Az idén január-júliusban 1 millió 846 ezren dolgoztak a vállalkozási szektorban, 36 ezerrel többen, mint egy évvel korábban. A nemzetgazdaságban – a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – az alkalmazásban állók létszáma átlagosan 2 millió 684 ezer fő volt 2011. első hét hónapjában.
Ugyanezen időszak alatt a bruttó átlagkeresetek 4,0, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek pedig 5,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az átlagkeresetek a versenyszférában 5,0 százalékkal, a költségvetés területén 0,7 százalékkal nőttek.
A költségvetési szférában a foglalkoztatottak részére 2011-ben havonta az adó- és járulékváltozások ellentételezésére a keresetbe nem tartozó kompenzáció kifizetésére kerül sor. Január-júliusban a teljes munkaidősök mintegy 43 százaléka átlagosan 5300 forint juttatást kapott ezen a címen, így a szféra kompenzációval együttesen számított bruttó keresete 1,2 százalékponttal magasabb, 1,9 százalékos növekedést mutatna az első hét hónapban.
Júliusban a bruttó átlagkereset 6,2, a nettó 6,8 százalékkal volt magasabb mint a múlt év azonos hónapjában. A versenyszférában 3,4, a költségvetési szektorban 12,9 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek, míg a nettó keresetek növekedése 5,7, illetve 9,2 százalékos volt tavaly júliushoz képest.
A KSH tájékoztatása szerint a költségvetési szférában dolgozók 733 ezer fős létszáma 36 ezerrel, 4,7 százalékkal lett kevesebb, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható. A közfoglalkoztatás keretében munkát végzők száma júliusra 74 ezerre nőtt, így az első hét hónapban átlagosan közel 55 ezren voltak, 73 százalékuk részmunkaidős. A közszférában – a közfoglalkoztatottak nélkül – 679 ezer fő volt a létszám, amely 1 százalékos csökkenést jelent 2010. január-júliushoz képest. A nemzetgazdaság megfigyelt szervezeteinek körében a foglalkoztatottak 2 millió 684 ezres létszáma gyakorlatilag ugyanannyi volt, mint 2010. január-júliusban.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 211 200 forint volt az első hét hónapban, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 215 700, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 202 600 forint. A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt (473 600 forint), ezt az információ és kommunikáció (393 300 forint), valamint az energiaipar követte (367 700 forint). A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (124 900 forint), illetve a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (146 400 forint) ágakban dolgozók kerestek.
A rendszeres – prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli – keresetek az év első hét hónapjában átlagosan 5,0 százalékkal, ebből a versenyszférában dolgozóké 4,1 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A költségvetési intézményeknél dolgozók – közfoglalkoztatottak nélkül számított – alapilletménye az úgynevezett illetményautomatizmusnak köszönhetően 1,8 százalékkal emelkedett ugyanezen időszak alatt.
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 140 100 forint, ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 98 900, a szellemi foglalkozásúaké 182 300 forint volt, átlagosan 5,5 százalékkal magasabb az előző évinél. A 224 900 forintos nemzetgazdasági szintű, átlagos havi munkajövedelem 4,1 százalékkal haladta meg a 2010. január-júliusit. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,1 százalék volt – közölte a KSH.
A Nemzetgazdasági Minisztérium a KSH gyorsjelentésére reagálva kiemelte: a pozitív trend nemcsak a versenyszféra alkalmazotti létszáma esetében folytatódott, hanem a nettó átlagkeresetek viszonylatában is. Nemzetgazdasági szinten 6,8 százalékkal emelkedtek a nettó bérek az elmúlt év azonos időszakához képest, amely adat azonban nem veszi figyelembe a családi adókedvezmény további pozitív hatását.
Nincs fordulat az építőiparban
Az építőipari termelés volumene mind kiigazítatlan adatok szerint, mind munkanaptényezővel kiigazítva 15,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest – derül ki a KSH pénteken publikált másik jelentéséből. Szezonálisan kiigazítva az építőipari termelés júliusban az előző havinál 0,8 százalékkal alacsonyabb volt. Az év első hét hónapjában az építőipari termelés 10,6 százalékkal elmaradt 2010 azonos időszakától.
Júliusban a 15,4 százalékos mérséklődésen belül mindkét építményfőcsoport termelése csökkent az egy évvel korábbihoz mérten – az épületek építése 14,9, az egyéb építményeké 18,3 százalékkal. Szezonálisan kiigazított indexek alapján júliusban az épületek építésének volumene – az előző havi visszaesés után – 0,6 százalékkal magasabb, az egyéb építményeké 3,8 százalékkal alacsonyabb volt a júniusinál. Az év első hét hónapjában az épületek építésének teljesítménye 9,3, az egyéb építményeké 12,7 százalékkal csökkent 2010 azonos időszakához képest.
Júliusban az építőipar ágazatai közül az épületek építése ágazat termelése – ami az épületépítési projekt szervezését és az épületek szerkezetépítését tartalmazza – az egy évvel korábbinál egyötödével kisebb volt. Az egyéb építmények ágazat termelése 14,9, a speciális szaképítés ágazaté – amelynek zömét szerelési és szakipari munkák adják – 13,0 százalékkal maradt el a 2010 évi azonos időszakitól.
A 2011 júliusában kötött új szerződések volumene az egy évvel azelőttihez képest 8,0, ezen belül az épületek építésére kötötteké jelentősen, 17,7 százalékkal esett vissza. Az egyéb építmények építésére kötött új szerződések volumene 0,7 százalékkal mérséklődött a 2010. júliusihoz viszonyítva. Az év első hét hónapjában az építőipari vállalkozások egynegyedével alacsonyabb volumenű új szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban.
Az építőipari vállalkozások 2011. július végi szerződésállományának volumene a 2010. júliusihoz képest 34,7 százalékkal, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya több mint kétötödével, az egyéb építményeké 30,4 százalékkal visszaesett – közölte a KSH.
(MTI, MNO)
origo.hu
Az áradó Dunában úsztak, kajakoztak a katasztrófaturisták
