– Idén ünnepelte 145. születésnapját az állatkert, az eseményen Tarlós István főpolgármester is beszédet mondott. Odafigyel a fővárosi vezetés az intézményre?
– Augusztus 9-én ünnepeltünk, és nagy örömmel vettük, hogy a főpolgármester úr is megjelent. Rajta kívül itt volt Szőcs Géza kulturális államtitkár és Habsburg György is. Jelképesen újranyitottuk az állatkertet, sőt hagyományőrző jelmezesek az 1866-os alapítókat is megjelenítették néhány órára. „Itt volt” Rottenbiller Miklós, Erzsébet királyné és Deák Ferenc is. A főváros véleményem szerint mindig odafigyel ránk, hiszen a legnagyobb látogatottságú hazai kulturális intézményről van szó.
– Mennyien is váltanak jegyet évente?
– A szám nagyjából 950 ezer és egymillió között mozog. A tavalyi évhez képest is javultunk: 44 ezerrel többen vettek eddig jegyet, mint 2010-ben ugyanekkor. Az országos szinten második-harmadik helyen 500-600 ezer fővel következik az egri Dobó István Vármúzeum, a keszthelyi Festetics-kastély vagy az ópusztaszeri történeti emlékpark. Látogatóink zöme Budapestről és a főváros 100 kilométeres vonzáskörzetéből érkezik. Nagyjából 10 százalék jön az országhatárokon túlról. Sokan csak miattunk utaznak Budapestre. Természetesen a 70-es években mért másfél milliós látogatottsággal nem lehet versenyezni, hiszen akkoriban még nem voltak plázák, ahol sokan egy egész hétvégét el tudnak tölteni. Hogy mást ne mondjak, ott még légkondi is van. A 90-es évekig csökkenő tendenciáról lehet beszámolni, azóta azonban egyre többen választják kikapcsolódásul az állatkertet. A városvezetés részéről tapasztalható kiemelt figyelem egyébként annak is betudható, hogy az állatkert a sok nehézség ellenére is egy olyan sikertörténet, amelyből nagyon kevés van Magyarországon. Költségvetésünk kétharmadát magunk biztosítjuk, egyharmada pedig a fővárostól érkezik. A jó szándék folyamatosan megvan a főváros részéről, de a válság miatt sajnos ők is kénytelenek alkalmazkodni bizonyos pénzügyi realitásokhoz.
– Az utóbbi hónapokban rengeteg újdonsággal találkozhatott az állatkert közönsége. Sor került a Nagy-tó rekonstrukciójára, és kiépült a sziklakert…
– …a legnagyobb újdonság pedig az India-ház megnyitása volt. A 90-es évek közepe óta folyamatosan zajlik az állatkert korszerűsítése. Korábban is megvalósultak kisebb fejlesztések, az utóbbi években azonban nagyobb lendületet vettünk. A műemléki karaktert azért sikerült megőrizni, emellett viszont megújult arculattal fogadjuk a látogatókat. Minden évben szolgálunk valamilyen újdonsággal. Tavaly megnyitotta kapuit az Ausztrál-ház, az idén az India-ház került sorra. A nagyobb beruházásokon túl persze olyan extra dolgok is újabb látogatókat vonzhatnak hozzánk, mint a kis tigrisek születése, amelyre utoljára 1992-ben volt példa. Jelen pillanatban ők a legnépszerűbb állataink, de nyár elején két földimalac is érkezett az állatkertbe. Ezt a furcsa kinézetű afrikai emlőst utoljára 99 évvel ezelőtt szemlélhette meg bárki Budapesten, még Kittenberger Kálmán ajándékozta őket az intézménynek. Ha néhány évet visszautazunk az időben, akkor említhetném a mesterséges megtermékenyítés eredményeképpen megszületett orrszarvúinkat. Ők az első olyan rinocéroszok a világon, amelyek nem természetes szaporodást követően látták meg a napvilágot. A világ vezető újságaiban szerepelt az erről szóló hír.
– A budapesti állatkertbe látogatók találkozhatnak olyan állat- vagy növényfajjal, mellyel máshol nem?
– Nálunk is – mint a nagyobb intézmények zömében – inkább olyan egyedek találhatók, amelyekből rendkívül kevés van a világon. Ilyen például az aranyhasú mangábe nevű majomfaj. Összesen tíz állatkert van a Földön, amely rendelkezik ilyen egyeddel, mi vagyunk az egyik. De ott van például az indiai oroszlán, a komodói varánusz vagy a Mhorr-gazella. Utóbbi nem is él a vadonban, büszke lehet az a néhány intézmény, amelyben még megtalálható az állat. Nálunk szerencsére rendszeresen szaporodnak. Az 1800-as évek végén még törekedtek arra a kutatók, alapítók, hogy egy-egy példányt csak náluk lehessen megcsodálni. Ma már nem ez a cél, hanem az, hogy az állatok bemutatása mellett a veszélyeztetett fajokat megpróbáljuk szaporítani.
– Az állatkertben lehetőség nyílik rá, hogy az érdeklődők örökbe fogadjanak különböző kedvenceket. Milyen az aktivitás, a költségvetésben is meglátszik az innen befolyó összeg?
– Habár egy jelképes dologról van szó, rengetegen támogatnak így minket. Néhány tízmillió forint szokott általában összegyűlni. Az állatkert működési költsége nagyjából kétmilliárd forintra rúg, a beruházásokkal együtt a büdzsé körülbelül hárommilliárdot tesz ki. Az örökbefogadás összege az alapítványhoz folyik be, és nyilván nem ez adja a költségvetés nagyobb szeletét, de őszintén szólva így is nagy segítséget jelent nekünk. Fontos tudni, hogy ezt az összeget kizárólag az állatokra fordíthatjuk, nem vehetünk belőle teherautót vagy indíthatunk új beruházást.
