Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilapban Georgia Meinhart Linz: Egy város eltőzsdézi a vagyonát című cikkében tudósít az osztrák város pénzügyi problémáiról. Linznek fogy a pénze, nő az adóssága és a svájci frank kamatára kötött rendkívül kockázatos spekuláció foglalkoztatja az önkormányzati politikát és a pénzügyi szakembereket. Pedig Linz akár pénzügyi mintaváros is lehetne, mert egyetlen más tartományi székhely sem rendelkezik magasabb egy főre jutó adóbevétellel. Több a munkahely a városban, mint a lakosságszám, ezért viszonylagosan itt a legmagasabbak az önkormányzati adóbevételek.
Ugyanakkor Linz az eladósodottság kérdésében is éllovasnak számít. A hitelből finanszírozott befektetések és a csökkenő állami támogatások miatt az adósságállomány egymilliárd euróra emelkedett, tavaly 35,8 millió euró hiányzott a költségvetésből. Most ezt a fiaskót tovább súlyosbítja egy spekulatív kamatüzlet, amit a város 2007-ben a Bawaggal kötött, amelyet Franz Dobusch polgármester, Johann Mayr pénzügyi tanácsnok (mindkettő SPÖ) és az időközben lemondott Werner Penn pénzügyi osztályvezető írt alá. A képviselő-testület már áprilisban úgy döntött, perre megy a bankkal, mert álláspontja szerint hiányos volt tájékoztatás, uzsora és szándékos megtévesztés is feltételezhető ebben az ügyben. Bár a beadványt még mindig nem adták be, mert bizonyos jelek arra utalnak, hogy tévesen ítélték meg a per kockázatait. Az eredeti szerződésben ugyanis a vörös városatyák lemondtak a peresítés lehetőségéről, és aláírták, hogy az üzlet megkötése előtt tájékoztatták őket a konkrét kockázatokról.
A legrosszabb esetben Linz 2017-ig kénytelen lesz félmilliárd eurót fizetni egy olyan ügyletért, ami eredetileg csak a meglévő svájcifrank-hitel biztosítékául szolgált. Ebben az esetben nem lesz megkerülhető a város ezüstjének eladása sem. A pénzügyi problémák mellett az ügy oda vezethet, hogy 2015-ben megismétlődhet a szocialisták számára katasztrofális 2009-es választási vereség. S nem csak a hagyományos vörös fellegvárban, de az egész tartományban. A történet pikantériája, hogy a felső-ausztriai SPÖ 2009-es veresége után éppen egy spekulációellenes kampánnyal kívánta helyzetélt stabilizálni.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Albert Schäffer Vagy Ude, vagy semmi című, müncheni keltezésű cikkében elemzi a bajor főváros polgármesterének miniszterelnöki ambícióit. Christian Ude (SPD) müncheni főpolgármester bejelentette, el tudja képzelni, hogy beköltözzön a miniszterelnök hivatalába. Ugyan Bajorországban csak 2013 őszén választanak, de két év a politikában örökkévalóságnak számít. Viszont Ude már úgy ünnepelteti magát, mint az a férfi, aki a CSU ancien régime-jét elsöpri. Bizonyos jelek arra figyelmeztetnek, hogy Udének a müncheni önkormányzati választásokon elért sikereit nem lehet kivetíteni a tartományi voksolásokra, mert ellentétben a polgármester-választással, a tartományi gyűlési voksolás nem a személyiségről dönt. Még mielőtt akár egyetlen SPD-grémium foglalkozott volna a jelöltségével, egész kívánságlistát állított fel, mit kíván és mit nem a 2013-as választásokra.
Felfogása szerint a pártjának arra kell szorítkoznia, mint egy előkelő étterem személyzetének, akik minden esetben helyeselnek. Ude már azt is jelezte, mi mindent nem hajlandó csinálni a választások után. Nem kíván ellenzékben dolgozni és egy CDU–SPD-koalíció kisebb partnereként tevékenykedni. A terv – tekintettel az SPD elmúlt évtizedekben elért eredményeire (2008-ban alig 18,6 százalékot kaptak) – igen merész. Egyszer már nagylelkűen kiszámította, mekkora lenne a haszna, ha a pártja 2013-ban kisebbik rosszként elfogadná az ő feltételeit, például a müncheni repülőtér harmadik felszállópályájának megépítését. Szerinte ez a lépés öt százalékot hozna, ami a Zöldekkel és a Szabad Választókkal már elég lenne a parlamenti többséghez. A Zöldek egyelőre keménynek mutatkoznak és jelezték, hogy elutasítják a harmadik kifutópályát, s a második müncheni S-Bahn-szakaszt, amit a polgármester meg szeretne építeni. Christian Udét ez nem zavarja, hiszen a müncheni városházán számos kérdésben megtapasztalta a Zöldek ellenkezését, például városa 2018-as téli olimpiai jelentkezése kapcsán. Udének nem kell tartania attól, hogy a másik lehetséges koalíciós partner, a Szabad Választók is elutasítják a repülőtér bővítését. A bajor SPD szavazóbázisa döntően nem a paraszti struktúrájú vidéken található, hanem a városokban, ahol szerinte a „városiasság és a modernitás otthon van”. Ude szemében a modernitás előtti szegleteiben a Szabad Választók lehetnek az SPD vidéki segédcsapatai, akik majd a szocdemek felé terelik a választókat.
Hubert Aiwanger, a Szabad Választók elnöke bár nem lelkesedik feltétlenül ez iránt a forgatókönyv iránt, ugyanakkor egy a vidék kérdéseiben illetékes minisztérium Ude kormányában megfontolandóvá teheti ezt a gondolatkísérletet. Ezzel Ude világa rendeződött, hiszen biztosra veszi miniszterelnök-jelöltségét, ha valami hatalmas tragédia nem történik. A leendő koalíciós partnerek is készen állnak a feladatra. Már csak a választókon múlik, hogy ők hogyan teszik a dolgukat. Viszont nekik sem kell aggódniuk, mert Ude velük is időben közölni fogja, mit vár el tőlük.
Miért ennyire agresszív és nárcisztikus Magyar Péter?