A Szigetközben él a hazai hódok fele

Körülbelül hatszáz hód él ma hazánkban – tájékoztatta lapunkat a WWF Magyarország, amely 2008-ig, tizenkét éven át dolgozott azon, hogy a 19. században kipusztult nagy testű rágcsálót újra meghonosítsa hazánkban.

Lezárult a hazai hódállomány idei felmérése – közölte a WWF Magyarország. A tájékoztatás szerint a nagy testű rágcsálók száma visszatelepítésük óta folyamatosan nő a Hanságban és a Mura mellett, míg Gemencen és a Közép-Tisza mentén többnyire stabil a populáció. Legnagyobb egyedszámmal a Szigetközben fordulnak elő, számuk itt 300 körüli. Ez azért is érdekes, mert ezen a vidéken korábban nem végeztek telepítést a szakemberek, az állatok tehát maguktól vándoroltak el oda. A természetes költözéseknek köszönhetően jelentek meg a hódok a Mura mentén is, amit a tavalyi árhullámok ellenére sem hagytak el. A felmérés szerint harminc-negyven család él a térségben, és ez jelentős növekedés a korábbiakhoz képest. A konfliktusok az emberek és a hódok között egyelőre ritkák, az eddigi egyedszám-növekedés nem járt együtt jelentősebb károkozással; rágásnyomok továbbra is csak a vízfolyások közvetlen közelében fordulnak elő – jelezte a WWF. A szervezet megbízott igazgatója, Figeczky Gábor a magyarországi hódok számát nagyjából hatszázra becsülte.

Emlékezetes, hogy a „pandás” természetvédők 2008-ban fejezték be tizenkét éves visszatelepítési programjukat. Ez idő alatt Gemencre, a Hanságba, később pedig a Tisza és a Dráva különböző területeire költöztettek hódcsaládokat, összesen több mint 230 egyedet. A munka befejezte óta minden évben felmérik a populációt, megfigyelik az állatok mozgását, szokásait. Nemrég a fővárosban is láttak egy példányt.

Az eurázsiai hód Európa legnagyobb testű rágcsálója, legfőbb ismertetőjele nagy metszőfoga, amelynek segítségével akár hatalmas fák törzsét is képes átrágni. Rendkívül jó úszók, azonban a szárazföldre ritkán merészkednek, mert zömök testük és rövid lábuk miatt a vízen kívül esetlenül mozognak. A hód kotorékok ásásával, a lakóhelyéül szolgáló várak és kisebb-nagyobb gátak építésével tudatosan alakítja környezetét, ami minden más állatfajtól megkülönbözteti.