A polgárok a legszívesebben fegyverkeznének

A Die Welt részletesen tudósít arról, hogy berlini autógyújtogatások következtében az érintett területeken polgárőrség megszervezésén és felfegyverzésen gondolkodnak. A Der Sonntag arról ír, hogy korlátozni akarják a németek bejutását a svájci egyetemekre.

2011. 08. 22. 11:28
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Die Welt (Welt.de)

A konzervatív berlini napilapban M. Lutz, J. Wiedemann és L. Wurster Néhány lakos szeretne felfegyverkezni című cikkében foglalkozik a berlini autógyújtogatás következményeivel. Aki Berlinben rossz helyen parkol, arra 450 ember vadászik, míg a gépkocsi-gyújtogatókat 100 rendőr üldözi. Az a tény, hogy az állam a polgárait a legkisebb apróságokért is zaklatja, míg a legtöbb elkövető büntetés nélkül megúszhatja, számos berlinit felháborít. Az elképzelések szerint önkéntesek járőröznének a környéken, és a gyanús esetekben értesítenék a rendőrséget. A mintát London szolgáltathatja. Ott a rombolások után számos városrészben megalakultak a polgárőrségek.

Berlinben Burkhard Dregger, a CDU belügyi szakértője már régóta követeli a polgárőrség felállítását. A polgárőrség ötletének bírálói attól tartanak, hogy az aláásná az állami erőszak-monopóliumot. „A fejvadászokat ismerjük a westernekből. Végül az önbíráskodás fenyeget. A gépkocsi-gyújtogatások felderítése a rendőrség feladata” – nyilatkozta Klaus Eisenreich, a rendőrszakszervezet ügyvezetője. Ő egyúttal azzal vádolta a várost irányító vörös-vörös szenátust és Klaus Wowereit (SPD) főpolgármestert, hogy csődöt mondott a közrend fenntartásáért folytatott küzdelemben.

Az alkotmányvédelmi hivatal a 80-as évekre datálja az első autógyújtogatásokat, amikor Berlinben és Hamburgban elkezdődtek a házfoglalások miatti összecsapások. A 90-es években az úgynevezett autósportliga garázdálkodott a nagyvárosokban, ezt követően javultak az adatok. Ezt követően a 2007-es heiligendammi G8-as találkozóhoz kapcsolódó tüntetésekkel vált ismét a politikai tiltakozás részévé az autógyújtogatás. 2005 óta Berlinben csaknem 2000 gépkocsit gyújtottak fel. Az idén augusztus közepéig 320 gépkocsi kiégett és további 135 megsérült. Könnyen lehet, hogy az idén a 2009-es, 401-es rekordot is megdöntik.

Der Sonntag (Sonntagsonline.com)

Az aaraui székhelyű hétvégi napilapban Nadja Pastega A svájci egyetemek bevezetik a jegy-guillotine-t a németeknek című cikkében tudósít az északi szomszédot sújtó numerus claususról. A svájci egyetemek a felvételi szabályok radikális szigorításával reagálnak a német egyetemisták beáramlására. A szeptemberben kezdődő őszi szemesztertől erőteljesen megnehezítik a bejutásukat a svájci egyetemekre.

A zürichi és berni egyetem 2-es átlagot követel tőlük, ez megfelel a svájci ötösnek. A baseli, freiburgi, genfi, lausannei, luzerni és neuenburgi egyetemeken a felvételi küszöb 2,5-es, ami 4,5-es átlagot jelent. A megszigorított felvételi szabályokról a Svájci Egyetemek Rektori Konferenciájának (Crus) egyik munkacsoportja döntött. „A szabályozás célja a minőségbiztosítás” – nyilatkozta a Crus elnöke, Antonio Loprieno. Az országos szigorításból csak St. Gallen és Tessin vonta ki magát.

Jelenleg Németországban csaknem 50 ezer egyetemi hely hiányzik. A zürichi egyetemen a németek jelentkezése a tavalyihoz képest 20 százalékkal emelkedett. Jelenleg mintegy 10 ezer német tanul svájci egyetemeken.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.