– Beszéltünk a korábbi évek beruházásairól, de nem volt még szó a tervezett újításokról.
– Vannak tervezett beruházásaink, de van olyan is, amely folyamatban van. Ilyen a Nagy-sziklán folyó építkezés. A Kis- és a Nagy-szikla 1912-ben épült fel cementbetonból, de mindkettőre ráfér egy alapos felújítás. Itt található több állattartó létesítmény, mint például a jegesmedvéé. De itt van a barlangterem is, amely régen moziként funkcionált. A Nagy-sziklában most épül fel a varázshegy, amely az állatkert és a természettudományi múzeum ötvözete lesz. A látogatók itt ismerkedhetnek meg azzal, hogyan alakult ki a ma ismert állat- és növényvilág az elmúlt néhány ezer év során. Ha minden jól megy, a varázshegy jövőre nyit. Tervezzük a főkapu és környéke felújítását, amely ugyancsak jövőre lesz százéves. Ezenfelül az állatkert fűtése is megújul majd, ez a beruházás már el is indult. Korábban koksszal, a 80-as évektől gázzal oldották meg a fűtést, most viszont szeretnénk átállni a geotermikus energiára. A cél, hogy a Széchenyi-fürdőbe érkező termálvíz hőjével oldjuk meg a fűtést. Ez környezetvédelmi és anyagi szempontból is kedvező lenne az állatkert számára. Végül pedig a beruházások mellett az állományt is szeretnénk bővíteni: ősszel megérkezhet hozzánk a vombat. Ez az Ausztráliában őshonos erszényes utoljára a 70-es években volt látható Budapesten.
– Az állatkert inkább vásárolni szokta az új egyedeket vagy cserével jut hozzá az állatokhoz?
– Különböző módszerek léteznek. A 19. század végén még általában vásároltak egymástól, illetve a gyűjtőktől az állatkertek, a 20. század elejétől pedig már a cserekereskedelem volt jellemző. Állandó problémát jelentett, hogy a víziló „árfolyama” éppen hogyan alakul a csimpánzéhoz képest, úgyhogy ez a módszer sem volt tökéletes. A pénzért való adásvétel vagy csere ma már ritkább. Jelenleg ajándékozással vagy kihelyezéssel, tehát a tulajdonjog fenntartásával kerül az egyik állatkertből a másikba az állat. Az állatkertek ma már nem üzletet látnak az egyedek megszerzésében, inkább a tenyészprogramokon van a hangsúly. A pandák esetében például problémás a helyzet, hiszen minden befogott állat a Kínai Népköztársaság, közvetve pedig a kínai nép tulajdona. A forradalmat követően a baráti államok városaiba kerültek elsősorban pandák: Phenjan, Moszkva és kivételként Tokió kapott egy-egy állatot. A történelmi Nixon–Mao-ce-tung találkozó után Washingtonba is küldtek egy pandát. A politika tehát szorosan összefonódhat az ajándékozással: legutóbb például a kínai államfő londoni látogatásakor merült fel egy panda átszállítása. Egy államközi szerződésre tehát mindenképp szükség van egy ilyen ajándékozáshoz.
– A budapesti állatkert előkelő helyen áll az európai rangsorban? Milyen híre van az intézménynek?
– Különböző anyagi lehetőségekből gazdálkodnak a nyugat-európai állatkertek. Olyan lista természetesen nincs, amelyen rajta lenne, hogy melyik intézmény hányadik helyen áll. Az állatgyűjtemény gazdagsága alapján viszont már lehet számszerűsíteni. Nálunk 970 állatfaj található, a növényekkel együtt 3000 faj látható Budapesten. Egy átlagos európai állatkertben 200-300 faj lelhető fel, a nagyobbakban 600-700. E feletti szám csak akkor valószínű, ha van akvárium is. A kontinensen a Berlin nyugati részén található állatkert vezet ebből a szempontból, nagyjából 2000 különböző fajt tudnak bemutatni. Ami az állatgyűjtemény gazdagságát illeti tehát, a világ élmezőnyéhez tartozunk. Az állatkert területét illetően már nem: talán csak Belgrád és Tirana áll mögöttünk. Egyedülálló módon az évek során a budapesti állatkertből mindig inkább elvettek, mintsem hozzáadtak volna. Vagy a Vidám Park csípett le egy részt, vagy a cirkusz, de a szomszédos éttermek is az intézmény tulajdonában voltak korábban. Máshol eközben folyamatosan bővítettek. 18 hektárról indultunk, most 10 hektárnál tartunk. Szerencsére a folyamat mára megállt. Ami a szakmai színvonalat illeti, képesek vagyunk tartani a lépést, természetesen az adott anyagi körülményekhez képest. Az európai tenyészprogramokban, a zoopedagógiai munkákban tevékeny részt vállalunk, és nem vagyunk lemaradva a többiektől. Ezt jól mutatja, hogy a vasfüggöny leomlása óta az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének is tagjai vagyunk, ide pedig nem mindenki volt képes bekerülni. A világszövetségnek csupán a kontinentális szervezetek és nagyjából 300-350 önálló intézmény a tagja. Ezek a világ vezető állatkertjei. Büszkén mondhatom, hogy mi itt is jelen vagyunk.
origo.hu
Nem segít a vészfékezés: így működik a traffipax Magyarországon
