Ismét nőtt a foglalkoztatottak száma: az előző év azonos időszakához viszonyítva 32 ezer fővel, 3 millió 836 ezer főre bővült. A válság 2008-as kirobbanása óta nem volt ilyen magas szinten a foglalkoztatás. A munkanélküliek száma 463 ezer főre csökkent, mely 8 ezerrel kevesebb a tavalyi adathoz képest a 15-74 éves korcsoportban. A munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal csökkent a 2010-es adathoz képest, s 10,8 százalékon áll.
A munkanélküliségi ráta önmagában csak egyetlen adat, mely rendkívül becsapós: például Dániában és Svédországban 7-8 százalék körül mozgott a ráta 2010-ben, míg a Franciaországban 9,7 százalék volt a munkanélküliségi arány. Tehát mondhatni közel vagyunk ezekhez az országokhoz. A különbségek a foglalkoztatottságban már jobban láthatók: az Eurostat adatai szerint 2010-ben a 15-64 évesek közt a foglalkoztatási arány Dániában 73,4 százalék, Svédországban 72,7 százalék, míg a franciáknál ez az adat 64 százalék volt, szemben a jelenlegi hazai 56,1 százalékos foglalkoztatással. Ez ugyan nőtt az egy évvel korábbi értékhez képest, de még így is jelentősen elmarad az említett országokétól. Az Európai Unióban a foglalkoztatottság aránya jelenleg 64-65 százalék körül mozog az Eurostat szerint.
Fontos odafigyelni továbbá a munkanélküliség összetételére is, azon belül is a fiatalokra. Ahogy az EU-n belül, úgy Magyarországon is az egyik legnagyobb probléma, hogy elöregedik a társadalom, tehát nő az eltartottak/eltartók aránya. A fiatalok, pályakezdők nehezen találnak munkát, s arányuk a munkanélküliek közt bővül. A KSH adatai szerint a 15-24 éves korcsoportban 26 százalék volt a munkanélküliségi ráta a június-augusztusi időszakban, mely mindössze 18,6 százalék foglalkoztatási arányt jelent. Az EU-s átlag is rendkívül magas a fiatal munkanélkülieket illetően: 2010-ben 21 százalék körül mozgott a munkanélküliségi ráta a 15-24 évesek körében.
Ha megnézzük azokat az országokat, ahol a fiatalok körében a legmagasabb a munkanélküliség (Spanyolország 44,1 százalék, Görögország 38,5 százalék – 2011. első negyedéves, szezonálisan módosított adatok, Eurostat) akkor látható, hogy a gazdaságok, társadalmak számára miért is rendkívül fontos adat ez. A gazdasági válságot ugyanis ezen országok sínylették meg talán a legjobban, ráadásul a görögök már nagyon közel vannak az államcsőd bejelentéséhez is. Az EU-n belül Hollandia (7,4 százalék), Németország (9 százalék) és Ausztria (9,1 százalék) áll a legjobban, ami a fiatalok munkanélküliségi rátáját illeti.
A foglalkoztatási adatoknál meg kell említeni, hogy egyelőre a versenyszféra képes pótolni a statisztikákban azokat a közalkalmazottakat, akiket a közelmúltban bocsátottak el. A szeptember közepén közölt adatok alapján az öt vagy ennél több főt foglalkoztató vállalkozásoknál foglalkoztatottak létszáma az előző év azonos időszakában regisztrált 1 millió 854 ezer főről 1 millió 868 ezer főre nőtt. A válság 2008-as kirobbanása óta nem dolgoztak ennyien a versenyszférában. Tehát eddig a versenyszféra tudta pótolni a statisztikából ilyen módon „kiesett” közalkalmazottakat. Ugyanakkor a kormány jelentős minimálbér-növelést jelentett be, s emellett több olyan tényező is akad, mely drágítja a munkaadónak a foglalkoztatást. Tehát lényegében drágulni fog a foglalkoztatás, így a munkanélküliség nem valószínű, hogy az év hátralévő részében jelentősebben csökkenjen, bár egyes elemzők szerint a csökkenés trendje akár tartható is lehet. Némiképp a tervezett közmunkaprogram is árnyalhatja majd a statisztikákat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a „dinamikus emelkedés” mellett az autóiparban is bízik: „Az a tény, hogy egy éve folyamatosan pozitív éves bővülés figyelhető meg a foglalkoztatottságban, már hosszabb tendenciának tekinthető. Az autóipari beruházások kapacitásbővítései szintén a trend erősödését vetítik előre” – közölte az NGM.
origo.hu
Egy év után, szinte napra pontosan történt újabb tragikus baleset az Árpád hídon
