Rövid távon sikerült orvosolni a problémákat, de nem szabad elfelejteni, hogy erről a javaslatról még szavazniuk kell a képviselőknek – mondta el az MNO-nak Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Véleménye szerint a legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy milyen módon sikerül majd megállítani az államadósság növekvő pályáját. Ehhez még nagyon sok intézkedésre lesz szükség, de rövid távon az ország fizetőképessége megmaradt – tette hozzá.
A hazánkat érő hatások kapcsán az elemző kifejtette: az, hogy a bedőlést sikerült elkerülni, mindenképpen pozitív fejlemény. Fontos megemlíteni, hogy a svájci frank érdemben nem gyengült, így a devizahitelesek számára csupán az számít jó hírnek, hogy a megállapodás elmaradása esetén az alpesi deviza még erősebb lenne – vélte a szakértő. „A legrosszabb lehetőséget elkerültük, ennek lehet most örülni.”
Két szakaszban emelik a plafont
A demokraták és a republikánusok vezetői a kongresszus mindkét házában megállapodtak az adósságplafon emelésének kereteiről. A kompromisszum nem tartalmaz adóemelést, amelyet a demokraták szerettek volna elérni, de a republikánusok elleneztek. Az összességében 2200 milliárd dolláros, két szakaszban megvalósítandó adósságplafon-emelésről szóló megállapodással az elnöknek végül is sikerült elérnie az egyik legfontosabb célkitűzését, azt, hogy a kérdést ne kelljen újból napirendre tűzni a 2012 novemberében megtartandó választások előtt.
Politikai csörte
Alapvetően politikai huzavonának tartja Csath Magdolna az utóbbi időszak amerikai eseményeit. A közgazdász kijelentette: lényeges eltérés figyelhető meg az Egyesült Államok és Európa országainak gazdaságában. Utóbbival ellentétben az Egyesült Államok gazdasága nincsen válságban – tette hozzá a közgazdász. Az USA jelenleg a világ legnagyobb katonai és politikai hatalma, legfőképpen az amerikai politikusoknak nem érdeke, hogy ne szülessen megegyezés – hívja fel a figyelmet. Csath valószínűsíti, hogy meg fognak egyezni a vitás kérdésekben. A mostani hangoskodás akár az elnökválasztás előszele is lehet – említi meg a szakember.
Szavai szerint „Obama létrehozta a nagy államot”, amit a republikánusok nem tudnak elfogadni. Míg Obama – a válság hatásainak kivédésére – nagyon sokat költött az ipar egyes részei és a bankok megsegítésére, az egészségügy finanszírozásában is rendet próbált tenni, továbbá megadóztatná a gazdagokat is, addig a republikánusok a „kis állam”, az alacsony adók és az alacsonyabb állami költés hívei. Mint ismert, a hitelminősítők szinte már menetrendszerűen állítják ki az európai országokról a negatív bizonyítványt, s nem is olyan régen az Egyesült Államokat is leminősítéssel fenyegették meg. Csath Magdolna szerint túlságosan „erős a szava” ezeknek az intézeteknek. Ugyanakkor – állítja – Washington nem kockáztathatja meg a leminősítést, mindenképpen megegyezés születik majd.
Messze van még a stabilitás
Az amerikai adósságlimit-emelés sem tünteti el az Egyesült Államok előtt álló hosszú távú költségvetési kihívásokat, ám a két nagy párt vezetőinek kompromisszumos kiegyezéséhez vezető törvényhozási huzavona után nehéz abban bízni, hogy a kongresszus képes lesz rátalálni a megfelelő költségvetési pályára – vélekedtek hétfői helyzetértékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.
A JP Morgan bankcsoport előrejelzése szerint a következő két évben jelentős költségvetési szigorítások várhatók ugyan az Egyesült Államokban, ám az amerikai költségvetési pálya még ezzel együtt is messze lesz attól, hogy stabilizálható legyen az államadósság-ráta. A Barclays Capital (BC) közölte: számításai szerint legalább ötezer milliárd dolláros hiteles deficitcsökkentő programra lenne szükség ahhoz, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért amerikai államadósság-rátát a következő évtizedben stabilizálni lehessen.
A republikánusok nyertek
A vezető amerikai lapok értékelése szerint a demokraták vereséget szenvedtek, de a mostani helyzetből Obama a későbbiekben akár még profitálhat is. Arra is felhívják a figyelmet, hogy a kormányzat komoly tekintélyvesztést szenvedett el. A The New York Times szerkesztőségi cikkében úgy fogalmazott: „A borzalmas, új tervezet egyetlen pozitívuma, hogy segít elkerülni a csődöt, vélhetőleg legalább 2012 végéig. A kormányzat minden másban megadta magát a túszejtő módjára tárgyaló szélsőséges republikánusok előtt.
Mélységben az elnök támogatottsága
A The Washington Post hasonlóan vélekedik a demokraták vereségéről, ugyanakkor úgy látja, az elnök akár előnyt is kovácsolhat a helyzetből. A legfontosabb, hogy a kormányzati leállás veszélye elhárult, és ezzel Obama, akármilyen módszerrel is, de megelőzött egy komoly gondokat okozni képes válságot.
A USA Today szerint mindkét fél, de különösen az Egyesült Államok kormányzatának megítélése komoly tekintélyvesztést szenvedett. Obama támogatottsága sosem látott mélységbe zuhant, ráadásul a túlzott engedmények liberális bázisát is feldühítették, a republikánusok pedig széttartó, engedményekre képtelen gyülekezetnek mutatták magukat.
Hosszabb távon nőhet a hiány
Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász úgy fogalmazott, hogy a megtakarítási program csak tovább mélyíti a gazdasági válságot, és hosszabb távon nem javítja, hanem növeli az amerikai költségvetési hiányt. Krugman rámutat, hogy az Egyesült Államok még nem lábalt ki a pénzügyi válság gazdasági következményeiből, és legalább 2013-ig még gazdasági stagnálással kell számolni.
Múlt héten Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője még úgy nyilatkozott az MNO-nak, ha mégsem születik semmilyen kompromisszum, az Egyesült Államok ebben az esetben is fizetni fogja az adósságait, legfeljebb a béreket és a különféle juttatásokat fogják majd vissza. Magyarországon a megállapodás elmaradása a „szokásos módon” csapódna le, azaz a svájci frank további erősödésével és az állampapírok hozamának az emelkedésével kellene számolni – hangsúlyozta a gazdasági szakértő.
(MNO, MTI)
origo.hu
Magyar Péter bejelentette: nem mond le a mentelmi jogáról
