„Nincs mit tenni, be kell jelenteni a bukást”

Fenntarthatatlannak minősítette Görögország helyzetét Bod Péter Ákos, mivel szerinte mostanra a kamatok teljesítése megoldhatatlannak tűnik, és egyáltalán nem lenne váratlan a csőd bejelentése. Lapunk kérdésére a volt jegybankelnök elmondta, a legfontosabb, hogy a gazdaság teljesítménye gyorsabban nőjön, mint az adósság. A közgazdász arról is szólt, hogy gazdasági válságügyi szak indul 2012 februárjától a Corvinus egyetemen, amelyet elsősorban döntési szinten lévő gazdasági és állami szereplőknek ajánl.• Ki kell tépni őket a spekulánsok karmaiból• Két évig is eltarthat az újabb európai recesszió • Éves mélypontra gyengült a forint az euróval szemben• A válság nem vezethet kétsebességes Európához

Könnyen elképzelhető, hogy Görögország a bukott országok sorsára jut, mivel a kamatfeltételek végletesen költségesek az állam számára – mondta el az MNO-nak Bod Péter Ákos, a Corvinus egyetem gazdaságpolitikai tanszékének vezetője, a jegybank volt elnöke. Ekkora adósságot ilyen drágán már nem is szabad finanszírozni – tette hozzá.

Ha nem történik meg egy egyesített európai segítség, amely praktikusan átvállalja a kamatfizetés egy részét, akkor nem ésszerű ragaszkodni egy olyan pályához, amelynél az állami adóbevételek egyharmada a kamatfizetésre megy el – hangsúlyozta a közgazdász. Ilyenkor az állam érdeke a bukás bejelentése, ami nem lenne teljesen váratlan, mert a világban mindig van 10-12 ország, amely nem képes teljesíteni a fizetési kötelezettségeit – tette hozzá.

Nem garantált tisztaságot az unió

Bod Péter szerint nehéz egyetlen típusba sorolni a gazdasági válság különféle megjelenéseit. Van olyan ország, amely a 2007–2009 közötti nagy pénzügyi turbulenciák miatti állami kisegítéséből adódó államadósság-növekedés esete miatt került nehéz helyzetbe, mint például Írország – mutatott rá a szakértő. Az egyetemi tanár úgy véli, vannak biztató jelek, hogy ha ezen túljut egy ország, akkor visszatér a növekedési pályára, abban az esetben, ha az alapok rendben vannak. „Véleményem szerint Írország ebbe a kategóriába tartozik.”

Vannak végletes esetek is, mint például a görög, amely akkor is kibukott volna, ha nincsen 2007 és az euróval kapcsolatos egyéb izgalom – tette hozzá. A görögöknek a saját otthoni krízisük vetül rá az euróra, mivel nem azért vannak válságban, mert beléptek az eurózónába, anélkül hamarabb észlelték volna a problémákat az elemzők – hangsúlyozta Bod Péter. A közgazdász úgy látja, hogy itt volt egy vak bizalom abban, hogy az uniós tagság nagyobb pénzügyi tisztaságot garantál, de be kell látni, hogy ez nem történt meg.

Nagy a sebezhetőség

Van az úgynevezett európai periféria, amely Olaszországot, Spanyolországot, Portugáliát és a mi térségünket tartalmazza, amelyiknek a gazdasági sebezhetősége viszonylag nagy – mutatott rá a volt jegybankelnök. Az egyetemi tanár szerint ha van valamilyen váratlan negatív fordulat, akkor a helyzet romlik, de ha a világgazdaság jól működik, akkor hirtelen javul a helyzet ebben a térségben.

„Az elmúlt néhány év természetesen megrázta ezeket az államokat, de például a balti országok már kijöttek a gödörből.” Ami nehézzé teszi a helyzetet, hogy az euró létezése mellett nincsen egységes monetáris politika – tette hozzá. Bod Péter szerint hazánk esetében a kormányzat a legkülönfélébb eszközöket veti be a válság hatásainak a kiküszöbölésében.

Gyorsabban kell nőnie a gazdaságnak

Az egyetemi tanár rámutatott arra, hogy ha a devizatartalékot használja fel a kabinet az adósság csökkentésére, akkor az azonnal csökkenti a bruttó adósságot, de a nettón nem változtat. Az elemzők mindkettőt nézik, de nyilván a bruttó csökkenthető egy szintig, de rögtön hozzá kell tenni, a devizatartalék azért szokott nagy lenni, hogy teljes biztonságban legyenek a befektetők. Ezzel lehet élni, de reméljük, nem következik be az az időszak, amikor vissza kell majd duzzasztani a devizatartalékokat – hangsúlyozta a közgazdász. A tanszékvezető szerint vannak olyan lépések, amelyek rövid távon mozognak, de ami igazából lényeges, hogy a gazdaság teljesítménye gyorsabban nőjön, mint az adósság növekedése.

„Az se baj, ha nő az adósság, hogyha ennél gyorsabban nő a nemzetgazdaság.” Bod rámutatott arra, 2011 végén még nem látjuk, hogy a külső feltételek romlása és a belső átalakulást övező bizonytalanságok miatt hogyan alakul a gazdasági növekedés. „Ha erőteljesebb lenne, akkor az ember könnyebben lenne optimista, de ha a GDP nem nő, akkor az adósság hosszú ideig rátapad a gazdaságra, mint például az Olaszországban vagy Belgiumban történik.”

Vezetőknek ajánlják a képzést

A gazdasági válságügyi másoddiplomás képzés azért jött létre a Budapesti Corvinus Egyetemen, hogy jobban érthetők legyenek azok a változások, amelyek napjainkban zajlanak – érvelt Bod. Az egyetemi tanár elsősorban üzleti döntéshozóknak, piaci elemzőknek, illetve állami és önkormányzati döntéshozóknak ajánlja a képzést.

A szakértő arra is rámutatott, jól látszik, hogy a világgazdaság lényegesen nagyobb növekedést produkál, mint az Európai Unió. „Ez természetesen tektonikai mozgásokat okoz a világban.” A volt jegybankelnök elmondta, hogy a válság elején a fejlett államok nagy erőfeszítések árán kimentették a magánszektort, míg mostanra a hatalmas államadósságok okoznak problémát. Bod úgy látja, hogy a hazai pénzügyi szektor is jelentős átalakulás előtt áll a következő években.

A közgazdasági továbbképző intézet mind a 29 szakirányú képzésére, így a gazdasági válságügyi szakra is október 31-ig lehet jelentkezni, az oktatás februárban indul, négy féléven át heti egy napot vesz igénybe.