Reuters (Reuters.com)
Több ezren vettek részt Troy Davis temetésén – írja a Reuters. A sokak szerint ártatlanul kivégzett férfi utolsó útja halálbüntetés elleni tömegtüntetéssé változott.
A 42 éves Davist egy georgiai börtönben végezték ki, halálos injekcióval. A férfi a bíróság szerint 1989-ben meggyilkolt egy rendőrtisztet, ráadásul akkor, amikor az éppen egy súlyosan bántalmazott hajléktalan segítségére sietett volna. Semmilyen tárgyi bizonyítékot nem találtak, amely a gyilkossághoz kötötte volna az elítéltet, az eredetileg őt gyanúsító kilenc tanú közül hét megváltoztatta vagy visszavonta vallomását. Többen kijelentették, a rendőrség vette rá őket, hogy Davisre valljanak, mások pedig egy egészen más személyt jelöltek meg az igazi gyilkosként. Mindez azonban nem volt elég, a legfelsőbb bíróság nem adott haladékot, és a férfit, aki végig tagadta bűnösségét, szeptember 21-én kivégezték.
Az ügy nagy nemzetközi felháborodást váltott ki, Franciaország és az Európai Unió is tiltakozott az ítélet végrehajtása ellen. Ami azonban ennél is fontosabb, az amerikai közbeszédbe is újra behozta a kényes témát: tüntetések igyekeztek rábírni a hatóságokat a Davis-ügy újratárgyalására, és több fontos véleményformáló lap, köztük a The New York Times is kemény hangú szerkesztőségi cikkben tiltakozott nem csupán a férfi kivégzése, de a halálbüntetés ellen.
Mindezen folyamatok logikus folytatása volt a vasárnapi istentisztelet és temetési szertartás, amely elbúcsúztatta a sokak szemében mártírrá vált Davist. A savannah-i Jonesville baptista templomba nem csupán a rokonok és barátok mentek el, de polgárjogi vezetők és aktivisták is. „Vannak, akik úgy gondolják, most, hogy Troy elment, vége a mozgalmunknak, hangunk elcsuklott, tüzünk kialudt. Ma azonban közüljük velük a híreket: az egész csak most kezdődik” – mennydörögte a szószékről Raphael Warnock baptista pásztor. A szertartás csaknem három órán át tartott – többen zokogva hagyták el a templomot, mások perceken át tapsoltak.
Nem csupán vallásos áhítatról volt azonban szó: a civil vezetők igyekeztek rámutatni, Davis halála csupán látszólag veti vissza a halálbüntetés elleni küzdelmet, valójában egyesíti és kétszeres erőt ad a mozgalomnak. „Troy azt mondta, ne adjuk fel a harcot, amíg nem tisztázzuk a nevét, és amíg Georgia el nem ismeri, mit tett valójában… amíg a halálbüntetést el nem törlik” – közölte Benjamin Jealous, az ország egyik legnagyobb fekete szervezetének, a NAACP-nek vezetője.
The Jerusalem Post (Jpost.com)
A palesztinok nem állnak készen az államiságra – erről készült jelentést ad át az izraeli külügyminisztérium az ENSZ-nek – tudta meg a The Jerusalem Post.
A jelentést Avigdor Lieberman külügyminiszter rendelte meg minisztériuma jogi osztályától. A dokumentumban a zsidó állam tisztviselői leírják majd, szerintük miért nem állnak készen a palesztinok az államiságra: többek között még helyi vagy országos választásokat sem tudtak tartani – ez lesz az egyik indok. A külügyminisztérium ezenfelül Bosznia-Hercegovinába és Kolumbiába küldi megbízottait, akik a palesztinok javaslata elleni szavazásra igyekeznek majd rávenni a Biztonsági Tanács ezen ideiglenes tagjait. Eközben azonban a másik oldal sem tétlenkedik: Riad Malki, a Palesztin Hatóság külügyminisztere szintén Boszniába, míg Mahmud Abbász miniszterelnök Kolumbiába és Portugáliába látogat, majd október 6-án az Európai Parlament előtt tart beszédet Strassbourgban.
Malki csütörtökön arról beszélt, a Biztonsági Tanácsban szereplő tizenöt országból nyolc támogatja a palesztin államiság kimondását – tehát az elfogadáshoz már csupán egy plusz szavazat szükséges. Az öt állandó tag azonban még így is megvétózhatja a határozatot, és az Egyesült Államok minden bizonnyal ezt fogja tenni.
origo.hu
Magyar Péter csúnyán lebukott: úgy akar előrehozott választást, hogy el sem indult
