Lakáspiac: további zsugorodás?

A múlt hét végi 19. Fundamenta Lakásvásár kiállítás kapcsán kerestük fel Borsi László ingatlanszakértőt, a Lakásvásár Média Csoport elnökét. A legnagyobb hazai lakáspiaci rendezvényen a szervezők új és használt lakások, házak mellett külföldi ingatlanokkal, előtakarékossági lehetőségekkel és hitelek széles választékával várták az érdeklődőket.

A megnyitó előtti ingatlanszakmai konferencián Harmati László, az FHB Bank Nyrt. üzleti vezérigazgatója elmondta, hogy „a lakásárak 20-23 százalékkal estek reálértéken az utóbbi három évben”. Az év végéig szerinte további 2 százalékos áresés várható.

Borsi László is arról beszélt, hogy „tragikus” helyzetben van a lakáspiac: „az adásvételek száma – az új és a használt lakásokat egybeszámítva – tavaly 83 ezer volt. A korábbi mélyponton, 1999-ben 121 ezer tranzakciót mértek, míg a csúcson, 2003-ban 270 ezer adásvételt regisztráltak” – mondta az ingatlanszakértő.

Ezeken a borús adatokon nem segít a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerdán kiadott GDP-előrejelzése sem: a piackutató ugyanis rontotta GDP-előrejelzését amely az idén csak 1,5 százalékos gazdasági bővüléssel számol, jövőre pedig 1 százalékos csökkenést prognosztizált. A GKI szerint „amennyiben a devizahitelesek kedvezményes végtörlesztése rendkívül kiterjedté válik, a bankok hatalmas veszteségei miatt radikálisan szűkíthetik tevékenységüket, az ország kockázati megítélése pedig drámaian romolhat, és ekkor az előrejelzettnél is kedvezőtlenebb gazdasági pályára sodródhat”. Vértes András, a GKI elnöke elmondta, hogy számításaik szerint az érintett devizahitelesek 20 százaléka él majd a végtörlesztés lehetőségével.

A lakáspiac várható helyzetéről, a Lakásvásár Média Csoport elnökét, Borsi László ingatlanszakértőt kérdeztük.

– A hétvégén mintegy 120 cég képviselte magát a lakásvásáron – értékesítők, bankok egyaránt. Milyen volt a „hangulat”, mit vár a szakma?

– Százhúsz cég volt durván és közel 6500 látogató. Ez kevesebb mint amennyi szokott lenni. Tavasszal 140 kiállító volt és majdnem nyolcezer látogató, tehát csökkenés volt a létszámban. Ez azt is jelzi, hogy nem nagyon van pénzük az embereknek, nem tudnak vásárolni. Alapvetően az a helyzet, hogy csak a kisebb lakásokra van pénzük a potenciális vásárlóknak – 10-12, maximum 15 millió forintig. Az volt a jellemző egyébként – én azt láttam legalábbis –, hogy a bankok már kínálatot is adtak a hitellehetőséghez.

– Ez az építőipart is sújtja, mely meg is látszik a számokban, hiszen 2005 óta évről évre csökken az építőipari termelés. Milyen lakásokra van akkor igény?

– Így van, az új építésű lakások száma csökken. A régebbi lakásokra van főleg igény, illetve az olyan újakra, amelyekre azt mondjuk, hogy újszerű. Ha két-három éve a piacon van, az már újszerű lakás, de nem használta még senki. A kiállítók ezekből 20-25 százalékos kedvezményt is adtak.

– Hétfőn Schmitt Pál köztársasági elnök is aláírta a végtörlesztésről szó törvényt. Milyen hatással lehet ez a lakáspiacra?

– Elvileg felpörgetheti. A kérdés az, hogy mennyien élhetnek majd ezzel. Én azt gondolom, hogy 10 százaléknál nem többen, inkább alatta. Tehát olyan 100 ezer fő, de lehet, hogy annál is kevesebben élnek majd a lehetőséggel.

– Elképzelhető, hogy az így visszafizetett lakásokat inkább eladják majd? Ez növelné a kínálatot, ami az árakat nyomná még lejjebb.

– Akár el is adhatják ily módon a lakásaikat, s az is lehet, hogy kisebb lakásba mennek. Visszafizetik a pénzt most, eladják a lakást, kisebbet vesznek – ez is egy irány lehet. Szóval így még némi pénzhez is jutnak, és egy lakás is megmarad. Tehát elvileg a használtlakáspiacot kismértékben felpörgetheti, de mivel a kínálati oldal erősödik alapvetően, ezzel az árak valóban lejjebb mehetnek, a keresleti oldalon pedig alig lesz változás.

– A végtörlesztéssel kapcsolatban forinthitelhez jutók élénkíthetik a keresleti oldalt?

Nagy kérdés, hogy a bankok milyen hitellel jönnek elő. Nagy kérdés az is, hogy a kormány tervez-e valamilyen otthonteremtési programot – tudom, hogy tervez –, csak kérdés, hogy ezzel mikor jönnek elő. Kérdéses az is, hogy mi lesz ebben a tervezetben. Tehát ezek egyelőre kiszámíthatatlan dolgok. Ha lesz olyan lépés, amely a keresletet élénkítheti, akkor esetleg az az oldal is erősödhet, de önmagától biztos, hogy nem fog. Tehát, ha nem lesz állami pénz a rendszerben a keresleti oldalon, akkor nem nő a kereslet, viszont akkor az árak tovább csökkenhetnek.