A Szigetközben él a hazai hódok fele

Körülbelül hatszáz hód él ma hazánkban – tájékoztatta lapunkat a WWF Magyarország, amely 2008-ig, tizenkét éven át dolgozott azon, hogy a 19. században kipusztult nagy testű rágcsálót újra meghonosítsa hazánkban.

Nagy Áron
2011. 08. 25. 15:29
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lezárult a hazai hódállomány idei felmérése – közölte a WWF Magyarország. A tájékoztatás szerint a nagy testű rágcsálók száma visszatelepítésük óta folyamatosan nő a Hanságban és a Mura mellett, míg Gemencen és a Közép-Tisza mentén többnyire stabil a populáció. Legnagyobb egyedszámmal a Szigetközben fordulnak elő, számuk itt 300 körüli. Ez azért is érdekes, mert ezen a vidéken korábban nem végeztek telepítést a szakemberek, az állatok tehát maguktól vándoroltak el oda. A természetes költözéseknek köszönhetően jelentek meg a hódok a Mura mentén is, amit a tavalyi árhullámok ellenére sem hagytak el. A felmérés szerint harminc-negyven család él a térségben, és ez jelentős növekedés a korábbiakhoz képest. A konfliktusok az emberek és a hódok között egyelőre ritkák, az eddigi egyedszám-növekedés nem járt együtt jelentősebb károkozással; rágásnyomok továbbra is csak a vízfolyások közvetlen közelében fordulnak elő – jelezte a WWF. A szervezet megbízott igazgatója, Figeczky Gábor a magyarországi hódok számát nagyjából hatszázra becsülte.

Emlékezetes, hogy a „pandás” természetvédők 2008-ban fejezték be tizenkét éves visszatelepítési programjukat. Ez idő alatt Gemencre, a Hanságba, később pedig a Tisza és a Dráva különböző területeire költöztettek hódcsaládokat, összesen több mint 230 egyedet. A munka befejezte óta minden évben felmérik a populációt, megfigyelik az állatok mozgását, szokásait. Nemrég a fővárosban is láttak egy példányt.

Az eurázsiai hód Európa legnagyobb testű rágcsálója, legfőbb ismertetőjele nagy metszőfoga, amelynek segítségével akár hatalmas fák törzsét is képes átrágni. Rendkívül jó úszók, azonban a szárazföldre ritkán merészkednek, mert zömök testük és rövid lábuk miatt a vízen kívül esetlenül mozognak. A hód kotorékok ásásával, a lakóhelyéül szolgáló várak és kisebb-nagyobb gátak építésével tudatosan alakítja környezetét, ami minden más állatfajtól megkülönbözteti.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.