország besorolását; ez megfelel a Standard & Poor’s által szerdán megállapított új görög államadós-osztályzatnak. A Moody’s azzal indokolta a döntést, hogy az euróövezeti csúcson bejelentett program nyomán a görög államkötvények értékvesztéssel járó átcserélésének – vagyis a hitelminősítői besorolási kritériumok alapján Görögország nem törlesztővé válásának – immár „gyakorlatilag százszázalékos az esélye”.
A szerdai görög leminősítéshez fűzött elemzésében a Standard & Poor’s is közölte: a múlt heti eurócsúcs közleményéből azt a következtetést vonta le, hogy a görög államadósság javasolt átrendezése a cég besorolási metodikája alapján szelektív nem fizetővé válásnak felelne meg. Az elemzés szerint a javasolt átstrukturálást az S&P is értékvesztéssel járó kötvénycserének („distressed exchange”) tekinti, mivel valószínűleg veszteségeket okoz majd Görögország kereskedelmi hitelezőinek.
A harmadik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Fitch Ratings már a brüsszeli eurócsúcs után bejelentette, hogy a magánszektorbeli adósságbefektetők bevonása a Görögország megsegítését célzó új pénzügyi programba besorolási szempontból „korlátozott nem fizetői eseménynek” minősül, és a Fitch Ratings ennek megfelelő – vagyis „RD” (restricted default) – szintre fogja módosítani Görögország osztályzatát, az érintett görög kormánykötvények besorolását pedig „D”-re (default) azon a napon, amikor a javasolt kötvénycsereprogram ajánlati időszaka lezárul. Ezek az osztályzatok a Fitch múlt heti londoni bejelentése szerint az új kötvények kibocsátásáig lesznek érvényben; a cég ezután ezekre a papírokra várhatóan „mélyen spekulatív” új besorolásokat állapít majd meg.
A brüsszeli euróövezeti válságcsúcs határozatai alapján Görögország 109 milliárd euró pótlólagos finanszírozáshoz juthat, ám ezt a zárónyilatkozat szerint kiegészíti a magánszektorbeli hitelezők önkéntesnek nyilvánított hozzájárulása, amely három év alatt 37 milliárd eurót tehet ki. Ez utóbbi elem azonban – akár önkéntes, akár nem – hitelminősítői szempontból az érintett szuverén vagy kereskedelmi adós nem fizetővé válásának felelhet meg – legalábbis az érintett adóssághányad erejéig –, ha a magánszektorbeli befektetőket veszteség éri.
A nemzetközi hitelminősítők már a múlt heti eurócsúcs előtt jelezték, hogy – legalábbis szelektív – nem törlesztővé válásnak tartanának minden olyan kísérletet, amely arra irányulna, hogy a bajba jutott euróövezeti országok kisegítésében a magánszektorbeli kötvénybefektetők is vegyenek részt, veszteségeket vállalva.
(MTI)
Mi történt, miután Magyar Péter ellopta egy szemtanú mobiltelefonját?