Kadhafi holléte továbbra sem ismert, elképzelhető, hogy továbbra is a fővárosban, Tripoliban rejtőzködik, amely a múlt héten került a lázadók kezére. A NATO harci gépei vasárnap már harmadszor mértek légicsapásokat a Földközi-tenger partján, Tripolitól 450 kilométerre keletre fekvő Szirtre.
A szárazföldön pedig a keleti Bengázi és a nyugati Miszráta felől érkező lázadó erők satuba fogták Kadhafi utolsó bástyáját, amelyet a líbiai vezető 1969-es hatalomra jutása után álmos halászfaluból százezres nagyvárossá, hatalmi központtá fejlesztett. Kadhafinak továbbra is vannak támogatói Szirtben, így akár oda vonult vissza, akár nem, a város elfoglalása stratégiai szempontból és jelképereje miatt is fontos fegyvertény lenne a lázadóknak győzelmük megszilárdításához.
A lázadók egyik parancsnoka közölte, hogy kelet felől 100 kilométernél kisebb távolságra közelítették meg Szirtet, s nyugat felől is közelítenek hozzá. Tripolitól keletre, a tengerparton kiépített autópályán harckocsiszállító járművek vittek szovjet gyártmányú T-55-ös harckocsikat Szirt felé. A felkelők egy elhagyott zliteni támaszponton zsákmányolták a tankokat.
A lázadók egyik szóvivője mindazonáltal közölte, hogy szándékosan lassan haladnak előre, szeretnének időt adni a tárgyalásoknak, a Szirtben élőknek arra, hogy meggyőzzék a helyi Kadhafi-híveket a város feladásának szükségességéről.
Nem adják ki
A líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács igazságügy-minisztere vasárnap közölte, hogy az észak-afrikai ország új vezetése sem adja ki a Lockerbie-merénylet egyetlen elítéltjét.
Abdelbászet Ali Mohamed al-Megrahi a líbiai titkosszolgálat ügynökeként részese volt annak a merényletnek, amelynek során a PanAm amerikai légitársaság Londonból New Yorkba tartó Boeing 747-es óriásgépét 1988. december 21-én időzített pokolgéppel felrobbantották a skóciai Lockerbie fölött; a merényletben 270-en vesztették életüket, köztük négy magyar utas.
Megrahit 2001-ben egy skót bíróság életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte. A férfit azonban 2009-ben szabadon engedték, mert prosztatarákot diagnosztizáltak nála, és az orvosok legfeljebb még három hónapot jósoltak neki. Megrahi azonban ma is él, de a CNN amerikai hírtelevízió legfrissebb értesülése szerint tripoli villájában kómás állapotba került, családtagjai telefonvonal híján nem tudnak orvost hívni hozzá, és nagyon aggasztóvá vált állapota.
Két éve nemzeti hősként fogadták a még Moammer Kadhafi vezette Líbiában, sőt maga az ezredes is személyes ismerőse lett. Időközben Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban is – a merényletben 189 amerikai halt meg – felvetődött, hogy a skót bíróság döntése elhibázott volt, és mégiscsak kérni kellene Megrahi kiadatását. Ezek a hangok felerősödtek azt követően, hogy Kadhafi gyakorlatilag kikerült a hatalomból.
Mohammed al-Alagi, az ÁNT igazságügy-minisztere azonban közölte, hogy a hatalom új birtokosai líbiai állampolgárt nem adnak ki, és Megrahit különben is egyszer már elítélték, nincs szükség arra, hogy másodszor is ítélkezzenek fölötte.
Továbbra is veszélyt jelent Kadhafi
Moammer Kadhafi líbiai vezető – akit nem láttak egy hete, Tripoli ellenzéki kézre kerülése óta – továbbra is veszélyt jelent az országra és a világra nézve – hangoztatta a kormányellenes lázadók politikai szervének, az Átmeneti Nemzeti Tanácsnak a vezetője hétfőn egy dohai tanácskozáson.
Musztafa Abdel-Dzsalíl azon a tanácskozáson szólalt fel a katari fővárosban, amelyet a Kadhafi 42 éve tartó uralma elleni lázadást támogató országok védelmi minisztereinek rendeztek. Az ÁNT vezetője a Kadhafi jelentette veszélyre hivatkozva felszólította a NATO-t és szövetségeseit, hogy továbbra is nyújtsanak védelmet a líbiai lakosságnak. Abdel-Dzsalíl vasárnap érkezett az Egyesült Arab Emírségekbe, majd Katarba, abba a két arab országba, amely részt vesz a Líbia ellen légi hadműveleteket folytató nemzetközi koalícióban.
(Fotók: Reuters)
Abdel-Dzsalílt vasárnap este fogadva, Mohamed Bin Zajid an-Nahajan abu-dzabi trónörökös arról biztosította az ÁNT vezetőjét, hogy az Egyesült Arab Emírségek támogatja Líbia újjáépítését, a kormányzati intézmények újbóli kiépítését. A felek szót ejtettek arról is, hogy Líbiában helyre kell állítani a stabilitást és a biztonságot, az ország lakóit pedig egyetlen, őket valóban képviselő vezetés mögött kell felsorakoztatni.
A katari emír, Hamad bin Kalifa asz-Száni sejk Dohában államfőnek kijáró tisztelettel fogadta Abdel-Dzsalílt, akivel a líbiai helyzetről és a kétoldalú kapcsolatokról cseréltek eszmét.
(MTI)
origo.hu
Ezt kevesen tudták: 100 kiló alatt otthon is lehet temetni
