2001. szeptember 11. reggelén 19 géprabló átvette az irányítást négy, Bostonból, Newarkból és Washingtonból San Franciscóba és Los Angelesbe induló repülőjáraton. 8:46-kor az American Airlines 11-es járata a World Trade Center északi tornyába ütközött, 9:03-kor a United Airlines 175-ös járata csapódott a déli toronyba.
A géprablók egy másik csoportja vezette az American Airlines 77-es járatát a Pentagon épületébe reggel 9:37-kor. A negyedik gép, a United Airlines 93-as járata Pennsylvania államban, Shanksville közelében zuhant le 10:03-kor, miután az utasok visszafoglalták a járatot. A támadás eredeti célpontja a Capitolium, vagy a Fehér Ház volt. A merényleteknek 2995 halálos áldozata volt.
Az al-Kaida volt
A támadást követően az FBI nyomozása eredményeképpen hamar az al-Kaidára és Oszama bin Ladenre terelődött a gyanú. Az Egyesült Államok kormánya az FBI-ra hivatkozva állapította meg, hogy a bin Laden által vezetett al-Kaida vállalta a felelősséget a támadásokért. Az Egyesült Királyság kormánya is hasonló következtetéseket vont le az al-Kaida és Oszama bin Laden bűnösségét illetően.
Az 1941-es, Pearl Harbourt ért japán támadás óta az Egyesült Államok elleni legnagyobb ellenséges akció eredményeképpen a 2000-ben megválasztott George W. Bush meghirdette a terror elleni háborút, amely alapvetően formálta át a nemzetközi rendszert. Elsőként az afganisztáni tálibok kerültek a célkeresztbe, mivel feltételezhető volt, hogy a rezsim komoly segítséget nyújtott az al-Kaidának, és bin Laden is az országban bújkált. Az USA és Nagy-Britannia október 7-én indította meg a támadást a közép-ázsiai ország ellen, amelyben még Oroszország is komoly logisztikai segítséget nyújtott.
Polgárháborúk keletkeztek
A tálib hatalommal szembeni északi szövetség támogatásával november 13-án sikerült Kabult is elfoglalni, majd Kunduz és a tálibok erőssége, Kandahár is elesett decemberben. 2002 elejére gyakorlatilag az egész ország a nyugati hatalmak kezére került, de ekkortól egy napjainkig tartó belső háború vette kezdetét, amely eddig több mint 2600 katonai áldozatot követelt a szövetséges hatalmak részéről, köztük 6 magyar katona halálát. Obama elnök 2009 decemberében jelentette be először csapatkivonási szándékait, és várhatóan 2014 végére az összes amerikai elhagyja az országot.
A Bush-adminisztráció másik akciója Irak ellen irányult, ahol véleményük szerint Szaddám Huszein egykori diktátor tömegpusztító fegyvereket rejtegetett. Az amerikaiak és britek által 2003. március 20-án indított akciót világszerte ellenezték és az Európai Unión belül is szakadás jött létre annak megítélését illetően. Április 9-én a szövetségesek bevonultak Bagdadba, ezzel megbukott a Huszein-rezsim; a vezetőjét 2006 decemberében kivégezték. Az országban Afganisztánhoz hasonlóan polgárháború tört ki, amely napjainkig is tart, annak ellenére, hogy Obama 2010. augusztus 31-i beszédében bejelentette, hogy az iraki misszió véget ért. Mindezek ellenére az amerikai erők továbbra is ott vannak Irakban, hogy biztosítják valamennyire az ország stabilitását.
Kormányt is buktattak
Az al-Kaida természetesen az amerikai terrortámadást követően is folytatta akcióit, amelyek közül az egyik legnagyobb visszhangja a 2004. március 11-i madridi támadásnak volt. A spanyol fővárosban és elővárosaiban tíz, hátizsákba rejtett pokolgépet robbantottak négy különböző helyszínen, a városközpontba tartó vasútvonalakon, illetve a madridi pályaudvarokon. A merényletsorozatban 199-en vesztették életüket, csaknem 1500-an megsérültek. A kormány először az ETA-t vádolta, majd kiderült, hogy az al-Kaida volt a tettes, így José Maria Aznar jobbközép miniszterelnök pár nappal később elveszítette a választásokat a szocialista Luis Rodriguez Zapateróval szemben.
Szintén óriási riadalmat okozott, hogy Nagy-Britanniában született, Pakisztánban kiképzett terroristák csoportja hajtott végre jól szervezett terrortámadást 2005. július 7-én Londonban. A terroristák három metrót és egy buszt robbantottak fel. A támadás 52 emberéletet követelt, a brit főváros élete egy napra teljesen megbénult. Két héttel később újabb merényletet próbáltak elkövetni muzulmán szélsőségesek, de azt a rendőrségnek sikerült megakadályoznia.
Oszamával is végeztek
A terror elleni háborúnak további célpontja is voltak, de az elkezdett akciók költsége és az USA növekvő népszerűtlensége miatt újabb országokat nem támadtak meg. Ennek természetesen az is az oka volt, hogy a 2006-os „félidős” amerikai választáson a republikánusok súlyos vereséget szenvedtek, majd a 2008-as elnökválasztást is elbukták. Obama hatalomra kerülésével egy sokkal kompromisszumkészebb USA lépett a színpadra, amit bizonyítottak a folyamatos csapatkivonások. Az elnök legnagyobb sikere eddig az volt, hogy idén május elsején sikerült a pakisztáni Abbottábádban végezni Oszama bin Ladennel.
Ezt is túlélik?
Tíz évvel az Egyesült Államokat ért akciót követően világszerte megemelték a készültséget, mivel sokak szerint újabb támadásra készülnek a terroristák, annak ellenére, hogy az al-Kaida jelentősen meggyengült és az arab országokban zajló átalakulások sem az iszlám szélsőségesek megerősödéséről szólnak. Egyes vélemények szerint a támadások indították el az USA-t a lejtőn és járultak hozzá a többi nagyhatalom utóbbi években tapasztalható megerősödéséhez. Sokan elfelejtik azonban, hogy az ország meg tudott újulni a múltban őt ért kihívásokat – mint például az 1929–1933-as gazdasági válság, vagy pedig a japánok rajtaütésszerű támadása – követően is, ráadásul a szuperhatalmi státuszából továbbra sem vesztett egy jottányit sem.
(Fotók: Reuters)
origo.hu
5,5 milliárd forint volt a tét az ötös lottón
