A forradalmi hullám, amely megrengette az arab világot, új lendületet kapott a líbiai felkelők sikerével az El País című madridi napilap szerint. „Már látható, hogy az Aszad-rezsimre hasonló sors vár, mint Moamer Kadhafi líbiai vezető diktatúrájára” – írta a spanyol újság keddi számában, hozzáfűzve, hogy a NATO döntő szerepet játszott a líbiai felkelők sikerében. A cikk szerint bizonytalan Líbia jövője, ezért különösen nagy a nemzetközi közösség felelőssége a jövőbeni líbiai államépítésben. A nemzetközi közösségnek közös álláspontot kell kialakítania Líbia ügyében, és közvetlen beavatkozás nélkül hozzá kell járulnia ahhoz, hogy kiépítsék a demokráciát az észak-afrikai arab országban. „Ebben a kényes fázisban senki sem engedhet meg magának hibákat, sem a felkelők vezetése, sem a nemzetközi közösség” – írta a madridi napilap.
„A ti hatalmatok is megdőlhet”
A berlini Der Tagesspiegel a szíriai helyzettel vetette össze a líbiait. Mint írta, az észak-afrikai arab országban egy olyan diktátor hatalmát sikerült megdönteni, aki a végsőkig ragaszkodott pozíciójához, és fegyverrel akarta leverni az ellenzéket, akárcsak Bassár el-Aszad szíriai elnök. Ezért Tripoli eleste komoly figyelmeztetés Aszadnak és más, még hatalmon lévő önkényuralkodóknak: „a ti hatalmatok is megdőlhet”. Azzal a nem jelentéktelen különbséggel, hogy Líbiában ehhez a NATO katonai segítségére is szükség volt – jegyezte meg a német liberális lap.
Egy nárcisztikus vezető csaknem 42 év céltalan, téves uralma után a líbiaiaknak most megadatik az esély, hogy egy olyan új társadalmat építsenek, amely modell lehet az arab világ számára – írta a Süddeutsche Zeitung. Az már más kérdés, hogy ez tényleg így lesz-e – fűzte hozzá a müncheni liberális újság. Jelenleg sem maguk a líbiaiak, sem a nemzetközi közösség nem tudja, mire számíthat a lázadók vezetőitől – írta.
Nincs hagyománya a demokráciának
Líbiában egyáltalán nincs hagyománya a demokráciának – mutatott rá a Die Presse. Az osztrák konzervatív újság kifejtette: az ország 42 éven át ki volt téve egy diktátor kénye-kedvének, aki kijátszotta egymás ellen a törzseket. Amint az a Szaddám Huszein utáni Irakon is tanulmányozható, rendszerint nem a béke, harmónia és szeretet tör ki, amikor az ilyen társadalmak hirtelen szabadok lesznek – írta a bécsi lap. A Nyugatnak éppen ezért mindent meg kell tennie, hogy stabilizálja a közbiztonságot és az ellátást Líbiában. Ellenkező esetben a sikertörténetből katasztrófa lehet – figyelmeztetett a Die Presse.
A holland de Volkskrant azt írta: itt az ideje, hogy a „továbbra is erőtlen” líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács – a felkelők vezető testülete – megmutassa, hogy Kadhafi elűzése tényleg egy korszak végét jelenti. A Nyugatnak, amely nagyon korán határozottan a felkelők pártjára állt, jelentős érdeke fűződik a sikerhez. Az amszterdami lap rámutatott, némi segítség és nyomásgyakorlás helyénvaló, de a rendezést Tripolinak kell vezényelnie, nem szabad szárazföldi csapatokat küldeni Líbiába, hacsak az új vezetés kifejezetten ezt nem kéri.
A Nyugat felelőssége, hogy helyreálljon a közrend Líbiában – írta a kínai állami sajtó is. „A Kadhafi-rendszer megdöntése nagy látványosság a sajtónak, de az újjáépítésről folytatott vita nem lesz az” – írta a Global Times című pekingi újság.
Továbbra is kiszámíthatatlan a diktátor
A Jurnalul National annyit állapított meg híradásának címében és alcímében, hogy „Tripolit meghódították, a diktátor bunkerben rejtőzik”, „a Nyugat szerint küszöbön áll a rendszerváltás”. A lap továbbá azt írta: Kadhafi inkább meghal, de nem adja meg magát. Az Evenimentul Zilei és az Adevarul egyaránt azt írta, hogy a Kadhafi-korszak végleg lezárult. Az Adevarul kommentárjában párhuzamot vont Nicolae Ceausescu 1989-ban történt elűzése és a mostani líbiai események között. Szerinte a líbiai diktátor ugyanúgy menekül a népharag elől, ahogyan tette ezt annak idején Ceausescu.
Az olajvagyon a jövő záloga, a tanácsnak „meg kell mutatnia, hogy ez most nem egy újabb példa arra, miként sajátítja ki egy szűk elit az egész olajvagyont” – magyarázza Imad al-Anis, a nottinghami egyetem szakértője. Shashank Joshi, a brit Royal United Services Institute munkatársa azt hangsúlyozza, hogy az érzékeny területnek számító olajbevételek körültekintő elosztására van szükség. Ugyanakkor szerinte a tanács első és legfontosabb feladata az, hogy szavatolja a biztonságot a líbiai utcákon.
