„Fogalmi zűrzavar lengi be” a kisebbségi kérdés kutatását

Zákonyi Botond, a Magyar Külügyi Intézet igazgatója szerint jól értelmezhető, mindenki számára érthető fogalomhasználatra van szükség az EU egyik alapvető értéke, a kulturális sokszínűség hatékony védelméhez.

A Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének legújabb kiadványainak bemutatóján, kedden a szakértő azt mondta, az egyértelmű fogalomrendszer mellett az intézményi feladatok világos elhatárolása és a prioritások kijelölése is kulcsfontosságú a kulturális sokszínűség védelmében.

Úgy fogalmazott, a külpolitikában az elmúlt másfél év a soros EU-elnökségről szólt, hiszen az elnökség fél éve előtt a felkészülés, utána pedig az eredmények vizsgálata fontos feladat. A magyar uniós elnökség egyik kiemelt célkitűzése volt a kulturális sokszínűség védelme, a kisebbségi érdekképviselet – tette hozzá.

Kifejtette: az elnökség 2010 nyarán kezdett el érdemben gondolkodni arról, hogy „mit tudunk ezzel kezdeni”. Lehet hivatalos kísérőrendezvényeket, konferenciákat szervezni a kulturális sokszínűség jelszavával, de az elnökség inkább azzal akart foglalkozni, mit tehetne érdemben ezért a célért – idézte fel.

Úgy látta, Magyarország ugyanakkor tartott attól, hogy ha „erőlteti a kisebbségi kérdést”, akkor az kontraproduktív lehet, azaz rányomhatja a bélyegét az elnökségre, és attól kezdve az országgal mindig ezt az ügyet kapcsolják össze. Végül az Európai Bizottság vállalta, hogy a korábbiakhoz képest több forrást fordítson azoknak a civil kezdeményezéseknek a támogatására, amelyek a kulturális sokszínűséggel foglalkoznak – mondta.

A szakértő kitért arra is, hogy véleménye szerint „fogalmi zűrzavar lengi be” a kisebbségi kérdés kutatását, a magyar kutatók által használt fogalmak egy részének értelmezése a külföldieknek nehézséget okoz, mivel közülük többnek – például a Kárpát-medencének – nincs megfelelője az idegen nyelveken.

(MTI)