A kijelentés némileg tompíthat azon a piaci várakozáson, hogy az EKB megfordíthatja jelenlegi szigorítási ciklusát és csökkenthet irányadó kamatlábán. Az EKB az idei évben már kétszer, alkalmanként 25 bázisponttal emelt kamatlábán, elsősorban a megnövekedett inflációs nyomás miatt. A nagy központi bankok közül egyedüliként döntött a rekordalacsony, gazdaságösztönző kamatszintektől való eltérés mellett. Augusztusban az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed arról tájékoztatott, hogy még „legalább 2013 közepéig” nem emel kamatot.
Yves Mersch, az EKB kormányzótanácsának tagja mindazonáltal az előző héten elmondta, hogy szerinte néhány szavazaton múlik majd, hogy a következő kamatdöntő üléskor változtatnak-e az inflációs kockázatokkal kapcsolatos hozzáálláson. Korábban, rendre a kamatemelést megelőző üléseket követő sajtótájékoztatókon változtatott Trichet elnök az inflációval kapcsolatos retorikáján, ezzel jelezve, hogy a következő ülésen kamatemelés várható. A kamatemelések ütemezését tekintve, az áprilisi és júliusi emelések után szeptemberben kellene figyelmeztetnie az EKB-nak, hogy októberben emelés várható.
Az EKB „2 százalék körüli, ám azt meg nem haladó” inflációs célt követ. Az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostat júliusi inflációs gyorsjelentése szerint az előző hónapban 2,5 százalékkal nőttek éves szinten az euróövezeti fogyasztói árak. A monetáris politikáját tekintve német felfogást követő, elsődlegesen az árstabilitásra koncentráló szervezet a felerősödő pénzpiaci válság hatására óvatos lépéseket tett az elmúlt időszakban a monetáris ösztönzés felélesztésére. Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke az augusztus 4-i kamatdöntő ülésen jelentette be, hogy újraélesztik a válság mélypontján elindított kötvényvásárlási programot (SMP). Annak effektív életbe léptetésére azonban, azaz spanyol és olasz államkötvények vásárlására csak egy augusztus 7-i válságtanácskozást követően került sor.
„Biztosak akarnak lenni abban, hogy ez a piaci zavar a reálgazdaságra is hatással van” – értékelt Jens Sonergard, a Nomura elemzője. Stark az interjúban elmondta: az EKB kötvényvásárlásainak ütemezése a piaci feszültségektől függ. „A sebesség és a mennyiség azon múlik, hogy az EKB kormányzótanácsa miként ítéli meg a piaci helyzetet; ami döntő, az az, hogy milyen hosszan maradnak fenn ezek a feszültségek” – fogalmazott a központi banki szakember. A legutóbbi kamatdöntő ülésen Stark egyike volt annak a négy kormányzótanácsi tagnak, akik ellenezték a kötvénypiaci intervenció újjáélesztését. Stark – aki az EKB közgazdasági elemzőrészlegének vezetője – az interjúban kijelentette, hogy az euróövezeti kötvények kibocsátása „hamis megoldás, amely teljesen rossz ösztönzőket hoz létre”.
(MTI)
origo.hu
Magyar Péter saját híveit is csúnyán átverte
