A fent említett két ország ligái immár pálmafás szigetként emelkednek ki a problémás bajnokságok tengeréből. Németalföldön eddig is százszázalékos garanciát vállalt a játékos-szakszervezet a futballisták jussáért, a liga és az futballisták érdekvédői meg tudtak állapodni a kollektív szerződés kereteiről. Nem mondható el ugyanez a három legnagyobb kontinentális topligából kettőről.
Augusztus elején villámcsapásként érkezett a hír, miszerint a Serie A labdarúgóinak sztrájkja miatt elmaradhat az olasz bajnokság első fordulója. A munkabeszüntetésnek az volt az oka, hogy a klubok és a játékosok szakszervezetei nem tudtak dűlőre jutni a kollektív szerződés megújítása ügyében. A klubok sokkal inkább teljesítményfüggő kontraktust kötöttek volna, a játékosok pedig jogaik bővítését szerették volna elérni. A vélemények sokáig nem közeledtek, egy forduló feláldozását követően azonban egymás tenyerébe csaptak a felek, és elindulhat a campionato.
Megfertőzte őket
Az olasz sztrájk azonban egy félszigettel arrébb is megfertőzte a játékosokat: a spanyol labdaművészek kijelentették, addig nem hajlandók rúgni a bőrt, míg követeléseik nem teljesülnek. – A spanyol első és másodosztály csapatainál az utóbbi években egyre többször merült fel problémaként, hogy a klubok az idény végére nem tudták kifizetni játékosaikat – kezdte Horváth Gábor, a Hivatásos Labdarúgók Szervezetének főtitkára. – Ezért a spanyol futballisták és érdekvédőik is jobbnak látták, ha különböző garanciákat építenek be a kollektív szerződésbe.
A liga és a játékos-szakszervezet közötti tárgyalások eléggé elhúzódtak, múlt hét csütörtökön kanyarították az aláírásokat a szerződésre. A csúszás természetesen nem csupán a csapatok felkészülését és a játékosok életét érinti, hanem a milliós bevételt hozó jegyeladáson keresztül, a televíziós közvetítéseken át szinte mindent. Nagy kérdés persze, hogy a két topligát követik-e a kisebb bajnokságok, netán a „regnáló” Premier League.
Egy pályán kell edzeniük
– Hollandia és Olaszország jelen pillanatban az a két bajnokság, ahol létrehoztak egy olyan alapot, melyből a labdarúgók fizetésének száz százalékát fedezni tudják, ha egy játékossal kibabrál a klubja – folytatja Horváth Gábor. Olaszországban ugyanakkor nagyon érdekes volt a helyzet a sztrájk idején. Vannak ugyanis olyan játékosok – ilyen például az MTK-s Pátkai Máté –, akik, ha nem bólintanak rá a klubok által eléjük tolt szerződés hosszabbításra, körön kívül kerülhetnek. Ez annyit jelent, hogy az egyesület reggel hatkor vagy este nyolckor is elküldheti edzésre, vagy például külön gyakorlásra kényszerítheti a labdarúgót. Az olasz szakszervezet ezért most belevette a kollektív szerződésbe azt a pontot, miszerint az egész keretnek – hacsak nincs orvosi indoklás – együtt, egy pályán kell edzenie.
A minimálbértől az ekhóig
Magyarországon szintén jelen van a kollektív szerződés, azonban igen messze vagyunk még az olasz vagy a holland példától. A honi klubok többsége eddig minimálbérre jelentette be labdarúgóit, akik emellett aláírtak egy arculatátviteli szerződést is. Utóbbi hozza a nagyobb pénzt, a futballisták ugyanis ezen keresztül gyakorlatilag reklámbevételhez jutnak. Az utóbbi hónapokban azonban alapjaiban változott a helyzet. „Igen, a klubok többsége átállt az ekhóra (ekho: egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás). A váltás nem volt kötelező, de az ekhózók körének kiterjesztésével az egyesületek kétharmada áttért az új adózási formára. Természetesen két-három klub még mindig van, amelyik megtartotta a minimálbéres rendszert, ők ezt látták megfelelőbbnek” – adott egyszerű magyarázatot Horváth Gábor.
A főtitkártól megkérdeztük, minek tudható be, hogy a tengerentúli kosárlabda-bajnokságban (NBA) hasonló problémák merültek fel, de sokkal hosszabb ideig „kitartottak” a játékosok. A szakember nem kívánt érdemben reagálni a kérdésre, azt azonban elmondta, hogy a játékos-szakszervezeteket tömörítő nemzetközi testület (FIFPro) a napokban érkezett Budapestre. A szeptember 1–2. között zajló nemzetközi konferencián hatvan ország képviseltette magát, és az ekho mellett szó esett a kereskedelmi szerződésekről, a labdarúgás gazdasági ösztönzőiről és a magyar ötletről, ami a társasági adó sportcélú felhasználását tűzte ki célul. Természetesen a spanyol sztrájk is szóba került a rendezvényen, arra azonban még várni kell, hogy a hazai labdarúgók ugyanazokkal a biztosítékokkal a hátuk mögött futhassanak ki a pályára, mint spanyol, olasz vagy holland kollégáik. Ki tudja, talán még sztrájkra sem lesz szükség hozzá.
origo.hu
A magyarok sosem tűrték meg a Júdásokat
