A július 22–én Anders Behring Breivik által végrehajtott merénylet óta először járulnak az urnákhoz a norvég állampolgárok szeptember 12-én. Az északi ország lakói a helyi képviselő-testületekről döntenek, amelyre a számítások szerint 45 millió szavazólap készült. A mostani megmérettetés egyik érdekessége, hogy több településen először szavazhatnak a 16 évnél idősebb polgárok is, így összesen közel 3,1 millióan élhetnek állampolgári jogaikkal.
Mint ismert, a júliusi, Breivik által végrehajtott merényletben összesen 77-en vesztették életüket, amely alapvetően változtatta meg az ország politikai életét és az általános közhangulatot. A merénylő korábban a szélsőjobboldali Haladás Párt (HP) tagja volt, amely tény természetesen jelentősen legyengítette a politikai erőt. A borzalmas mészárlást követően a pártok megegyeztek abban, hogy jóval békésebb kampányt fognak folytatni és több televíziós vita is elmaradt.
Négy éve is a baloldal győzött
Érdemes felidézni, hogy a legutóbbi, 2007-es önkormányzati választás a Munkáspárt (MP) sikerével végződött, amely a voksok 29,4 százalékát szerezte meg. Második lett a Konzervatív Párt (KP) 19,3, majd őket a HP követte 17,5 százalékkal. A Centrum Párt (CP) 8, a Kereszténydemokrata Párt (KDP) 6,4, a Baloldali-Szocialista Párt (BSZP) 6,2, míg a Liberális Párt (LP) 5,9 százalékot szerzett. A 2009-es parlamenti választás előtt az ellenzék legfőbb célja a hatalmon lévő vörös–zöld koalíció leváltása volt, amely az MP-ből, a BSZP-ből és a CP-ből állt. A kormányváltás előtt álló legnagyobb akadály a konzervatívok és a HP közötti esetleges együttműködés volt, mivel bár szavazóik és programjuk között van némi átfedés, a haladókat sokan nem tartották koalícióképesnek.
A parlamenti választáson azonban kiderült, hogy fölösleges volt bármilyen számítgatás a lehetséges koalíciókra, mivel a hatalmon lévő balközép erők sima győzelmet arattak, annak ellenére, hogy kevesebb szavazatot szereztek, mint a 2005-ös megmérettetésen. A győzelmet követően továbbra is Jens Stoltenberg maradt a kormányfői székben, azonban pártja és kormánya népszerűsége, ha lassan is, de zuhanni kezdett. Ezzel egy időben zajlott az a folyamat is, hogy a Haladás Párt és a konzervatívok helyet cseréltek a népszerűségi listán. Nem sokkal a Breivik-féle merénylet előtt egyértelműnek tűnt, hogy az ellenzék sokkal népszerűbb, mint a kormánypártok.
Minden megváltozott
A merénylet alapvetően írta át a politikai erőviszonyokat, mivel a Munkáspárt ifjúsági táborában történt vérengzést követően a kormány népszerűsége megugrott, amelyet a mai napig is élvez. A legnagyobb veszteség természetesen a HP-t érte, 20 százalékos támogatottsága mostanra 11-12 százalékra esett vissza. A konzervatívok népszerűségében nem történt változás, mivel tartják 25-27 százalékos népszerűségüket.
A mostani megmérettetés előtt egyelőre jól látszik, hogy a vörös–zöld koalíció megőrizheti korábbi pozícióit, mivel az ellenzék egyelőre képtelen az áttörésre. Természetesen nagyon hátrányosan érintette a haladókat a júliusi merénylet, de a kezdetektől leszögezték, hogy Breivik akcióját elítélik és semmilyen közösséget nem vállalnak vele. A hatalmon lévő balközép kormánnyal szembeni ellenzék csak akkor lehet sikeres, ha ideológiáját ismételten átgondolja és kormányképes alternatívát tud felmutatni Stoltenberggel szemben, ellenkező esetben 2013 után sem teremhet sok babér a számukra.
(reuters.com, norwapost.no, MNO)
origo.hu
Magyar szavak, amiket szinte senki sem ismer – Ön tudja mit jelentenek?
