A képviselők második alkalommal foglaltak állást a szóban forgó jogszabályról, miután azt július 28-án Georgi Parvanov államfő megvétózta. A törvényt most módosítás nélkül – 129 szavazattal 31 ellenében – fogadta el a törvényhozás, s ennek nyomán a köztársasági elnök immár köteles lesz megjelentetni azt a hivatalos közlönyben.
Az új jogszabály megalkotására azután került sor, hogy 2010 végén egy bizottság feltárta, hogy az ország külföldi képviseleteit vezető személyek 40 százaléka titkosszolgálati ügynök volt a kommunista rezsim idején.
A leleplező jelentés nyomán a külügyminisztérium még nyár előtt visszahívott több tucat nagykövetet – többek között a berlini, az athéni, a pekingi és a stockholmi bolgár képviselet vezetőit –, illetve több, az ENSZ-nél és az UNESCO-nál hivatalt betöltő diplomatát is. Felmentésükre azonban nem került sor Parvanov tiltakozása miatt, akiről egyébként szintén kiderült, hogy a rendszerváltás előtt együttműködési megállapodást írt alá a titkosszolgálattal.
Nikolaj Mladenov külügyminiszter csütörtökön a parlamenti képviselők előtt kijelentette, hogy „a törvény nem tekinthető diszkriminatívnak”, mivel az érintett személyek önként vállalták, hogy a kommunista titkosszolgálatoknak dolgoznak. A szocialista ellenzék már jelezte, hogy az alkotmánybírósághoz fordul, mivel szerinte a törvény a „kollektív bűnösséget” rögzíti. A bolgár alkotmánybíróság az utóbbi 20 évben már hét esetben utasított el arra irányuló kísérletet, hogy tiltsák el az ügynökmúlttal rendelkezőket bizonyos hivatalok betöltésétől.
(MTI)
origo.hu
Sajátos módon juttatott Magyar Péter még a Diákhitel Központ vezetőjeként tízmilliókat egyik fontos, mostani emberének
