A képviselők második alkalommal foglaltak állást a szóban forgó jogszabályról, miután azt július 28-án Georgi Parvanov államfő megvétózta. A törvényt most módosítás nélkül – 129 szavazattal 31 ellenében – fogadta el a törvényhozás, s ennek nyomán a köztársasági elnök immár köteles lesz megjelentetni azt a hivatalos közlönyben.
Az új jogszabály megalkotására azután került sor, hogy 2010 végén egy bizottság feltárta, hogy az ország külföldi képviseleteit vezető személyek 40 százaléka titkosszolgálati ügynök volt a kommunista rezsim idején.
A leleplező jelentés nyomán a külügyminisztérium még nyár előtt visszahívott több tucat nagykövetet – többek között a berlini, az athéni, a pekingi és a stockholmi bolgár képviselet vezetőit –, illetve több, az ENSZ-nél és az UNESCO-nál hivatalt betöltő diplomatát is. Felmentésükre azonban nem került sor Parvanov tiltakozása miatt, akiről egyébként szintén kiderült, hogy a rendszerváltás előtt együttműködési megállapodást írt alá a titkosszolgálattal.
Nikolaj Mladenov külügyminiszter csütörtökön a parlamenti képviselők előtt kijelentette, hogy „a törvény nem tekinthető diszkriminatívnak”, mivel az érintett személyek önként vállalták, hogy a kommunista titkosszolgálatoknak dolgoznak. A szocialista ellenzék már jelezte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul, mivel szerinte a törvény a „kollektív bűnösséget” rögzíti. A bolgár alkotmánybíróság az utóbbi 20 évben már hét esetben utasított el arra irányuló kísérletet, hogy tiltsák el az ügynökmúlttal rendelkezőket bizonyos hivatalok betöltésétől.
(MTI)
origo.hu
Halálos baleset a 3-as főúton – búcsúlevelet találhattak az áldozatnál
