A tudás és a teljesítmény fog számítani

A magyar filmes szakma próbál alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, közben pedig évtizedes elmaradásokat igyekszik pótolni. Ennek egyik igen hangsúlyos eleme egy, az audiovizuális szakembereket képviselő kamarai jellegű szervezet létrehozása lenne. A cél elérése érdekében már törvényjavaslat is készült.

Bittner Levente
2011. 09. 05. 12:40
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Magyar Operatőrök Társasága 2011-es közgyűlésén kapott megbízást Novák Emil vezetőségi tag egy audiovizuális érdek-képviseleti szerv koncepciójának kidolgozására (az előzményekkel korábbi cikkünkben foglalkoztunk). Több hónapos munka után kirajzolódott a legjobb megoldás: egy gazdasági jellegű, önkéntes, köztestületi kamara alapítása. Ennek azonban több akadálya is van: kamarát csak törvény által hozhatnak létre, valamint számos jogszabály módosítására is szükség lenne.

Novák Emil az MNO-nak elmondta: nemzetközileg elismert jogász irányításával – egyeztetve a Magyar Producerek Szövetségének a témával megbízott tagjaival, Cirkó Józseffel és Juhász Istvánnal, valamint a Filmjus produceri szekciójának vezetőjével, Sándor Györggyel – augusztus végére elkészítették a magyar audiovizuális kamara létrehozásáról szóló törvényjavaslatot. A kész anyagot eljuttatták többek között Andy Vajnának, a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztosnak, Szőcs Géza kulturális államtitkárnak, L. Simon Lászlónak, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága elnökének és Szalai Annamáriának, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetőjének is. (A törvényjavaslat a társaság honlapján is megtalálható, csakúgy mint az etikai kódex és az alapszabály tervezete, valamint egy a szakmának szóló kérdőív.)

A cél a stabil filmipar alapjainak lefektetése, annak elérése, hogy a munkájából mindenki meg tudjon élni, garantálható legyen a szabályos működés, valamint hogy a rendelkezésre álló – korábbinál kevesebb – pénzből is elkészülhessenek a filmek – fogalmazott Novák Emil, hozzátéve: a kamara révén be lesznek határolva a fizetések. Egyfajta életpályamodellt alkotnak, nemcsak azt szabályozzák, hogy milyen munkakörre, milyen tapasztalattal mekkora összeg jár, hanem már tizenévesen is látható lesz, hová lehet eljutni a szakmában. A cél, hogy a befektetett munka legyen díjazva. „Nem az lesz a kérdés, hány éves vagy, hanem hogy szakmailag hol tartasz” – tette hozzá. Novák Emil hangsúlyozta, úgy nem lehet építkezni, hogy nincs lefektetve, mi lesz az emberrel idősebb korában, hiszen senki sem marad örökké húszéves. „Ez nem művészeti, hanem gazdasági kérdés” – fogalmazott.

Novák Emil felhívta a figyelmet arra, hogy az audiovizuális szakemberek érdekeit ma senki sem védi, ugyanakkor nem szakszervezeti jellegű lesz a létrehozandó szervezet. Hozzátette: a koprodukciók esetében is lenne min javítani, nemcsak az anyagi, hanem az erkölcsi megbecsülés is hiányzik olykor.

A kamarai kezdeményezés nem előzmény nélküli, 1938-ban az akkori parlament már döntött egy színművészeti és filmművészeti kamara létrehozásáról, amelyet aztán 1945-ben megszüntettek. Novák Emil felidézte, ez a megoldás az elmúlt húsz évben is folyamatosan felmerült, de nem volt igazán megbeszélve a kérdés, ráadásul mindig a politikusokra vártak. Most ezt megfordították – a törvényjavaslat elkészítésével a maguk részét teljesítették. Ha ezzel nem járnak sikerrel, akkor sem állnak meg, hanem a társadalmi szervezeti státuszt célozzák meg – válaszolta Novák Emil arra a kérdésünkre, hogy mi lesz, ha nem tudják megszerezni a parlament támogatását. „Ha az marad, ami eddig, annak az eredményét láttuk” – tette hozzá.

„Magyarországon ma alapkérdés, hogy mekkora az állami támogatás. Ez biztosan kevesebb lesz a jövőben, mint eddig volt. Az audiovizuális szakembereknek is kevesebb pénzzel kell beérni. Ezt viszont átláthatóan le kell fektetni, hogy ne legyenek feszültségek. Így ha létrejön a kamara, jobban be lesz határolva egy-egy film költségvetése, egyben pedig garantált lesz, hogy a támogatásból nem profit képződik, hanem munkabér. Nem lehet úgy extra hasznot kivenni, hogy az ne menjen a film rovására” – fogalmazott.

Azt is el szeretnék érni, hogy szűnjenek meg a különböző lobbik, ehhez pedig világosan meg kell határozni a szabályokat. Mint Novák Emil elmondta, a szakmán belül erőteljes átrendeződés van folyamatban, mára elhasználódtak azok, akik eddig képviselték a filmipart. Az a generáció eddig nem engedte szóhoz jutni a fiatalokat, de nekik „nincs már puskaporuk” – mondta.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.