„Mindenik embernek a lelkében dal van, / és a saját lelkét hallja minden dalban. / És akinek szép a lelkében az ének, / az hallja a mások énekét is szépnek” – idézte Babits Mihály sorait Márfi Gyula veszprémi érsek az V. Szakrális Művészetek Hete alkalmából rendezett sajtótájékoztatón. Az érdeklődőket több mint ötven magyarországi helyszínen csaknem kétszáz program várja, amelyek – bár az ország legkülönbözőbb pontjain, sőt a határon túl helyezkednek el – egy dologban közösek: a művészetek eszközeit felhasználva igyekeznek felhívni a figyelmet arra, hogy a szakralitás mindennapjaink szerves része. „Talán nem kell éles határvonalat húzni a profán és a szakrális között, talán nem is szabad. Minden olyan alkotásban, amelyben valamiképpen a hit, a Teremtő iránti tisztelet, szeretet megfogalmazódik, van valami szakralitás” – fogalmazott Márfi Gyula, hozzátéve: mielőtt szigorúan ítélnénk meg valakit, vagy valamit, gondoljunk Babits Mihály versére.
A szeptember 17-től 25-ig tartó fesztivál programjai között képző- és iparművészeti kiállításokat, színházi, irodalmi előadásokat, változatos koncerteket láthat a közönség, ráadásul ingyen. A zenei kínálat egyik kuriózuma, hogy a Kulturális Örökség Napjaihoz kapcsolódó Nyitott templomok éjszakáján, szeptember 17-én több felekezet templomaiban este 8 órakor – a Liszt-év jegyében – Liszt Ferenc egy-egy műve csendül fel, a határon innen és túl is. A fesztivál vendégei között olyan művészek lesznek, mint Sass Szilvia operaénekes, Klukon Edit és Ránki Dezső zongoraművész házaspár, Oberfrank Pál színművész, Sebestyén Márta, a Gryllus testvérek és Lackfi János író-költő. A Szakrális Művészetek Hetét az Ars Sacra Alapítvány szervezi, melyhez Budapest legnagyobb múzeumai – a Magyar Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapest Történeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum – csatlakoztak egy-egy szakrális tematikájú kiállítással és koncerttel.
„Egy olyan vállalkozásról van szó, amely millió szálon kapcsolódik közösségünk történelméhez” – fogalmazott az esemény kapcsán Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. Mint mondta, múzeumuk ars poeticája, hogy minden olyan művészeti mozzanattal foglalkozzanak, amely a magyar közösség sorsával kapcsolatos. „A Szakrális Művészetek Hetén nagyon sok minden összetalálkozik, és a nemzeti múzeumnak nagyon fontos, hogy ebben részt vehessen” – hangsúlyozta, hozzáfűzve: „olyan gyöngyöket, drágaköveket kell megmutatni, melyek kapcsolódnak a rendezvény küldetéséhez”.
„Látványverseny”
Az MNO azon kérdésére, hogy a szakrális művészetek mennyire kapnak szerepet a modern világban, a főigazgató úgy vélekedett: „az emberi élet dimenziójában a szakrális művészetek állandó szerepet játszanak”. Mint kifejtette: a modern korban a korábbiakhoz képest az a változás, hogy a közéletben ennek kisebb szerepe van, hiszen a mindennapi életet világi szempontoknak megfelelően alakítjuk. Ám az ember privát, vagy közösségi életében ez ugyanolyan fontos, mint korábban volt. Csorba László úgy látja: semmivel sincs kevesebb hívő ember, mint korábban, csak más, modernebb formákban fejezik ki ezt a kulturális identitást, és ezt látni kell. Ennek kapcsán a főigazgató hangsúlyozta, hogy a Szakrális Művészetek Hete azért egy nagyszerű eseménysorozat, mert arra hívja fel a figyelmet, hogy rendkívül összetett életünkben ennek továbbra is nagyon lényeges szerepe van. Ezt a gazdagságot ügyes és ravasz kiállításokkal új és új oldaláról kell megmutatni – szögezte le.
Kérdésünkre, hogy hogyan lehet mindezt a fiatalsághoz közelebb vinni, Csorba László az élmény fontosságát hangsúlyozta. „A szakrális művészetekben is millió élmény rejlik, csak ügyesen meg kell szervezni, hogy ezt felismerjék, élvezni tudják” – mondta. „Olyan kiállítást kell csinálni, ami hat rájuk, amit átéreznek. Olyan eszközök kellenek, amelyek a mai elképesztő látványversenyben képesek elérni a küszöböt, és ilyen módon hatni tudnak” – szögezte le. Csorba László kiemelte: a Magyar Nemzeti Múzeum maximálisan igazodik ehhez, „hiszen a most élő honfitársainknál akarjuk elérni, hogy megértsék az üzenetet, gazdagodjanak, szórakozzanak”. A szórakozás révén az információt, a fontos tanulnivalót néha sokkal könnyebben és mélyebben lehet belevésni az ember lelkébe, mint hogyha valamilyen hagyományos, kicsit unalmas, kicsit reménytelen formában szajkóznánk nekik – vélekedett a főigazgató.
A Magyar Nemzeti Múzeumban „Krisztus arca megvilágít minket” címmel látható kiállítás, amelyen a szakrális és profán művészet tárgyai lesznek láthatók dr. Szilárdfy Zoltán jubilánus pap gyűjteményéből. Szeptember 17-én 19 órakor a múzeum dísztermében Liszt Missa Solennis (Esztergomi Mise) című darabja csendül fel.
origo.hu
Itt vannak Orbán Viktor legújabb árvízi bejelentései - élőben a kormányfői tájékoztató
