Die Welt (Welt.de)
A konzervatív berlini napilapban M. Lutz, J. Wiedemann és L. Wurster Néhány lakos szeretne felfegyverkezni című cikkében foglalkozik a berlini autógyújtogatás következményeivel. Aki Berlinben rossz helyen parkol, arra 450 ember vadászik, míg a gépkocsi-gyújtogatókat 100 rendőr üldözi. Az a tény, hogy az állam a polgárait a legkisebb apróságokért is zaklatja, míg a legtöbb elkövető büntetés nélkül megúszhatja, számos berlinit felháborít. Az elképzelések szerint önkéntesek járőröznének a környéken, és a gyanús esetekben értesítenék a rendőrséget. A mintát London szolgáltathatja. Ott a rombolások után számos városrészben megalakultak a polgárőrségek.
Berlinben Burkhard Dregger, a CDU belügyi szakértője már régóta követeli a polgárőrség felállítását. A polgárőrség ötletének bírálói attól tartanak, hogy az aláásná az állami erőszak-monopóliumot. „A fejvadászokat ismerjük a westernekből. Végül az önbíráskodás fenyeget. A gépkocsi-gyújtogatások felderítése a rendőrség feladata” – nyilatkozta Klaus Eisenreich, a rendőrszakszervezet ügyvezetője. Ő egyúttal azzal vádolta a várost irányító vörös-vörös szenátust és Klaus Wowereit (SPD) főpolgármestert, hogy csődöt mondott a közrend fenntartásáért folytatott küzdelemben.
Az alkotmányvédelmi hivatal a 80-as évekre datálja az első autógyújtogatásokat, amikor Berlinben és Hamburgban elkezdődtek a házfoglalások miatti összecsapások. A 90-es években az úgynevezett autósportliga garázdálkodott a nagyvárosokban, ezt követően javultak az adatok. Ezt követően a 2007-es heiligendammi G8-as találkozóhoz kapcsolódó tüntetésekkel vált ismét a politikai tiltakozás részévé az autógyújtogatás. 2005 óta Berlinben csaknem 2000 gépkocsit gyújtottak fel. Az idén augusztus közepéig 320 gépkocsi kiégett és további 135 megsérült. Könnyen lehet, hogy az idén a 2009-es, 401-es rekordot is megdöntik.
Der Sonntag (Sonntagsonline.com)
Az aaraui székhelyű hétvégi napilapban Nadja Pastega A svájci egyetemek bevezetik a jegy-guillotine-t a németeknek című cikkében tudósít az északi szomszédot sújtó numerus claususról. A svájci egyetemek a felvételi szabályok radikális szigorításával reagálnak a német egyetemisták beáramlására. A szeptemberben kezdődő őszi szemesztertől erőteljesen megnehezítik a bejutásukat a svájci egyetemekre.
A zürichi és berni egyetem 2-es átlagot követel tőlük, ez megfelel a svájci ötösnek. A baseli, freiburgi, genfi, lausannei, luzerni és neuenburgi egyetemeken a felvételi küszöb 2,5-es, ami 4,5-es átlagot jelent. A megszigorított felvételi szabályokról a Svájci Egyetemek Rektori Konferenciájának (Crus) egyik munkacsoportja döntött. „A szabályozás célja a minőségbiztosítás” – nyilatkozta a Crus elnöke, Antonio Loprieno. Az országos szigorításból csak St. Gallen és Tessin vonta ki magát.
Jelenleg Németországban csaknem 50 ezer egyetemi hely hiányzik. A zürichi egyetemen a németek jelentkezése a tavalyihoz képest 20 százalékkal emelkedett. Jelenleg mintegy 10 ezer német tanul svájci egyetemeken.
Miért ennyire agresszív és nárcisztikus Magyar Péter?