Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Richard Herzinger Henkel Berlinben az észrevétlenség ellen harcol című cikkében foglalkozik a berlini CDU főpolgármester-jelölt reménytelen helyzetével. Egy csatát Frank Henkel már megnyert. A CDU listavezetője, aki a szeptember 18-i berlini választások kampányában eddig észrevétlenségével tűnt fel, a Rádió Berlin-Brandenburg (RBB) televízió műsorában élő adásban vitatkozhat Klaus Wowereit (SPD) berlini főpolgármesterrel. Eredetileg az RBB csak a két legesélyesebb, Wowereit és a Zöldek listavezetője, Renate Künast vitáját kívánta közvetíteni. Henkel egyik legutóbbi sajtónyilatkozata a CDU egyik alaptémájával, a közbiztonsággal és a növekvő bűnözéssel kapcsolatos. Az év első öt hónapjában Berlinben a bűncselekmények száma 11,3 százalékkal emelkedett. Henkel, hogy a polgárok közelébe kerüljön, busztúrákat szervez a fővároson keresztül, ezeken próbálja elmagyarázni, miként látja Berlint, s mit tenne abban az esetben, ha főpolgármesterré választanák. Hogy a tragikus állapotokat illusztrálják, a CDU busza a drasztikus problémákról elhíresült neuköllni városrészbe is ellátogat, és lépésben halad a hírhedt Harzer Strassén. A berlini helyi sajtó részletesen beszámolt arról, hogy a körzetet állítólag ötszáz roma lakja, akik lepusztítják a lakásaikat és a szemetet az ablakon dobálják ki.
Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali-liberális napilapban Ronen Steinke A „becsületgyilkosságok” gyakoribbak, mint feltételezték című cikkében tudósít a meglepő kriminológia tanulmányról. Eddig úgy becsülték, hogy Németországban évente nagyjából öt úgynevezett becsületgyilkosságot követnek el. A Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) a freiburgi nemzetközi büntetőjogra szakosodott Max Planck Intézetnek adott megbízást, s az elemzés a lap birtokába került. Eszerint ennél lényegesen többre kell számítani. Dietrich Oberwittler és Julia Kasselt kriminológusok évente 12 esettel számolnak. A kriminológusok az 1996 és 2005 közötti időszakot vizsgálták, és 125 esetet találtak. Alaposabb vizsgálat után – írják a kutatók – arra a következtetésre jutottak, hogy az esetek mintegy felében került szóba a bírósági ítéletben a becsületgyilkosságok kérdése. Egyes ítéletekben a látható motívum ellenére a becsületgyilkosság kérdését még érintőlegesen sem említették. A kutatók megfogalmazták bírálatukat. A BGH korábban úgy értékelt, hogy a „becsületgyilkosság” motívum aljas indoknak számít emberölés esetén, ami annyit jelent, hogy az illetőt gyilkosság és nem emberölés miatt ítélik el.
origo.hu
Folytatódik az ingyenes iskolai laptopprogram
