A kiadvány lengyel, nyugat-európai és amerikai szerzői szerint a palagáz-kitermelés – amely jelenleg az Egyesült Államokban nagyméretekben folyik, míg néhány európai országban egyelőre kísérleti fázisban van – már most is közvetett hatással van az uniós piacra, mert a palagáz miatt Amerikában csökkent a cseppfolyós gáz (LNG) iránti kereslet, amelynek egy része így Európába kerül.
Ahhoz azonban, hogy a palagáz valóban ellensúlyt képezzen az orosz nyersanyaggal szemben, komoly elszántságra és erőfeszítésre van szükség az Európai Unió részéről – írták a szerzők –, azt sugallva, hogy az Európai Bizottságnak vonzó befektetésösztönző rendszert kellene kidolgoznia a palagázkutató és -kitermelő cégek számára. A korábbiakhoz képest jelenleg ugyanis fordított a helyzet: nem a tőke keresi a ritka gázlelőhelyeket, hanem a gazdag lelőhelyek várják a tőkét. Ennek a kidolgozandó ösztönzési rendszernek ugyanakkor a legmagasabb környezetvédelmi normák és az erre vonatkozó uniós direktívák szigorú betartásával kell párosulnia a jelentés szerint. A palagáz-kitermelés lehetővé tenné az EU számára a szén-dioxid-kibocsátás gyors csökkentését is az egyik szerző szerint.
Lengyelország jelenlegi évi gázfogyasztása 14,4 milliárd köbméter, ebből 9,2 milliárd orosz importból, 4,2 milliárd hazai lelőhelyekről, 1 milliárd pedig Németországból származik. Szakértők szerint a mintegy 5,3 ezer milliárd köbméterre becsült lengyel palagázkincs – Európa legnagyobb készlete – 10-15 éven belül évi 100 milliárd köbméter nem konvencionális gáz termelését is lehetővé tenné, bár valószínűbb, hogy ez a mérték inkább mintegy 20-30 milliárd köbméter lenne, ami így is 300 évre biztosítaná a teljes lengyel szükségletet, és exportra is bőven jutna belőle.
A Lengyel Olajbányászati és Gázipari Vállalat (PGNiG) a napokban jelentette be, hogy nemzetközi döntőbírósághoz fordul amiatt, hogy a Gazprom nem hajlandó csökkenteni a gáz árát: orosz álláspont szerint a 2010-ben kötött megállapodás három évig érvényes, és csak ezután lehet az árakat újratárgyalni, amit a lengyelek vitatnak.
Waldemar Pawlak gazdasági miniszter csütörtökön közölte, hogy Észak-Lengyelországban, Slupsk és Lebork környékén már elkészültek az első fúrt kutak, és szeptemberben megindulhat a kutatás a palagáz után, amiben hat cég vesz részt, köztük a BNK Petroleum Polska és a Canadian Lane Energy. Az ipari szintű kitermelés azonban leghamarabb 10-15 év múlva indulhat meg Lengyelországban.
(MTI)

Az ukrán kém, aki éveken át kijátszotta a nemzetbiztonsági megfigyelést