Főként az idegeket „rázta meg” a keleti parti földrengés

Inkább csak az idegeket rázta meg a keleti partot érintő keddi földrengés, komoly károk nem keletkeztek – tudósít a The New York Times. „Nálunk az ilyesmi jár a reggelihez” – fogalmazott egy sokkal komolyabb rengésekhez szokott nyugati parti lakos. Elvesztett egy holttestet egy alabamai temetkezési vállalkozó – írja a Reuters. A felháborodott családtagok többmilliós kártérítést követelnek.

Kovács N. László
2011. 08. 24. 13:09
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

The New York Times (nytimes.com)

A helyhez képest „szokatlanul erős”, 5,8-as erősségű rázkódás a Virginia államban található Mineral városából indult ki, és itt okozta a legnagyobb felfordulást: az élet órákra megállt, az iskolák és az üzletek bezártak, a hivatalokat kiürítették. „Épp a fürdőszobában mostam fel a követ, amikor hirtelen megmozdult a föld, és minden lezuhant a polcokról. Azt hittem, vége a világnak” – emlékszik vissza Ben Pirolli fodrász. A város szélén, körülbelül tíz kilométerre még egy atomerőmű is található. A rendszerek automatikusan lekapcsoltak a rezgésre, de kár szerencsére nem keletkezett.

Közép-Virginiában gyakoriak a rengések, de általában olyan gyengék, hogy az emberek meg sem érzik őket. Legutóbb 1875-ben mozdult meg a talaj, akkor 4,8-as erősséget mutatott a skála. Sok itt a törésvonal, szerencsére egyik sem olyan mély és aktív mozgású azonban, mint a kaliforniai Szent András. A keleti part földtani szerkezete is segít a károk elkerülésében: az összefüggő, kemény szikla nagyobb távolságokra továbbítja a rezgéseket, hatásuk így jobban eloszlik, magyarázza W. Craig Fugate, a katasztrófavédelmi hivatal (FEMA) szakértője. „A károk nagy területen oszlanak el, egy épület itt, egy másik mérföldekre – közölte Fugate. – A jelentősebb dolgok, utak, hidak, autópályák szerencsére rendben vannak.”

A rengés valóban nagy távolságokra terjedt ki. A kanadai Ontario Sudbury nevű városában a közszolgák elhagyták az épületeket a remegést érezve, de több ezer kilométerrel délebbre, Alabama egyes részein is voltak jelei a lemezek mozgásának. A golfozó Obama is érzett valamit Massachusettsben, míg az alelnök, Joe Biden Japánban tartózkodott, és a szigetországot korábban sújtó kilences erősségű földrengés által okozott károkat szemlélte. New York-ban szintén kiürítették a városházát, Michael Bloomberg polgármester és alkalmazottai az utcán várakoztak, amíg elmúlt a „veszély”.

A fővárosban több történelmi emlék megsérült: a washingtoni Nemzeti Katedrális több dísztornyocskája letört, és a középső tornyon is sérülés nyomai látszanak. Az épületet bezárták, egyelőre nem fogad látogatókat, ahogy a Washington Emlékmű sem, melynek felső részén repedéseket találtak a mérnökök. A Smithsonian Intézetnek otthont adó kastélyban gipszstukkó hullott az irodában dolgozókra. Ennél komolyabb káreset azonban szerencsére nem történt.

A földrengés azonban elsősorban a lakosok idegrendszerét rázta meg. Washingtonban több tízezer munkás próbált elmenekülni a városból, óriási közlekedési dugókat okozva rémületükkel. A turisták, akik hirtelen nem tudtak hova behúzódni, ellepték az utcákat, hozzájárulva az általános zűrzavarhoz. A Fehér Házat és a Kapitóliumot kiürítették, a repterek egy ideig nem fogadtak gépeket, melyek így kénytelenek voltak egy ideig a város felett körözni. A vonatok sem jártak. A „katasztrófa” nagyjából akkora forgalmat generált a szociális hálózatokon, mint a néhány hónappal ezelőtti japán cunami és földrengés.

Mindeközben a sokkal sűrűbb és komolyabb rezgésekhez szokott nyugatiak csak nevetnek „ijedős” keleti honfitársaikon. „Komolyan így berezeltetek egy 5,9-estől? Nálunk az ilyesmi jár a reggelihez” – írta a Facebookon egy kaliforniai férfi. Az interneten egy fotó is elkezdett keringeni: zöld gyepen egy kerti műanyag asztal és négy szék látható, az egyik eldőlve. Az alcím: „Komoly károk Washingtonban.”

Reuters (reuters.com)

Jimmie Lee Scott temetését tavaly áprilisban tartották. A szertartáson nem volt probléma, a család könnyes szemmel hagyta el a sírt, ahol az édesanya koporsója feküdt. Amikor azonban visszatértek a koszorúval, teljesen más helyen találták a sírkövet, mint ahol a koporsót korábban a földbe engedték. A temetkezési vállalat azonban közölte a családdal, tévednek. Később azonban kiderült, az öreg hölgyet rossz helyre temették, a parcellát más birtokolja, ezért ki kell ásni, és újratemetni. A munkások ásni kezdtek, a sírkő alatt azonban sem Scott, sem más holttestét vagy koporsóját nem találták. A vállalkozó több másik sírhelyet is kibontott, de hiába: a halott szülő nem került elő.

A helyzet azóta sem változott, a család pedig kártérítést követel. „Ügyfeleim kénytelenek voltak újra és újra átélni életük legszomorúbb napját – édesanyjuk temetését. Kívánságuk most az, hogy szerettük végre biztos helyen élvezhesse az örök nyugalmat” – nyilatkozta a három testvér ügyvédje, majd közölte, a kártérítés összege akár milliós nagyságrendet is elérhet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.