Egy megölésével száz új terroristát teremtettek?

A Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülése szerint a brüsszeli bizottság olyan javaslaton dolgozik, ami vétójogot biztosítana számára a határellenőrzés kérdésében. A Der Spiegel kutatásai szerint Németország erőltette rá magát Washingtonra az afganisztáni hadjárat ügyében.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

A FAZ értesülése szerint az európai bizottság még szeptemberben olyan javaslatot kíván előterjeszteni, miszerint a határellenőrzések ideiglenes visszaállítását közösségi kérdéssé kívánják tenni. A Patricia Malmström javaslatára kidolgozott elképzelés szerint a jövőben két eljárás lesz szükséges ahhoz, hogy a schengeni övezet államaiban ismét bevezessék a határellenőrzést. Az elsőt olyan eseményekre találták ki, amelyek előre láthatók, például ha egy országban egy labdarúgó-mérkőzést vagy politikai eseményt kívánnak megvédeni. A másik eljárást az előre nem látható események alkalmából alkalmaznák, mint például egy merénylet, járvány vagy egy természeti katasztrófa esetén. Ebben az esetben a tagállamoknak lehetősége lenne a határellenőrzések bevezetésére, de csak öt napra.

Der Spiegel

Az afganisztáni háborúban az akkori német kormány szabályosan ráerőszakolta a katonai segítségét Washingtonra. Erre az álláspontra jutott hosszas kutatómunka után a Der Spiegel, amely tíz évvel a szeptember 11-i merénylet után új fényben láttatja a máig tartó afganisztáni német bevetést. A magazin értesülése szerint a Szövetségi Hírszerzőszolgálat (BND) sokkal nagyobb szerepet játszott a merényletek hátterének feltárásában, mint eddig közismert volt. A merénylet óráiban a BND lehallgatott két telefonbeszélgetést egy radikális afgán jótékonysági szervezet munkatársai között, akik kitervelőként Oszama Bin Ladent említették, s akik részletesen beszéltek a terrorpilótákról és amerikai kiképzésükről. Mindeközben a merénylet után tíz évvel újrakezdődött a vita az afganisztáni német bevetés értelméről. Számos 2001-ben meghatározó szerepet betöltő politikus kételkedik akkori döntésében. „Mi akkoriban majdnem arrogáns szerénytelenséggel, nem megfelelő eszközökkel, elérhetetlen célokat és teljesíthetetlen várakozásokat ébresztettünk” – nyilatkozta Michael Steiner, Schröder biztonsági tanácsadója. Otto Schily akkori belügyminiszter kritikusan szemléli a német háborús részvételt. Ha egy falut bombáztak, hogy megöljenek egy terroristát, akkor egyet elpusztítottak és száz újat teremtettek – vélekedett.