Az új intézmény Biztos Kezdet Gyermekház néven a legelesettebb devecseri családok gyermekei óvodai beilleszkedésének segítésére nyílik. Ez az öt év alatti gyermekek és szüleik otthonról hozott hátrányainak felszámolását és fejlesztését végzi majd, a Tarnabodon már működő intézményünkhöz hasonló módszerekkel – mondta Győri-Dani Lajos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke a város önkormányzatával közösen tartott szerdai sajtótájékoztatón. A segélyszervezet húsz károsult család melléképületének felépítését vállalta az új devecseri lakóparkban, amelynek építése elkezdődött.
Az ügyvezető alelnök arról is beszámolt, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 27 különböző segélyprogramot valósított meg a katasztrófát követően, a többi között 154 család ideiglenes albérleti elhelyezését biztosították, közösségépítő és kulturális programokat szerveztek. Ezeket a hatvanmillió forint értékű tárgyi adományból és a kétszázmillió forintos pénzügyi támogatásból valósították meg.
Terveik szerint a lakóparkban sportpályát is építenek, és a fővárosi Vidám Park felajánlásának köszönhetően október végéig négyszáz gyermeket – közöttük a vörösiszap-katasztrófa sújtotta településeken élőket – visznek el egy egész napos kirándulásra a Vidám Parkba.
A szeretetszolgálat a tavaly októberi vörösiszap-katasztrófa óta az összefogás követeként folyamatosan jelen van Devecserben – mondta Kozma Imre atya, a szeretetszolgálat elnöke. Hozzátette, hogy a hasonló karitatív tevékenységet végző szervezetek sajátos helyzetükből adódóan egyik kezüket a segítők felé, a másikat pedig a rászorulóknak nyújtják. „Ez az összefogás a mi megfogalmazásunkban azt jelenti: jelenlét.” Mint kiemelte, az adományok gyűjtése mellett szellemi, lelki és fizikai erőket kell mozgósítani, de ez sokszor kevés, mert az embernek az összetartozás érzésére van szüksége.
Toldi Tamás (Fidesz–KDNP) devecseri polgármester arról beszélt, hogy a vörösiszap-katasztrófát követően rengeteg adomány, felajánlás érkezett a városba, és mindenki más formáját választotta a segítségnyújtásnak. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat az otthonukat elvesztett családok igényeinek megfelelően csendesen, rendkívüli szaktudással végezte szerteágazó tevékenységét, miközben az emberek lelki sérüléseit is ápolták.
Elmondta, hogy a segélyszervezet javaslatára nevezték el Devecsert az összefogás városának, mert az egész ország és a határokon túl élők is összefogtak a katasztrófa sújtotta városért. „Az önkormányzat és a szeretetszolgálat együttműködése az újjáépítés befejeződésével nem ér véget, az új, a városban eddig még nem létező intézménnyel még sokáig Devecserben maradnak” – tette hozzá a városvezető.
Ékes József, a térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársai a vörösiszap-katasztrófa első napjától kezdve kiemelt létszámmal és intenzitással vettek részt a kárelhárításban. Elmondta, hogy a tragédiát követően segítették a családok elhelyezését és megoldották mindennapi gondjaikat. A politikus köszönetet mondott a segélyszervezet névtelenül dolgozó önkénteseinek és pszichológusainak megnyugvást hozó tevékenységükért.
A sajtótájékoztatón a város vezetője és a segélyszervezet elnöke fát ültetett az együttműködés jelképére.
Magas a koncentráció
A vörösiszap-katasztrófa után csaknem egy évvel is magas, a határértéket jóval meghaladó az alumíniumkoncentráció a Torna patakban – közölte a Greenpeace Ausztria szeptemberben végzett vizsgálatai eredménye alapján szerdán.
A Greenpeace a Torna patakból, valamint a Kolontár és Devecser között fekvő kukoricaföldek talajából, illetve a kukoricából vett mintát, és ezeket vizsgáltatta meg a bécsi Szövetségi Környezetvédelmi Hivatallal.
A Torna patakból vett mintában literenként 670 mikrogramm alumíniumot mutattak ki a vizsgálatok, miközben már 100 mikrogramm/liter is káros egyes halfajták számára, mivel az alumínium a kopoltyúban elraktározódik – emeli ki a zöldszervezet.
A honlapjukon található összefoglaló szerint a vörösiszap által korábban elárasztott szántóföldről vett talajmintában kilogrammonként 150 milligramm krómot találtak, miközben az osztrák határérték 100 milligramm – hívja fel a figyelmet a Greenpeace, hozzáfűzve, hogy az arzén (26 milligramm/kilogramm) mennyisége is meghaladta a 20 milligrammos ausztriai határértéket.
A vizsgált kukoricának magasnak mondható, kilogrammonként 0,11 milligramm volt az ólomtartalma, de ez nem haladja meg az európai uniós határértéket – olvasható a jelentésben.
Az összefoglaló idézi Herwig Schustert, a Greenpeace Ausztria szóvivőjét, aki szerint a kukorica és a talaj szennyezettsége az általuk vártnál – és a katasztrófa súlyosságát figyelembe véve – kedvezőbben alakult. Ugyanakkor ahhoz, hogy a folyók ismét működő ökológiai rendszerré alakulhassanak, el kell távolítani a felhalmozódott szennyező anyagokat, amely egy hosszadalmas és drága procedúra – fűzte hozzá a szóvivő.
(MTI)
origo.hu
Magyar Péter csak a dúsgazdagok között, a VIP-ben érzi jól magát
