A minőségfejlesztés út Európába

Lezárult a Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési program január 31-én kiírt intézményi pályázatának értékelése. A jelentkező 1408 közoktatási intézmény közül 1159 az első modellre adta be pályázatát, amely a partnerközpontú működésre helyezi a hangsúlyt. A teljes körű minőségbiztosítást célzó második modell kialakítására 249 intézmény kért támogatást. Lapunknak Herneczki Katalin, a Comenius 2000 programiroda vezetője számolt be a pályázat értékeléséről és a soron következő feladatokról.Idén 1,6 milliárd forintot kíván biztosítani a tárca az oktatási intézményeknek a Comenius 2000 minőségfejlesztési program kipróbálására – mondta lapunknak egy korábbi interjúban Pokorni Zoltán oktatási miniszter, aki szerint európai uniós csatlakozásunk csak akkor lehet sikeres, ha jól felkészült, kvalifikált fiatalok lépnek ki az iskolából. Szerinte a csökkenő gyermeklétszám miatt félő, hogy az önkormányzatok csökkentik az oktatásra fordított összegeket. Ahhoz, hogy ez ne következzen be, a minőséget kézzelfogható, számszerűsíthető, költségvetési vitákban súllyal bíró kategóriává kell tenni. A szolgáltató, partnerközpontú működés kialakításához nyújt segítséget a Comenius 2000 program, amelynek első nyertes pályázói a következő napokban foghatnak hozzá a modellek kipróbálásához.A tervezett 400 helyett 450 óvoda, iskola, kollégium kezdhette meg májustól a program alapján a munkát, ebből 322 intézmény az első, míg 128 intézmény a második modellt építheti ki – tudtuk meg Herneczki Katalintól, a programiroda igazgatójától. Az első intézményi modell kialakítására pályázók esetében reprezentatív minta alapján választották ki az intézményeket. A mintavétel régiók és intézménytípus szerint történt. Az óvodák, általános és középiskolák, szakképző intézmények, valamint a kollégiumok több mint ötvenkétféle kombinációját kellett figyelembe venni az elbírálás során – tette hozzá. Példaként megemlítette az egy intézményen belüli – általános, szakiskola, gimnázium, szakközépiskola és kollégium, vagy általános iskola, kollégium és gyógypedagógiai intézmény – variációkat.Az iroda vezetője szerint torzította a mintavételt a megyékből érkező jelentkezők eltérő aránya. Olyan eset is előfordult, hogy a kiválasztható megyei intézménytípusra nem akadt jelentkező. Volt olyan nagyváros (Békéscsaba), ahonnan egyetlen pályázat sem érkezett, mert a fenntartói hozzájárulást nem tudták megszerezni az intézmények. Ezzel szemben megemlítette Barcs városát, ahol az összes intézmény pályázott, és a fenntartó támogatását meg is kapták. Ezzel természetesen nem vették el a régió más városaitól a helyet, mert a tervezettnél ötvennel több intézmény kiválasztása lehetőséget adott arra, hogy kipróbálhassanak néhány, az átlagostól eltérő esetet is a megadott reprezentatív minta arányain felül.A mintavételnél az intézmények mellett figyelembe vették a fenntartókat is, így a kiválasztás önkormányzati, alapítványi, egyházi és a megvalósítás szakértői megközelítési módja szerint történt. Ez utóbbi esetében fő szempontjuk az volt, hogy egy-egy régión belül egyaránt kipróbáljanak különböző módszereket, a TQM (teljes körű), az EFQM (értékelés), valamint az ISO 9000 (szabvány) alapú megközelítést. Emellett kipróbálhatták az egyes tanácsadók önállóan kifejlesztett módszereit is.A második intézményi modellre beadott pályázatok elbírálásánál elsődleges szempont volt a tartalmi értékelés. Az Oktatási Minisztérium (OM) által felkért külső, független szakértők (a Minőségügyi Tanácsadók Szövetsége, a Magyar Minőségközpont, a Magyar Minőség Társaság munkatársai, valamint oktatási szakemberek) bírálták el a beadványokat. Ők vizsgálták, hogy az intézményekben voltak-e szakmai előzményei a minőségfejlesztésnek, és megtalálhatók-e a partnerközpontú működés alapjai. Fontos szempont volt a nevelőtestületi támogatottság és a választott szakértővel való együttműködési szándék is.Az egyes intézményekből érkező jelentkezések száma eltért a reprezentatív mintáktól – közölte Herneczki Katalin. A Comenius I.-modellre az óvodáknál háromszoros, az általános iskoláknál hétszeres, a fogyatékosok intézményeinél kétszeres, a gimnáziumoknál nyolcszoros volt a túljelentkezés. Az irodavezető kiemelte a szakközépiskolák tizenháromszoros igényét, amely szerinte annak tudható be, hogy e területen már korábban is erőteljesen elindult a minőségfejlesztés, emellett közelebb vannak a gazdasághoz a többi intézménynél.Voltak olyan iskolák is, amelyek nem szerepeltek a nyertesek listáján, de mégis bekerültek ebbe a pályázati körbe – emelte ki a szakember. Néhány szolgáltatócég jóval több intézménnyel adott be sikeres pályázatot a Comenius II.-modellre, viszont a sikeres munkavégzés céljából ötre limitálta az iroda az egy tanácsadó által támogatható iskolák számát, ezért a jelzett pályázatok beadói – csaknem húszan – a negyedik negyedévtől kezdhetik el a munkát.Elképzelhető, hogy egy intézmény abbahagyja a megkezdett munkát – jelezte az igazgató. Ezek helyét természetesen be tudják majd tölteni. Még ebben az évben tervezik újabb intézményi pályázat kiírását, de az első körből kimaradt intézmények addig indulhatnak önállóan is az I. modell kialakításával, amelyhez támogatást kapnak. Részt vehetnek regionálisan szervezett konzultációkon, a monitorrendszerben, és megkapják azokat a módszertani anyagokat, amelyek segítik az önálló munkát. Ők később maradhatnak a saját technika kialakításánál, de bekapcsolódhatnak az újabb pályázatba is.Elmondta még, hogy a bevezetés folyamatát egy monitorrendszer követi. Ezáltal a Comenius programiroda megfigyelheti, hogyan haladnak az intézmények, miként tudnak együttműködni a szakértővel, emellett szakmai visszajelzést kapnak az esetleges korreciók céljából. Eddig csaknem háromszázan szerepelnek az OM minősített szakértői listáján. Terveik szerint szeptemberben újabb pályázatokat írnak ki a szakértőknek is, így majd zökkenőmentesen bekapcsolódhatnak az eddig kimaradt intézmények.Következő lépésként háromoldalú szerződést kötnek a pályázaton sikeres intézmények, a tanácsadók (illetve cégek) és az OM között, amelyben biztosítékot adnak egymásnak együttműködési szándékukról.Az akkreditált továbbképzési programok lehetőséget adnak a pedagógusoknak a programok megismerésére. A pályázatban részt vevők számára a minisztérium 100 százalékban vállalja intézményenként 1-3 tanár részére a továbbképzés finanszírozását.