Alexander Dobrindt, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) első titkára a Deutschlandfunk rádióállomásnak adott interjúban kijelentette, hogy Görögország könnyebben talpra tudna állni, ha elhagyná az euróövezetet. „Úgy gondolom, megoldást jelentene Görögország gazdasági stabilitásának helyreállítására, ha ezt az euróövezeten kívül tehetné meg” – idézi a Reuters hírügynökség a vasárnap adásba kerülő interjú írásos kivonatát.
A Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Angela Merkel kancellár és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter egyaránt ellenzi Görögország euróövezeti kilépését, csakúgy mint a kormánykoalíció harmadik tagja, a Szabad Demokrata Párt (FDP) is.
Horst Seehofer, a CSU elnöke, bajor tartományi miniszterelnök nem tartja kizártnak Görögország kilépését az euróövezetből, ami szerinte a német közvéleményben is egyre nagyobb támogatást élvez. Alexander Dobrindt azonban még Seehofernél is továbbment a Deutschlandfunk rádióállomásnak adott interjúban, mondván, már maguk a görögök is hamarosan rá fognak ébredni arra, hogy az euróövezeten kívül sokkal hamarabb helyre tudnák állítani országuk pénzügyi stabilitását. „Feltehetően már maguk a görögök is sejtik, hogy sokkal könnyebben végre tudnák hajtani a gazdaság szerkezeti átalakítását az euróövezeten kívül, mint azon belül” – mondta Dobrindt az interjúban. „Ezért is hangoztatjuk, hogy lehetővé kell tenni az euróövezet elhagyását” – tette hozzá.
Szükség van a 8 milliárd eurós részletre
Várhatóan még vasárnap dönt Görögország a közalkalmazott-leépítési tervről, amely a legvitatottabb pontja volt az EU–IMF–EKB-támogatás esedékes részlete folyósítási feltételeinek. A 8 milliárd eurós részlet átutalása nélkül Görögország heteken belül fizetésképtelenné válna, és még a közalkalmazotti béreket sem lenne képes kifizetni. Az IMF, az EKB és az EU „trojka” néven ismert tárgyalóküldöttsége az elmúlt héten tért vissza Athénba azt követően, hogy egy hónappal ezelőtt dolgavégezetlenül állt fel a tárgyalóasztaltól a reformfeltételek elégtelen teljesítményére hivatkozva.
Négy napig tartó tárgyalásokat követően Athén az esedékes részlet átutalása fejében ígéretet tett új adók kivetésére, a közalkalmazotti bérek átlagosan 20 százalékkal történő csökkentérése és a közalkalmazottak számának 20 százalékos megnyirbálására 2015-ig. Görögországban a foglalkoztatottak számának egyötödét adják a közalkalmazottak, akiknek az alkotmány gyakorlatilag nyugdíjjogosultságig tartó munkaviszonyt garantál.
Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök rendkívüli kormányülést hívott össze vasárnap délutánra a közalkalmazottak „rendelkezési állományba” helyezése részleteinek kidolgozására. Evangélosz Venizelosz pénzügyminiszter a To Vima lap vasárnapi számában megjelent interjúban közölte, hogy a kormány „transzparens és objektív” kritériumrendszert fektetett le a rendelkezési állományba kerülő 30 ezer közalkalmazott kiválasztására. „A terv a lehető legkisebb szociális következményeket szem előtt tartva helyezi rendelkezési állományba azokat, akik a lehető legjobban lesznek képesek kezelni az új helyzettel járó nehézségeket” – mondta.
A pénzügyminiszter kifejtette, hogy számos forgatókönyvet vizsgáltak meg a trojkával folytatott tárgyalásokon, beleértve a vezető ellenzéki párt által tett javaslatokat is. A pénzügyminiszter a lapban megjelent interjúban közölte azt is, hogy a trojkával folytatott tárgyalásokat követően biztosítva látja a segélycsomag esedékes, hatodik részletének folyósítását.
A rendelkezési állományba kerülők egy évig fizetésük 60 százalékát kapják, majd elbocsátják őket.
(MTI)
origo.hu
Magyar Péter csúnyán lebukott: úgy akar előrehozott választást, hogy el sem indult
