Élő közvetítés
Románia
ÉLŐ
Ukrajna

Lengén öltözött nők nyitnak ajtót?

Hatalmas logisztikai és anyagi erőforrásokat igényel a népszámlálás. A tizenötödik összeírásban több tízezer ember vesz részt, ám a sikerhez szükséges a társadalom együttműködése is. Az adatok nagyon fontosak, széles körben hasznosulnak – mondta el az MNO-nak Vukovich Gabriella. A KSH elnöke beszélt a hivatal működéséről, illetve a kritikát és elismerést kiváltó vírusfilmről is. <br /><br /><a href="http://www.mno.hu/portal/813476" target="_blank"><strong>• Rohamtempóban érkeznek a kitöltött kérdőívek</strong></a>

Lippai Roland
2011. 10. 01. 17:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Picivel több mint egy éve Ön a KSH elnöke. Milyen hivatalt vett át, s kellett-e változtatni valamit a működésen annak érdekében, hogy a statisztikai hivatal minél jobban megfeleljen a nemzetközi és a hazai sztenderdeknek?
– Bizonyos változtatásokra érett szervezet és változásokra váró hivatali gárda fogadott, amikor ide érkeztem. A KSH tevékenysége és módszertanai ugyanakkor alapvetően EU-konformok, hiszen még a 90-es évek végén – a csatlakozás előtt – végbementek azok a harmonizációs folyamatok, amelyek az európai uniós statisztikai rendszerhez való csatlakozás feltételei voltak. Átvettük és érvényesítettük az európai statisztikai jogszabályokat, illetve azokat a módszertani eljárásokat, amelyeket addig még nem alkalmaztunk. A KSH-nak nagyon kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere van és volt, fejlett módszertanokkal dolgozott már korábban is, ennek köszönhetően alapvetően nem volt olyan nehéz az átállás, mint más átmeneti országokban. A szabványok és az európai statisztikai jogszabályok ugyanakkor változnak, sokasodnak, ezekkel ma is lépést kell tartani. A harmonizáció ezért folyamatos.

A hivatal működésében előtérbe helyeztük a szakmai munkát és teret adunk a szakmai kezdeményezéseknek. Ez egy nehéz folyamat, hiszen nagyon leterheltek a munkatársak. Ugyanakkor 2010 nyarán nemcsak a KSH-t kezdtük újjászervezni a vezetőtársakkal, hanem a népszámlálás előkészítésének feladata is előttünk állt. Nagyjából egy év alatt elvégeztük több mint két év munkáját, így rendben el tud indulni az összeírás október 1-jén. A számlálóbiztosok toborzása és képzése időben befejeződött, az internetes kérdőívkitöltő rendszer készen áll.

Még egy kicsit térjünk vissza az előkészületekhez. Nagy csúszást említ, ez miből adódhatott?
– Az előkészületek korábbi fázisában sokáig bizonytalanság volt a tekintetben, hogy teljes körű vagy nagy mintavételes népszámlálás lesz-e, illetve hogy vannak-e olyan adminisztratív vagy hatósági adatforrások, amelyeket fel lehet használni a népszámlálás során. Az előkészületek folyamán kiderült, hogy Magyarországon a hatósági adatforrások többsége ma még nem alkalmas a statisztikai adatgyűjtések kiváltására.

Ez a tizenötödik népszámlálás. Vannak-e markáns különbségek a korábbi összeírásokhoz képest?
– Persze, mindig vannak. A 140 évvel ezelőtti népszámlálás, de akár a néhány évtizeddel ezelőtti népszámlálások is nyilván sok tekintetben különböznek a maitól, de az alapelvek és a megoldások egy része tekintetében hasonlók. A kérdések kevés eltéréssel azonosak a 2001. évi népszámlálás kérdéseivel, így az összehasonlíthatóság biztosított, vagyis látni lehet majd, hogy merre halad a társadalom, milyen új jelenségek figyelhetők meg, mely folyamatok lettek markánsabbak.

Hol hasznosulnak ezek az eredmények?
– A társadalom- és a szociálpolitika, az egészségügy, a foglalkoztatás, a felzárkóztatás, a területfejlesztés, a térségi felzárkóztatás programjai, stratégiái nagy mértékben alapoznak a népszámlálás adataira. De népszámlálási adatokat használnak a települések a saját programjaik elkészítéséhez, a vállalkozások pedig az üzleti döntésekhez, hiszen a népszámlálás a legkisebb területi egységek lakosságának korösszetételét, iskolázottságát, munkaerő-piaci potenciálját, egészségi állapotát, nemzetiségi összetételét, család- és háztartásstruktúráját, valamint lakásviszonyait is bemutatja.

