Kína teljes piacgazdasági státusának elismerése hosszú ideje a Kína–EU kapcsolatok fejlődésének gátja – állapítja meg Vu Li-ming, az írás szerzője, utalva arra, hogy a két fél átfogó stratégiai partnerséget hozott létre, ami egymás stratégiai szintű kezelését feltételezné.
A globális pénzügyi válság és az európai hitelválság kitörése óta Kína segítséget ajánlott Európának – olvasható az írásban, s példaként ott áll, hogy Peking 2009-ben több delegációt küldött bevásárolni európai országokba.
Európai vezetők évek óta ismétlik, hogy Kína piacgazdasági státusának elismerésére készülnek, de erre nem kerül sor; néhányan közülük „kifogásként” technikai feltételek hiányára hivatkoznak, s azt állítják, hogy csupán „technikai jellegű problémáról” van szó – írja Vu, aki szerint az EU lényegében „trükkösen halogatja” újra és újra ígéretének betartását, miközben a „tisztességes kereskedelem nevében protekcionista gyakorlatot folytat”. Később azt is megjegyzi: vannak országok, amelyeknek az EU elismerte a piacgazdasági státusát, ám nem teljesítik azokat a bizonyos „technikai feltételeket”.
A kommentár megállapítja, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai szerint 2016-ban Kína automatikusan megkapja a piacgazdasági státust, s hozzáteszi: minél előbb ismeri el tehát ezt az unió, annál előbb demonstrálhatja őszinteségét Kína irányába, amivel egyben népszerűségre tehet szert a kínaiak körében.
Az EU Kína legnagyobb kereskedelmi partnere, míg Kína az unió számára a második legnagyobb; az EU elismerése, vagy annak megtagadása tehát nincs nagy hatással a kétoldalú gazdasági kapcsolatokra – foglalja össze véleményét a Hszinhua szerzője, s Fu Jing kínai külügyminiszter-helyettest idézve leszögezi: politikai kérdésről van szó, amelyre a válasz a kölcsönös bizalom építésére vonatkozó szándékot fejezi ki.
(MTI)
origo.hu
Milliárdos házak a magyar ingatlanpiacon – Szegeden is akad luxusotthon
