A kamarai vezető ugyanakkor hozzátette: a válság a 221 magyarországi kézműipari szakma gyakorlóinak teljesítményét is visszavetette, termékeik, szolgáltatásaik iránt csökkent a kereslet az immár hat éve tartó fogyasztás-visszaesés vagy stagnálás következtében. Egyelőre – folytatta – a kedvező változást csak remélni lehet a kézműipari termelésben is, mivel a magyar gazdaság „még mindig sérülékeny állapotban van”.
Parragh megemlítette: a kereskedelmi és iparkamara – amellyel tíz éve egyesült a kézművesek korábbi érdekvédelmi szervezete – igyekszik segíteni a hagyományos és iparszerű kézműipari szakmák művelőinek talpon maradását, támogatja piacra jutásukat, vásárokat szervez, és mesterképzést biztosít számukra. Örvendetesnek nevezte, hogy a kézművesség régi hagyományai a nehéz helyzet ellenére is megmaradnak, sőt erősödnek, s a termékek, szolgáltatások egyre nagyobb szerephez jutnak az idegenforgalomban is, a különböző fesztiválokon és vásárokon nő a kereslet a kézműves munkák iránt.
Huray Gábor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a nyírségi kézműves tagozat vezetője az MTI-nek elmondta: a régióban mintegy ötezer azoknak a száma, akik 110 szakmában a kézműiparból élnek. Az építőiparban regisztrált szabolcsi kézművesek vannak a legtöbben, e szakmában négyezernél több a nyilvántartott mesterek száma.
Az önfoglalkoztatás mellett jelentős azoknak a száma, akik kisvállalkozást működtetnek, 3-5 alkalmazottal. A nyírségi kamarai alelnök elmondta, hogy a térségben a becsült adatok szerint mintegy 5 milliárd forint termelési értéket állítanak elő a kézműves mesterek évente. Ez nem kevés – hangsúlyozta –, hiszen halmozottan hátrányos helyzetű megyéről van szó, ahol az egy lakosra jutó teljesítményérték 2011 első negyedévében az országos átlagnak csak a 42 százaléka volt, miközben a munkanélküliségi ráta meghaladta a 21 százalékot.
(MTI)
origo.hu
Peti! Mi van a 10 milliókkal? – Kínos kérdést kapott Magyar Péter
