Mire készül az elnök? Alaposan megkavarhatja a kártyákat

Továbbra sem döntötte el Ukrajna, hogy igazából az Európai Unióhoz, vagy pedig Oroszországhoz közeledne, de a felszín alatt a hatalmon lévő elit komoly változtatásokra készül, amivel bebiztosíthatja a későbbiekre is a saját hatalmát. A Timosenko-per, valamint a választási rendszer tervezett megváltoztatása azt mutatja, hogy Janukovics 2015-ben mindenképpen biztosra menne, de kérdés, hogy a gazdasági helyzet mekkora mozgásteret hagy neki.

Kovács András
2011. 09. 11. 3:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Viktor Janukovics tavaly év eleji elnökválasztási győzelmét követően sokan attól tartottak, hogy Ukrajna gyorsan sodródik majd Oroszország felé. Az akkori várakozások egyelőre felemásan teljesültek, mert míg például megegyezés született arról, hogy az orosz fekete-tengeri flotta 2017-et követően további 25 évig maradhat a támaszpontján, addig az új elnök többször jelezte, hogy inkább az Európai Unióhoz közeledne. A helyzet kuszaságát jól mutatja, hogy legutóbb az orosz 1-es csatornán fogalmaztak meg éles bírálatot Janukovicsról, annak kapcsán, hogy szabadkereskedelmi övezetet kíván létrehozni az EU-val.

„Érdemes megjegyezni, hogy Viktor Janukovics oroszbarát szlogenekkel és orosz nyelvet támogató jelmondatokkal került hatalomra. Az ország délen és keleten élő lakossága ezekre az eszmékre szavazott. De az orosz nyelv nem vált államnyelvvé, a két ország közötti kapcsolat pedig a szemünk láttára romlik” – jegyezték meg a műsorban. Az elnök egyelőre az ukrán politikai hagyományokhoz jól illeszkedő lavírozó politikát folytat, de emellett nem feledkezik meg saját hatalmának a bebiztosításáról sem.

Per a volt miniszterelnök ellen

Augusztusban 5-én letartóztatták Julija Timosenko volt miniszterelnököt, akit azzal vádolnak, hogy úgy kötötte meg a 2009-es orosz–ukrán gázmegállapodást, hogy az Ukrajna számára előnytelen legyen. Ezen kívül vizsgálják az ukrán szén-dioxid-kvóta Japánnak történt eladásából származó bevételek – mintegy 270 millió dollár – sorsát is. A per ellen tiltakozott az Európai Unió és az Egyesült Államok is, így jelentősen megkérdőjeleződött Janukovics Nyugat iránti elkötelezettsége is. Az elnök emellett a mostani választási rendszer megváltoztatására is készül, ami az ellenzék vezetőjének esetleges eltávolítása esetén könnyen megnyitná az utat számára a teljes ellenőrzés megszerzéséhez.

A jelenlegi állás szerint legnagyobb szomszédunkban az igazságügyi minisztérium május 27-i rendelete szerint 2012. október 31-én tartják a következő parlamenti választást. Egyesek úgy látják, hogy azért halasztották ilyen késői időpontra a voksolást, hogy a fennálló hatalomnak legyen elég ideje kialakítania az új szabályokat, amelyek a nemzetközi sztenderdeknek is megfelelnek, valamint biztosítják a jelenlegi kurzus győzelmét. A tervezett változtatások között szerepel, hogy megszüntetnék a listás szavazást, helyette a mandátumok feléről egyéni körzetben, míg a másik felét listákról választanák. Betiltanák, hogy pártszövetségek induljanak a megmérettetésen, és az eddigi 3 százalékos bejutási küszöböt 4-5 százalékra kívánják emelni.

Biztosíthatja a hatalmon maradást

Zenon Zawada politikai elemző szerint ezek közül a változtatások közül egyértelműen a listás választási rendszer megváltoztatása számítana a legnagyobb átalakításnak. 50 százalékra csökkentenék azoknak a helyeknek a számát, amelyek listáról kaphatóak meg, míg a többi 50 százalékot egyéni kerületekben választanák meg egy fordulóban. Az elemző úgy látja, hogy Janukovics és a kormányzó Régiók Pártja számára egy ilyen rendszer sokkal kedvezőbb lenne a hatalom megtartásához, mint a mostani szisztéma.

A mostani elnök tavalyi szűk győzelme óta jelentős támogatói csoportok bizalmát veszítette el, köszönhetően a folyamatos inflációnak, a dráguló élelmiszeráraknak, valamint a nők nyugdíjkorhatárának 55-ről 60 évre emelése sem segített Janukovicsnak. Egy májusi felmérés szerint a Régiók Pártja 32 százalékot szerezne, míg szövetségeseivel együtt is csak a mandátumok 47 százalékát birtokolnák egy új parlamentben. Az ellenzéki erők 53 százalékot érnének el, így a kabinet számára a rendszer megváltoztatása életbevágóan fontos lett.

Az üzletemberek kezében a kulcs

Zawada úgy véli, hogy az egyéni kerületek ismételt visszaemelése (2006 óta volt tiszta listás rendszer – a szerk.) a választási rendszerbe nagyobbá teheti Janukovics mozgásterét, mivel a korábbi tapasztalatok alapján azok nyerhetik meg a kerületeket, akik komoly befolyással bírnak helyi szinten. Így a politikai életbe olyan szereplők kerülhetnek, akiket jelentős üzleti kapcsolataik révén a hatalom könnyebben tudna majd magához kapcsolni – teszi hozzá. Ami mindenképpen pozitív, hogy az üzleti élet megjelenése stabilizáló hatással lehet az ukrán politikai életre.

A politikai szakértő szerint az üzletemberek szerepvállalása háttérbe szoríthatja a kulturális és etnikai ellentéteket, és sokkal inkább a pragmatikus gazdasági kérdések kerülhetnek a fókuszba. Janukovics sikere attól függ, hogy ezekkel a csoportokkal milyen gyorsan lesz képes megállapodást kötni. Ez nem lesz egyszerű feladat, mivel a jelenlegi kormányzat többször is nagyon rideg üzeneteket küldött az üzletemberek felé.

Maradhat a kétarcúság

Az ellenzék számára egyértelműen hátrányos lenne az új választási rendszer, mivel a most várható 53 százalékos aránya 27-re csökkenne az új parlamentben – állítja az elemző. Többek között a Timosenko által alapított Szülőföld Párt is csak 13 százalékos aránnyal lenne jelen. Zawada szerint vélhetően az egyéni körzetekben megválasztott képviselők kétharmada kormánypárti lenne. Ezt támasztja alá a 2002-es választás is, amikor a Mi Ukrajnánk pártszövetség megnyerte a választást, de az egyéni képviselők miatt koalíciós helyzetbe kényszerült.

Az elemző szerint a nyugati intézmények ajánlásait a kormány figyelembe fogja venni, de a szisztémán alapvetően nem fog változtatni. A Janukovics-féle vezetés egyelőre több esetben osztja a nyugati véleményeket, de a gyakorlatban ezeket nem szokta megvalósítani. Az elemző úgy látja, ez a helyzet olyan állapotot eredményezhet, hogy az ország a nagyvállalati érdekcsoportok révén gazdaságilag az unióhoz kapcsolódik, míg a kormány Oroszországgal működik együtt – zárul az elemzés.

(kyivpost.com, kitekinto.hu)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.