A jó kapcsolat fenntartása közös érdek
Hétfőn a líbiai felkelők által irányított olajvállalat, az AGOCO egyik vezető beosztású alkalmazottja úgy nyilatkozott, hogy az orosz és kínai vállalatok elveszíthetik szerződéseiket, miután országaik korábban nem voltak hajlandók támogatásukról biztosítani a Kadhafi-ellenes erőket. A kínai külügyminisztérium már hétfőn közleményben tájékoztatott, hogy Peking tiszteletben tartja a líbiai emberek akaratát, és reményét fejezte ki, hogy az észak-afrikai országban hamar stabilizálódhat a politikai helyzet.
„Azért vagyok itt, hogy cáfoljam a hazugságokat”
Vasárnap előbb a lázadók jelentették be Szeif al-Iszlám elfogását, majd hétfőre virradóra Luis Moreno-Ocampo, a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze közölte: bizalmas forrásból úgy értesült, Szeif al-Iszlám a felkelők kezére került. Az ICC hétfőn bejelentette: tárgyalásokat folytat a lázadókkal arról, hogy adják át az emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolt Szeif al-Iszlámot. A Kadhafi-rendszer emberei azonban három újságírót – köztük az AFP francia hírügynökség tudósítóját – hétfő éjszaka gépkocsin elvitték Kadhafi tripoli rezidenciájához, a Báb-el-Azizíja épületegyüttesig. Szeif al-Iszlám terepjárón érkezett a helyszínre, ahol több tucat híve várta, líbiai zászlókat lengetve, Kadhafi és Szeif al-Iszlám képmását tartva a magasba. „Azért vagyok itt, hogy cáfoljam a hazugságokat” – így kommentálta a Kadhafi-fiú az elfogásáról és őrizetbe vételéről szóló híreket.
(Fotók: Reuters)
Nem tudni, hol csapódtak be a rakéták
Három Scud rakétát lőttek ki Líbiában Moamer Kadhafi líbiai vezető szülővárosa, a Tripolitól keletre, a Földközi-tenger partján fekvő Szirt környékéről a május óta a felkelők kezén lévő Miszráta felé – közölte a NATO a szervezet brüsszeli székhelyén. A katonai szervezet „felelőtlennek” nevezte a hétfői támadást. A rakéták Miszráta partjainál csapódtak be, lehet, hogy a tengerbe – közölte Oana Lungescu NATO-szóvivő. Az atlanti szervezetnek nincs tudomása róla, hogy a rakétatámadás megsebesített volna bárkit is, vagy károkat okozott volna – tette hozzá.
Szirtből már augusztus 15-én is kilőttek egy rakétát a felkelők állásaira, az a sivatagban ért földet, és szintén nem okozott károkat. Közben késő délelőtt erőteljes robbanás rázta meg Tripoli központjában a Báb el-Azízíja épületegyüttest, ahol Kadhafi rezidenciája is van. Egyes hírek szerint vadászgépek húztak el a városközpont fölött. A NATO-szóvivő hangsúlyozta, hogy Kadhafi erői jelentősen meggyengültek a felkelők műveletei és az észak-atlanti szövetség öt hónapja tartó légicsapásai óta.
Ott voltak a külföldi tanácsadók
Nevük elhallgatását kérő brüsszeli diplomaták kedden elmondták: nyílt titok volt, hogy a líbiai műveletek elakadásakor külföldi katonai tanácsadók dolgoztak az észak-afrikai országban a felkelőket segítve és közben belső információkkal látva el a NATO-t. A diplomaták elismerték: a szövetség és közel-keleti partnerei titkos műveleteket folytattak a helyszínen, amelyeket külön kezeltek a NATO-beavatkozástól, mert nem tartoztak szorosan az ENSZ Biztonsági Tanácsától a civilek védelmére kapott felhatalmazáshoz. Ezek a láthatatlan erők segítettek látványosan átalakítani a szedett-vedett felkelőket a Tripolit elözönlő hadsereggé. Jelenlétükre egyébként elemzők is felfigyeltek, amikor jelezték, hogy a légicsapások idővel egyre pontosabbak lettek, és egyre kisebbek voltak a járulékos veszteségek.
Barak Seener, egy brit kutatóintézet Közel-Kelet-szakértője rámutatott: a felkelők „gyorsan alkalmazkodtak, ami azt jelzi, hogy különleges erők képezték őket”. Egy amerikai tisztségviselő szerint ebben a katari hadsereg vitte a prímet, hozzá csatlakoztak idővel a francia, olasz és brit katonai tanácsadók. A logisztikai, biztonsági, hírszerzői és kárfelmérési tevékenységekben különösen Franciaország, Nagy-Britannia és egyes kelet-európai államok jeleskedtek – mondta el a NATO brüsszeli főhadiszállásán egy a neve elhallgatását kérő diplomata. Emellett az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) és egyéb amerikai ügynökségek végig gyűjtötték az információkat a helyszínről. Kapcsolataikat még akkor alakították ki, amikor a Kadhafi-rezsimmel együtt küzdöttek az al-Kaida nemzetközi terrorhálózattal kapcsolatban álló, líbiai területen működő iszlamista csoportok ellen.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor az Eurochambres vezetőjével tárgyalt
