A Magyar Nemzet pénteki számában írt arról, hogy a kormány tervei szerint az árfolyamrögzítést kérő devizahitelesek szerződésmódosításának közjegyzői díját a bankoknak kell majd viselniük, és az erre vonatkozó rendelet már meg is született, csak Navracsics Tibor aláírására vár. Kovács Zoltán ezt megerősítve hangsúlyozta: eleve az volt a kormányzati szándék, hogy lehetőleg semmilyen újabb terhet ne tegyenek a bajba jutott devizahitelesek vállára.
Mint kifejtette, a miniszteri rendelet előírása szerint a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés és devizakölcsönszerződés-módosítás, valamint az azok alapján tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalásáért járó közjegyzői munkadíj és költségtérítés megfizetésére a hitelező bank köteles.
A múlt pénteken életbe lépett árfolyamrögzítéshez kapcsolódó gyűjtőszámlahitel-létesítés közjegyzői díjáról a kabinet korábban szakmai szintű egyeztetést kezdeményezett a bankszövetség és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara képviselőivel. A közjegyzők 10-20 ezer forintos közjegyzői díj megállapítását kérték, ezt a javaslatot azonban a kormány nem fogadta el a bajba jutottak rendkívül nehéz, minden kiadásra érzékeny pénzügyi helyzetére tekintettel – mondta az államtitkár.
Indul a segélyvonal
Várhatóan szeptemberben vagy októberben már hívható lesz a nemzeti összefogás segélyvonala; az új, egységes és átlátható rendszer kiépítését a korábbi különböző telefonos támogatási formák anomáliáival indokolta Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár és Mátrai Gábor, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság hírközlési elnökhelyettese a kormányszóvivői tájékoztatón.
Az egy évvel ezelőtti észak-magyarországi árvíz apropóján tartott tájékoztatón elhangzott, hogy az 1357-es központi telefonszámhoz mindig egy adott célt rendelnek, így például ár- vagy belvízkárok esetén ezt a számot tárcsázva lehet majd pénzadományokkal segíteni a bajbajutottakon. Kovács Zoltán elmondta, hogy tavaly augusztusban szembesültek a telefonos adományozás körüli problémákkal. Hozzátette: ekkor született meg az ötlet a kormányzati kommunikációs államtitkárságon, hogy új, átlátható, ingyenes és biztonságos rendszerre lenne szükség. Közölte azt is: a segélyezési rendszer őszi elindítása előtt társadalmi és szakmai egyeztetést kezdenek.
Mátrai Gábor arról beszélt: olyan rendszert alakítanak ki, amely biztosítani tudja, hogy az adományok ténylegesen oda kerüljenek, ahol szükség van rájuk, és amelyben az adományozó tudja, hogy a támogatása valóban eljut a célhoz. Az NMHH szerepéről szólva utalt arra, hogy a hivatal feladatkörébe tartozik a telefonszámokkal, számmezőkkel való gazdálkodás, így ők jelölik ki az új segélyezési telefonszámokat.
Elmondta, hogy a kiemelt karitatív segélyszervezetek – köztük a Máltai Szeretetszolgálat, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Baptista Szeretetszolgálat, a Magyar Karitász és a Magyar Vöröskereszt – is (135-tel kezdődő) négyjegyű telefonszámot kapnak majd, amelyen keresztül saját céljaikhoz tudnak adományokat, támogatásokat gyűjteni. Tájékoztatása szerint az említett négyjegyű telefonszámokon túl ötjegyű (136-tal kezdődő) telefonszámokat is kiadnak majd; ezeken további közhasznú, karitatív szervezetek segélyezési munkáját lehet majd támogatni.
Arról is beszélt, hogy a hírközlési szolgáltatóknak szerződési kötelezettségük lesz, így az nem fordulhat elő az, ami korábban, hogy egyes szolgáltatók nem szerződnek bizonyos karitatív szervezetekkel. Mátrai Gábor elmondta, hogy az új támogatási rendszerben az adományok nyomon követhetők lesznek. Ez azt jelenti, hogy nyilvánosságra kell majd hozni, mennyi adomány folyt be, a gyűjtő szervezet mennyit költött ebből saját működésére, illetve ténylegesen a rászorulók segítésére, hányan részesültek az adományból, továbbá az adományozási tevékenységet is részletesen be kell majd mutatni.
Kovács Zoltánt a sajtótájékoztatón más témákban is kérdezték. Az ócsai szociális családiház-építési programmal kapcsolatban azt közölte, hogy az egyes épületek költségeiről akkor lehet beszélni, ha a szeptemberben kiírandó közbeszerzési pályázatnak már ismerik az eredményét. Az augusztus 20-i állami ünnep költségeire vonatkozó kérdésre pedig megismételte korábbi tájékoztatását, amely szerint a költségek nem fogják meghaladni a nettó 300 millió forintot, ebből bruttó 132,5 millió forint a – budapesti, bajai és debreceni – tűzijáték költsége.
(MTI)
origo.hu
Magyar durván támadta az árvízi védekezésben résztvevőket
