Tavaly óta immár nem vendégek, hanem rendező résztvevők a táborban az erdélyi, a bácskai, a felvidéki, a szlovéniai, a horvátországi, a kárpátaljai, az alpokaljai, a svédországi, németországi, a nyugat magyarországi magyar írók is, ahogy Tokajban, úgy 2010 tavasza óta az anyaországban is. Az köztudomású, hogy Tokajt csodálatos szőleje, az aszú, a szamorodni, a furmint, a muskotály miatt hívják a borok városának. Kevesebben tudják, hogy a Hegyalja gyöngye, a Felvidék kapuja az irodalomnak is fellegvára. A két világháború között Tiszaladányban, Tokajban és a környéken alakult ki a nyári írótábor hagyománya. Azon a héten, amely megelőzi augusztus 20-át, Szent István államalapítását, az új kenyér (a kommunizmusban csak az alkotmány) ünnepének hetét, a magyar nemzet létkérdései iránt elkötelezett írók, irodalomtörténészek, közéleti emberek egy rövid hétre, vagy ha az anyagiak úgy diktálták, két-három napra összegyűltek, hogy megtárgyalják a nemzeti literatúra legsúlyosabb gondjait.
A pártállami időkben az Aczél-kabinet éppen negyven évvel ezelőtt döntött úgy, hogy a legjobb indulatlevezető csatorna az, ha az izgága írók nyáron kipöföghetik magukat a festői városkában egymás között. Ám a Tokaji Írótábor mindig túllőtt a célon, így egyszer, 1986-ban letiltotta a hatalom (Bozóki András szabad demokrata kultuszminiszter is megpróbálta ugyanezt 2005-ben úgy, hogy az utolsó pillanatban elhalasztotta a táborozás végére a támogatás folyósítását, ő nem járt sikerrel, a tábort megtartották), emiatt tartjuk meg az idén csak a 39. Tokaji Írótábort, pedig negyven éve szervezték újjá.
Idén a tanácskozás központi témáját különlegesen aktuálissá teszi az ijesztő tény, melyet Pálffy Renáta nemrégiben írt meg az MNO hasábjain: egyre több helyről halljuk, hogy a digitális könyvformációk akár teljes egészében is leválthatják a könyvnyomtatást, ahogy a digitális folyóiratok számának hazai növekedése is vészforgatókönyvért kiált.
Ezt a helyzetet okosan kell kezelni, megtalálni a könyvnyomtatás és a digitális formációk közötti kényes egyensúlyt, magyarán: a békés egymás mellett élés lehetőségét. Az semmiképpen sem lehet megoldás, amit az Egyesült Államokban tapasztalhatunk, ahol az iskolákban el akarják törölni a hagyományos írásoktatást, mondván: a gyerekek úgyis számítógépes klaviatúrán pötyögtetnek már, minek az írás. Különben is, ez már csak egy meglévő állapot tudomásul vétele, hiszen ki az a korszerűtlen alak, aki tollal, ceruzával papírra ír? – vallják a tengerentúli „szakemberek”.
Ez azért abszurd, mert a papír, a toll és az ember intim kapcsolatából születik meg a valódi irodalom, tollal születnek meg a jelentős tanulmányok első fogalmazványai. Nem véletlen, hogy Amerikában gyakorlatilag megszűnt a kortárs költészet, s kihalófélben a valódi prózairodalom is, hiszen verset és költői prózát nem lehet számítógéppel megírni. A gép távolságot teremt, kiválóan alkalmas a cikkírásra, vagy olyasfajta, precízen kidekázandó kommersz, ál- vagy félirodalmi alkotások létrehozására, amelyek elárasztják ma már a magyarországi bevásárlóközpontok pultjait is. Úgy is hívják: bevi irodalom. A 39. Tokaji Írótábor A magyar irodalom élete és állapota című konferencián a belenyugvás helyett a védekezés módozatait dolgozza ki a 21. század kihívásai ellen.
A program 2011. augusztus 10-én, szerdán délelőtt 11-kor kezdődik a Rákóczi pincében, Mezey Katalin József Attila-díjas író-költő, a Tokaji Írótábor Kuratóriuma elnökének megnyitóbeszédével. A vendégeket Májer János polgármester köszönti. A házigazda Kovács Tibor birtokigazgató, közreműködik Kulcsár Imre színművész.
