Jang Csie-cse (Yang Jiechi) egy kedd este kiadott közlemény szerint a világszervezet líbiai szerepvállalásának fontossága mellett arról az óhajáról is beszélt Ban Ki Munnak, hogy az Afrikai Unió (AU) és az Arab Liga vegyen részt az észak-afrikai ország újjáépítésében. A miniszter egyúttal azt is hangsúlyozta: „Kína készen áll arra, hogy a nemzetközi közösséggel együttműködjön és konstruktív szerepet vállaljon Líbia újjáépítésében.” „Kína reméli, hogy Líbia egy nehézségek nélküli politikai átmenetet fog megélni” – mondta szerdán a külügyminiszter szóvivője. „Reméljük, hogy a jövőben az új rendszer hatékony lépéseket fog tenni a különböző felkelőcsoportok egyesítése, valamint a rend helyreállítása érdekében, és mielőbb nekilát a gazdasági és politikai újjáépítéshez” – tette hozzá.
Moszkva kész elismerni a lázadókat
Líbiában a helyzet változatlan, kettős hatalom van – mondta el Dimtrij Medvegyev, aki felszólította Moamer Kadhafi líbiai vezetőt és a lázadókat, hogy hagyjanak fel a harcokkal és kezdjenek tárgyalásokat. „Moszkva azt akarja, hogy a líbiaiak egymás között állapodjanak meg. Szeretnénk, ha a harcok mihamarabb véget érnének, a felek tárgyalóasztalhoz ülnének és ott érnének el megállapodást Líbia jövőjéről” – mondta az orosz elnök. Kifejtette: úgy véli, a lázadók sikerei a főváros elleni támadásban nem jelenti azt, hogy a Kadhafihoz hű erők katonai potenciálja kimerült. „Oroszország figyeli a fejleményeket” – mondta. Hangsúlyozta: Líbia rendkívül bonyolult ország, amelyben törzsek és klánok állnak egymással szemben, és ezek között tartott bizonyos egyensúlyt Kadhafi, lehetővé téve, hogy az állam egységes egészként fejlődjön. Most azonban Medvegyev szerint nem jósolható meg, hogy hová fejlődnek az események. „Oroszország abból indul ki, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának két vonatkozó határozatát teljesíteni kell, mert csak akkor lehet béke Líbiában” – mondta.
Az olaj mindenkit amerikaivá tesz
Örömteli elégtétel és ideges feszültség elegyével figyeli Európa a líbiai politikai fordulatot – állt a mértékadó osztrák konzervatív lap cikkében. Senki nem tudja pontosan – írta –, hogy hogyan fog kinézni és hogyan gondolkozik az új líbiai vezetés, s végül, hogy mi lesz a hosszú évekre visszanyúló gazdasági kapcsolatokkal. A szerző szerint ez utóbbiak, és mindenekelőtt a kőolaj a fő oka annak, hogy – mint fogalmazott – „a hivatalos Ausztria hirtelen felfedezte a győzelem előtt álló felkelők iránti rokonszenvét”, s annak is, hogy osztrák cégeknek olyan sokáig közös dolgai voltak a Kadhafi-rezsimmel. Aligha talál ellenzésre, aki ezt erkölcstelennek tartja. Ugyanakkor ha Ausztria csak azokkal az országokkal tartana fenn gazdasági kapcsolatokat, amelyek elkötelezik magukat a nyugati értékek mellett, akkor az országban egy csapásra több százezer ember válna munkanélkülivé – tette hozzá.
Ausztria – írta – minden adandó alkalommal erkölcsi magaslatról ítélkezik az amerikaiakról, akik osztrák felfogás szerint csak akkor lépnek közbe, ha kőolajforrásokról van szó. Ezen a nézeten az a körülmény sem változtat, hogy az Egyesült Államok egyetlen olajkoncessziót sem igényelt magának Irakban. „Ha kőolajkészletek biztosításáról van szó, éppenséggel mindenki gyorsan amerikaivá változik. Ez nem utolsósorban érvényes a semleges osztrákokra is, akik magukat minden alantas ösztöntől mentesnek látják, de rendszeresen felháborodnak, ha az üzemanyag literjének ára 1,5 euró fölé emelkedik” – állt a Die Presse kommentárjában.
Brit lapok: mi lesz Kadhafi után?
A The Times szerint a líbiai fejlemények mindenképpen az „arab tavasz” csúcspontját jelentik, itt ugyanis már hónapok óta dúlnak a harcok a hatalom megdöntéséért. A lap szerint Líbiában nem polgárháború folyik, mert itt az elnyomott emberek lázadtak fel az elnyomó hatalom ellen, és nem két, egyformán szervezett küzdő fél áll szemben egymással. A kommentár kiemeli: nem lesz könnyű új országot építeni egy olyan helyen, ahol az emberek az elmúlt hónapokban megtanulták, hogy ha fegyvert vesznek a kezükbe, megdönthetik a fennálló hatalmat. A kihívás Líbia számára az, hogy igazságot szolgáltasson, és ne bosszúhadjáratba kezdjen – hangsúlyozza.
A The Independent arra hívja fel a figyelmet, hogy amint közeledik a végjáték Líbiában, úgy növekednek a kétségek, hogy vajon mennyire megbízható a felkelők koalíciója, és mennyire alkalmas arra, hogy átvegye a hatalmat az ország felett Kadhafi távozása után. A felkelés után olyan átmenetre van szükség, amelynek eredményeként stabil kormányzásnak és gazdasági növekedésnek kell megvalósulnia úgy, hogy annak minden líbiai élvezhesse az előnyét – írja a lap.
(Fotók: Reuters)
A The Daily Telegraph már azzal foglalkozik, hogy elfogása után Kadhafit országában kellene bíróság elé állítani, mert ez egyrészt azt bizonyítaná, hogy Líbiában helyreáll a jogállam, amely nélkül lehetetlen jól működő demokráciát kiépíteni. Másrészt pedig segítene az országnak feldolgozni az elmúlt hónapok harcait. Az is igaz azonban – teszi hozzá a lap –, hogy Irakban sem igen enyhítette a feszültséget Szaddám Huszein tárgyalása.
Líbiában állítanák bíróság elé Kadhafit
Nyolc hónap múlva választásokat tartanak Líbiában – mondta Musztafa Abdel-Dzsalíl, a felkelőket képviselő Átmeneti Nemzeti Tanács (ÁNT) vezetője a La Repubblica című olasz napilap szerdai számában megjelent interjúban. „Nyolc hónap múlva parlamenti (…) és elnökválasztásokat tartunk. Demokratikus kormányt és igazságos alkotmányt akarunk. Mindenekelőtt nem akarunk úgy elszigetelődni a világtól, mint eddig – hangoztatta a lázadók politikai vezetője. „Az új Líbiának az eddigivel szemben másnak kell lennie, a szabadság, az egyenlőség és a testvériség elvein kell alapulnia” – tette hozzá.
(MTI)
origo.hu
A honvédelmi miniszter üzent a magyar katonákat becsmérlő Magyar Péternek
