The New York Times (nytimes.com)
Hogy festene az Egyesült Államok, ha a republikánusok lennének hatalmon? – a The Washington Post az elmúlt év alsóházi döntéseit vizsgálva próbál választ adni a kérdésre. A konzervatív többség által hozott határozatok azt mutatják, a jobboldal nagyon jól tudja, mivel nem ért egyet – hogy mit szeretne tenni az országgal, azt már kevésbé.
A középidei választások eredményeképp a konzervatívok átvették az irányítást a képviselőház felett, így többségüknek köszönhetően olyan törvényeket fogadnak el, amilyeneket akarnak. A szenátust azonban továbbra is a demokraták birtokolják, akik persze minden nekik nem tetsző kísérletet azonnal megállítanak – az alsóházi törvénykezésnek inkább szimbolikus jelentősége van. A republikánusok döntéseit vizsgálva azonban következtetni lehet, hogyan működne az ország, ha ők lennének hatalmon – ez pedig egy éven belül akár meg is történhet.
Az Obama-féle, mélyreható változásokat hozó egészségügyi törvény lenne az első, melyet eltörölnek. A Ház ezt tulajdonképpen meg is tette még január 19-én, 242 republikánus és három demokrata támogatásával, majd a biztonság kedvéért még a rendelkezés egyes intézkedéseit külön is leszavazták. Azt ugyanakkor a konzervatívok is elismerik, hogy az évi 4 billió dollárt felemésztő rendszer jelenlegi formájában nem működik: túl drága, ehhez képest pedig túl kevés állampolgárt biztosít. Ennek jegyében a párt múlt ősszel még a „Visszavonjuk, kicseréljük” szlogent hangoztatta, a csere azonban azóta sem érkezett meg, semmilyen formában.
Kedvenc célpont republikánus körökben a környezetvédelem is, mivel az visszatartja a gazdasági fejlődést. A Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) új, főként az erőművek működését érintő szabályokkal igyekszik megállítani a globális felmelegedést és a környezetszennyezést. A republikánusok attól félnek, ez az energiaárak növekedéséhez és munkahelyek elvesztéséhez vezethet, ezért áprilisban 1,6 milliárd dollárt, költségvetésének több mint tíz százalékát vonták el az ügynökségtől, komolyan megnehezítve ezzel a rögzített irányelvek betartatását. A klímaváltozásra választ kell találni, szögezi le a képviselőház által elfogadott nyilatkozat, ezt azonban úgy kell elérni, hogy az „amerikai gazdaság, energiakészlet és foglalkoztatottság” ne sérüljön. A módszerről hallgat a dokumentum.
A lakáshitelek az óceán túloldalán is bajban vannak: három szövetségi program indult megsegítésükre, kettő új, fizethető kölcsönre cseréli a jelenlegit, a harmadik pedig kamatmentes támogatást biztosít a rászorulóknak. A konzervatívok mind a hármat eltörölték, költséges és sikertelen kísérletként leírva őket. Ha a hitelfelvevőnek gondja támad a fizetéssel, „keresse fel képviselőjét”, aki majd segít kapcsolatba lépni a pénzintézettel, és elsimítani a gondokat – tanácsolja az alsóház által elfogadott javaslat.
MSNBC (msnbc.com)
Minden ötödik amerikai gyerek szegénységben él – írja az MSNBC egy friss kutatás eredményei alapján.
Az Annie E. Casey Alapítvány 2000 és 2009 között vizsgálta a rossz körülmények között élő gyermekek számának és eloszlásának alakulását. A héten publikált adatok szerint a gyermekszegénység 38 államban nőtt, két évvel ezelőtt kicsivel kevesebb mint 15 millió fiatal amerikai élt nem megfelelő anyagi körülmények között – ez az összes gyerek 20 százaléka, két és fél millióval több, mint tíz éve. A szám Mississippiben a legmagasabb, 31 százalék, a lista legalján New Hampshire található, itt az arány csupán 11 százalék. Nevada ugyan csak negyvenedik, ebben az államban a legmagasabb azonban a munkanélküli szülők aránya, és itt árverezték el a legtöbb gyermekes házát. Az egész országban körülbelül ötmillió kiskorú lakhatását érintette valamiféle banki akció.
Ez az adat nem csupán humanitárius szempontból ijesztő. „Arra is gondolnunk kell, miféle államot, miféle országot találunk majd itt néhány évtizeden belül, ha ilyen keveset fektetünk gyermekeink jövőjébe” – fogalmazott Patrick McCarthy, az alapítvány igazgatója. Kutatások bizonyítják, a biztos körülmények közt felnövő gyerekek jobban teljesítenek az iskolában, nagyobb arányban kerülnek egyetemre, jobb munkát találnak. „A szegény sorsú fiatalok legtöbbször felnőttként is kevesebbet tudnak hozzátenni a gazdasági növekedéshez, ez pedig nemzedékeken át tartó hullámokat okozhat” – magyarázza Stephen Brown, a Nevadai Egyetem közgazdásza.
origo.hu
Meghalt Jelenits István
