A tűzpárbaj már az épületeken belül zajlik. Azt nem mondták, miért hiszik, hogy az ezredes ott van. „Együtt vannak egy kis lyukban. Ma befejezzük. Ma véget vetünk ennek” – mondta az egyik harcos. Előzőleg a felkelők egyik szóvivője Tripolitól 150 kilométerre sejtette a politikus búvóhelyét.
Még korai áttörésről beszélni
Alekszandr Lukasevics elmondta, Oroszország igyekszik operatívan reagálni minden változásra. „Majd meglátjuk, mi történik, a prognózisokkal még várunk” – tette hozzá. Moszkvai megítélés szerint Líbia konfliktus utáni berendezkedését az ENSZ Biztonsági Tanácsának égisze alatt kell megvalósítani.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár líbiai ENSZ-misszióra vonatkozó felvetése kapcsán rámutatott: az egyeztetés folyik, „de óvatosan kell megközelíteni és nem szabad elsietni a konkrét mechanizmusok meghatározását, annak tisztázását, hogy ez hogyan valósul meg a gyakorlatban”, mert Líbiából igen ellentmondásos hírek érkeznek.
Kérdésre válaszolva Lukasevics kifejtette: amennyiben az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) határozatot hozna a Líbia elleni szankciók enyhítéséről, úgy ennek az ország egész területére és a lakosság minden rétegére ki kell terjednie, és semmiképpen sem csak azokra, akik erre a jelen helyzetben játszott vezető szerepük alapján pályáznak. Külön hozzátette, hogy az Átmeneti Nemzeti Tanácsra utal.
Lukasevics elmondta: az orosz diplomácia tud a Biztonsági Tanácshoz beterjesztett amerikai határozati javaslatról, hogy oldják fel a líbiai pénzek befagyasztását. „Ezt a javaslatot a BT-ben különféle összetételű csoportok egyeztetik, de közösen kidolgozott mechanizmus még nincs” – mondta. Végül Lukasevics jelezte: Moszkvát egyelőre nem hívták meg az összekötő csoport szeptember 1-jére, Párizsba tervezett ülésére. „Az orosz elvi álláspont az, hogy a líbiai helyzet politikai rendezésében a központi szerepet az ENSZ és Biztonsági Tanácsa tölti be, s nem más struktúrák” – mondta.
Olaszország hozzákezdett a vagyon felszabadításához
Franco Frattini olasz külügyminiszter elmondta, az összeget a jövő héten folyósítják a felkelők politikai szerveként működő Átmeneti Nemzeti Tanácsnak. Az olasz ENI olaj- és gázipari vállalat – a Líbiában tevékenykedő legnagyobb külföldi cég – hétfőn várhatóan megállapodást köt arról, hogy térítésmentesen „nagy mennyiségű” gázt és benzint szállít a líbiai szükségletek kielégítésére – jelentette be Berlusconi.
Mahmúd Dzsibril, a líbiai felkelők második számú vezetője Milánóban találkozott az olasz kormányfővel. Dzsibril a megbeszélés után úgy fogalmazott, hogy súlyos gazdasági problémákkal küzdő országának „sürgős segítségre” van szüksége. A politikus szerint a destabilizálódás veszélye fenyegeti az országot gyors nyugati pénzügyi segítség hiányában, a segítség szükséges a szolgáltatások helyreállításához és a közalkalmazottak bérének kifizetéséhez.
Dél-Afrika igent mond
Bizonyos feltételek mellett hajlandó felhagyni Dél-Afrika azzal az elutasító magatartással, amelyet eddig tanúsított a Kadhafi-kormányzat külföldi vagyontárgyai befagyasztásának megszüntetésével kapcsolatban az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
„Dél-Afrika igent mond a pénzek felszabadítására, amennyiben azokat humanitárius célokra használják fel Líbiában” – szögezte le csütörtökön Clayson Monyela, a dél-afrikai külügyminisztérium szóvivője, hozzátéve, hogy hazája nem hajlandó a vagyont a felkelők kezébe adni.
Pretoria végig ellenezte a NATO líbiai fellépését és a tárgyalásos megoldást szorgalmazta. Monyela hangsúlyozta, hogy az észak-afrikai országban a leendő új vezetésbe a Kadhafi-rezsim tagjait is bele kell vonni.
(Fotók: Reuters)
Jacob Zuma dél-afrikai elnök kedden ismét élesen bírálta a NATO líbiai műveleteit. Mint mondta, az ENSZ 1973. számú, a polgári lakosság védelme érdekében hozott határozatát az atlanti szövetség hatalomváltásra használta fel.
(MTI)
origo.hu
Gázolás történt a Blaha Lujza téren, nem jár a 4-6-os villamos - fotó