Felmerült esetleg, hogy nem tízévente, hanem gyakrabban kellene elvégezni ezt a munkát?
– Az az igazság, hogy az utóbbi két-három évtizedben nagyon sokat változott a világ. Emiatt akár indokolt lehetne gyakrabban tartani a népszámlálást, hogy gyorsabban tudjuk a folyamatokat nyomon követni, és frissebb adatok álljanak rendelkezésre. Ám annyira költséges, annyira nagy logisztikai feladat ez, ami irreálissá teszi, hogy Magyarországon tíz évnél gyakrabban történjen meg az összeírás. Vannak országok – például Kanada is –, ahol hagyományosan ötévenként tartanak népszámlálást.

A mostani népszámlálás forintban „mennyibe fáj” a hivatalnak és az államnak? Mekkora humán erőforrást köt le ez a hatalmas munka?
– A népszámlálást mindig központi költségvetésből kell finanszírozni. Az idei összeírás körülbelül 19 milliárd forintba kerül. Ezt az összeget öt évre kell elosztani, hiszen a szervezés és az előzetes munkálatok, illetve a feldolgozás és az adatok közzététele is pénzbe kerülnek.

Hány ember vesz részt az összeírásban?
– Körülbelül 50 ezer ember vesz részt a munkában. Csaknem ötszáz ember foglalkozik ezzel a KSH-ban, 40 ezer számlálóbiztos kerül közvetlen kapcsolatba a lakossággal, és nyolcezer felülvizsgáló ellenőrzi a számlálóbiztosok munkáját, továbbá minden település jegyzője és népszámlálási felelőse is ezen dolgozik. De talán a legfontosabb, hogy a teljes magyar lakosság, 10 millió ember is résztvevője a népszámlálásnak, a lakosság közreműködése nélkül nincs sikeres összeírás.

Kisebb felháborodást keltett az interneten „keringő” kisfilm, ahol egy lengén öltözött hölgy fogadja a kérdezőbiztost. Gondolom, a fiatalokat így lehet elérni…
– Kritikát és elismerő nyilatkozatokat is kapott ez a vírusfilm.

Meglehetősen friss és eredeti ötlet. Honnan jött?
– A népszámlálásnak mindenkit el kell érnie. A törvény erejénél fogva mindenki köteles a közreműködésre, de nem mindegy, hogy a választ kikényszerítjük egy szabálysértési eljárással való fenyegetőzéssel, vagy önkéntesen születnek meg a válaszok. A lakosság túlnyomó része egyébként mindenféle ösztönző nélkül részt vesz a munkában, tudják, hogy szükség van a népszámlálás adataira. Vannak azonban olyan társadalmi csoportok, akiket nehezebben érünk el, és ezek jellemzően éppen az internetet használók köréből kerülnek ki. Az ő körükben is szeretnénk népszerűsíteni az együttműködést, emellett az internetes kitöltést is, akár meghökkentő vagy kevésbé komoly eszközökkel is. Ez a pikáns és provokatív vírusfilm is ilyen. Természetesen vannak komoly televíziós és rádiós hirdetéseink, órásplakátjaink is. A népszámlálás honlapján pedig igen sok információt lehet megtalálni.

Az internetes adatszolgáltatás nyilván kevesebb adminisztratív és papírmunkával jár, és költséghatékonyabb is.
– Gyorsabb, kényelmesebb, rugalmasabb az adatszolgáltatás a neten keresztül. Az adatok feldolgozását is hatékonyabbá teszi. Reméljük, hogy ezt sokan választják majd: erre október 1. és 16. között lesz lehetőség. Október 17-től kezdve már a kérdezőbiztos keresi fel azokat a címeket, ahonnan nem érkezett be az adatbázisba az adat. A városi fiatalokat a legnehezebb elérni. Ezért is fektetünk nagy hangsúlyt az internetes – a modernebb – technikákra.

A legutóbbi népszámlálásnál elenyészően kevesen vallották magukat cigány származásúnak. Holott sejthető, hogy a társadalomnak legalább 7-8 százalékát teszi ki a roma népesség. Vagyis van némi ellentmondás a kinyert adatok és a „sejtések” között. Hogyan kezelik ezt a problémát?
– A korábbi népszámlálások alkalmával több más nemzetiség esetében is úgy véltük, hogy többen lehetnek, mint ahányan a népszámlálás során az adott nemzetiséghez tartozónak mondták magukat. Ennek oka valószínűleg a XX. század sok nemzetiségi traumájában és a gyakran emlegetett stigmatizációban keresendő. A 2011. évi népszámlálás során ezért különösen nagy gondot fordítottunk arra, hogy a nemzetiségi, kisebbségi szervezetekkel és más civil szervezetekkel szoros kapcsolatokat építsünk ki. Ezzel is elősegítjük, hogy a népszámlálás valóban társadalmi közügy legyen, minél többen tudják, hogy miért fontos, és ennélfogva minél többen szívesen vegyenek részt ebben a tízévenként egyszer sorra kerülő nagy megmozdulásban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.