A frank elképesztő erősödése vezetett a kiadások csökkenéshez

Hat százalékpontos hitelkamat-emelésnek megfelelő hatást gyakorol a magyar devizahiteles háztartások fogyasztására a svájci frank 2008 óta bekövetkezett erősödése londoni felzárkózópiaci elemzők legújabb számításai szerint.

MNO
2011. 08. 01. 13:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének hétfői tanulmánya szerint „meglehetősen egyértelműnek tűnő” módon ez az egyik oka annak, hogy a kiskereskedelmi kiadások miért csökkentek ilyen jelentősen Magyarországon 2008 óta. Az elemzéshez fűzött grafikus összehasonlító kimutatás szerint a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon a 2008 augusztusában mért szint 95 százaléka alatt van, miközben Lengyelországban közelíti a 115 százalékot, Csehországban pedig nem sokkal marad el az akkori értéktől. A Morgan Stanley londoni szakértői szerint a hatás „annál is inkább megrázó”, mivel a magyar háztartásokon – a balti és a balkáni országokkal ellentétben – 2005 és 2008 között nem lett úrrá „a költekezési láz”, így nem volt olyan mértéktelen fogyasztási hullám, amelyet vissza kellett volna fogni.

A ház saját becslése szerint a svájci frank erősödése, valamint a svájcifrankalapú hitelek kamatemelkedése nyomán a 2005–2007 között felvett, svájci frankban denominált hitelek törlesztési terhei mára 50 százaléknál nagyobb mértékben nőttek Magyarországon. A Morgan Stanley londoni elemzői azt jósolják, hogy a svájci frank jelenlegi forintárfolyamán a devizahitelesek „óriási többsége” élni fog a kormány által a törlesztési terhek enyhítésére kidolgozott program lehetőségeivel. A ház számításai szerint ez a hazai össztermék (GDP) csaknem 0,5 százalékának megfelelő többletpénzt hagy jövőre a magyar háztartásoknál. A cég szerint azonban valószínűtlen, hogy ennek jelentős hatása lesz a magyar gazdaság növekedési ütemére, mivel a GDP-érték 3 százalékát közelítő értékű államháztartási szigorító intézkedések miatt a magyar háztartások valószínűleg továbbra is „óvatosak” lesznek. Emellett a devizahiteles háztartások tudják azt is, hogy kötelezettségeik nem tűntek el, csak későbbre tolódtak, és ez is ok arra, hogy ne elköltsék, hanem megtakarítsák a pluszpénzeket – áll a Morgan Stanely londoni elemzésében.

„Igazolt” az erős frank

A ház közölte, hogy a svájci frank erősödése, az óvatos háztartások és a GDP-érték 3 százalékának megfelelő, 2013-ig esedékes államháztartási szigorító intézkedések együttes figyelembevételével „igazoltnak” látja a jövő évi magyar gazdasági növekedésről alkotott „negatív” nézetét. A Morgan Stanley londoni elemzői mindezek alapján 2012-ben 2 százalékra lassuló magyarországi gazdasági növekedést jósolnak az idei évre várt 2,6 százalék után. A cég szerint ez növeli a kormány reformterveinek végrehajtási kockázatait a parlamenti időszak második felében, és „úgy tűnik, hogy e végrehajtási kockázatokat a piacok nem árazták be”.

A Cityben mindazonáltal vannak jóval derűlátóbb magyar növekedési prognózisok is. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) július végén kiadott legújabb, idei harmadik térségi prognózisában 2011-re 2,7 százalékos, 2012-re pedig 2,8 százalékos magyar GDP-pluszt jósolt. Ezek az előrejelzések megegyeznek a kelet-közép-európai és az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására húsz éve alakult pénzintézet eggyel korábbi, májusban kiadott becsléseivel, a még korábbi EBRD-jóslatokhoz képest viszont jelentős javulást tükröznek: a bank az idei januári térségi jelentésben 2,0 százalékos, az azt megelőző, októberi előrejelzésben 1,7 százalékos magyarországi gazdasági növekedést valószínűsített 2011-re.

A 2012-re szóló GDP-becslés a májusi EBRD-előrejelzésben jelent meg először. A Morgan Stanley hétfői londoni elemzése szerint a devizaalapú hitelek magyarországi felhalmozódása azt is jelenti, hogy a magyar jegybank vesztett pénzügypolitikai mozgásteréből, tekintettel arra, hogy egyre inkább a svájci frank forintárfolyama és a svájci frankban jegyzett hitelek kamata vált irányadóvá. Ez volt az oka annak is, hogy míg a térség más jegybankjai – például a cseh központi bank – a 2008–2009-es válság idején „megengedhették maguknak a kamatcsökkentés luxusát” a gazdaságot ért csapás enyhítésére, az MNB-nek „sürgősségi kamatemelést” kellett végrehajtania a forint védelmében. A magyar jegybank csak akkor tudott kamatot csökkenteni, amikor egyértelművé vált, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepvállalása „valamelyest” helyreállította a magyar gazdaságba vetett bizalmat – áll a Morgan Stanley hétfői londoni elemzésében.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.