Schmitt Pál az MTI-nek a találkozóról elmondta, hogy Morales szkeptikus a BT szerepével kapcsolatban, de a magyar államfő felhívta tárgyalópartnerének figyelmét, hogy az új tagok új szemléletet hozhatnának a világszervezet vezető testületének munkájába.
A két elnök közötti, spanyol nyelven folytatott megbeszélésen egyebek mellett szóba került, hogy a Magyarországon végzett mintegy 150 bolíviai diákra – akik ma kormánytényezők és vezető szerepet töltenek be a latin-amerikai ország társadalmának különböző szegmenseiben – támaszkodni lehetne a kétoldalú kapcsolatok erősítésében.
Schmitt Pál szerint Evo Morales rokonszenvet mutatott Magyarország iránt, de nem kötelezte el magát sem a Biztonsági Tanács tagságával kapcsolatos magyar törekvés mellett, sem pedig ellene.
A köztársasági elnök reményét fejezte ki, hogy a Bolíviában elfogott – az erdélyi Szovátáról származó, magyar állampolgársággal is rendelkező – Tóásó Előd ügyében igazságos ítélet születik, és kérte: ha esetlegesen elítélik, akkor a vonatkozó nemzetközi szerződések értelmében Magyarországon tölthesse le börtönbüntetését.
Tóásó Elődöt, akit terrorizmussal és fegyveres lázadással gyanúsítanak, 2009. április 16-án fogták el bolíviai kommandósok a helyi ellenzék fellegvárában, Santa Cruz városban, miután lelőtték a bolíviai születésű, bolíviai–magyar–horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, a szintén Szovátáról való Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert.
A bolíviai hatóságok azt állítják, hogy „terrorista csoportot” számoltak fel, amely többek között Evo Morales elnököt is meg akarta gyilkolni. New Yorkban kedden a bolíviai fél kifejtette a magyar küldöttségnek, hogy az ügy rendkívül bonyolult, ezért tart olyan sokáig a vizsgálata.
(MTI)
origo.hu
Látványos légi felvételek, így lép ki a medréből az áradó Duna - galéria