Ebéd után, 14 órakor kezdődik a fő helyszínen, a Tokaji Ferenc Gimnáziumban „A magyar irodalom élete és állapota” című tanácskozás, amelyen Mezey Katalin, Bertha Zoltán elnökletével L. Simon László, Jónás István, Fekete György, Ács Margit, Zentai Péter László, Szentmártoni János, Radics Péter, Pomogáts Béla, Sárközy Péter szólal föl. A Tokaji estek sorozat első előadásaként este háromnegyed nyolckor a kulturális és konferenciaközpontban Liszt Ferenc-hangverseny várja a táborozókat és a város közönségét, amelyet Kovács József megyei közjegyző nyit meg. Közreműködik Pless Attila zongoraművész, Lukács Sándor, Szatmári Attila színművész. Éjjel fél tízkor a Versszekér fogadó hagyományos irodalmi discójában Kukorelly Endre, Kemény István, Kemény Lili, Solymosi Bálint, Tellér Edina, a Kisszínes és a Kisavas zenekar szerepel Zemlényi Attila műsorvezetésével.
Csütörtökön reggel tíztől folytatódik a plenáris ülés. Sturm László, Ködöböcz Gábor elnökletével Csomós Miklós, Lovas Lajos, Boguslaw Wróblewski, Bohdan Zadura, Elekes Botond, Lovas Lajos, Gyimesi László, Bodó Barna, Kovács István tart előadást.
A kegyelet óráján emlékezünk Székelyhidi Ágoston íróra, irodalomtörténészre, az újkori Tokaji Írótábor egyik szellemi alapítójára, a rendszerváltozás meghatározó íróegyéniségére. Pomogáts Béla idézi meg azt a nagyszerű embert, aki talán a legtöbbször elnökölt táborozásunkon, s akinek állandó helye üres az elnökségben, hiszen még tavaly ilyenkor is velünk volt. Hubay Miklóst, az újkori magyar drámairodalom meghatározó egyéniségét Szakolczay Lajos idézi emlékezetünkbe.
A délutáni munkacsoport ülésein – 14 órától – a Magyar irodalom intézményeinek szerepe című sorozatban Mezey Katalin, Serfőző Simon, Alexa Károly, Cs. Varga István, Erős Kinga, Farkas Gábor, Szabó Zsolt, Szávai Géza, Turcsány Péter tart előadást. A „Magyar Irodalom a világhálón – lehetőségek, feladatok” című szekcióban Nagy Gábor, Turczi István, Böszörményi Zoltán, Keresztury Tibor, László Noémi, Radics Péter szerepel. Nem marad el a hagyományos tiszaladányi irodalmi est sem, melynek házigazdája Liszkay Ferenc polgármester. A Tiszaladányi Közösségi Házban megrendezett műsorban Mezey Katalin, Barabás Zoltán, Serfőző Simon, Szentmártoni János szerepel, a műsort Mezey Katalin szerkesztette.
A Kollégiumi Esték második rendezvényeként bemutatkozik este nyolckor a Parnasszus és a Lyukasóra című folyóirat Turczi István és Sághy Ildikó főszerkesztésében, közreműködik Borbély László, Czigány György, Dóka Andrea, Kürti László, Oravecz Péter, Simon Adri, Szentmártoni János, Székelyhidi Zsolt, Tóth Éva. A borkóstolón Tiffán Endre és Tiffán Zsolt villányi borpincészete mutatkozik be , előkóstoló Májer János polgármester. Utána közös éneklés következik, közreműködik Demeter József költő, festő és hegedűművész.
Pénteken reggel kilenckor avatják föl Mikes Kelemen emléktábláját a Millenniumi Irodalmi Emlékparkban, Kalász Márton költő, Ködöböcz Gábor irodalomtörténész, Kulcsár Imre színművész közreműködésével. Utána kerekasztal-beszélgetés következik a fő témáról, Szentmártoni János, Csaplár Vilmos, Dupka György, Erős Kinga, Hodossy Gyula, Király Zoltán, Pécsi Györgyi közreműködésével, Mezey Katalin elnökletével. A záróelőadást Szőcs Géza államtitkár, költő tartja. A zárófogadáson adja át Pomogáts Béla irodalomtörténész a Tokaji Tábor ifjúsági nagydíját és a Hordó díjakat.
origo.hu
Bohár Dániel: Idegállapotban darálja a zagyvaságot Magyar Péter
