Elkészült az egyház-alapítási törvénytervezet

„A Fővárosi Bíróságnak szakértőin keresztül mérlegelési joga lesz ahhoz, hogy a kérvényezők közül kiszűrje: ki az, aki csak azért alapít egyházat, hogy ezzel megszerezze az állam által biztosított kedvezményeket” – mondta a napokban elkészült egyház-alapítási törvénytervezetről Balog Zoltán református lelkész, Orbán Viktor miniszterelnök egyházi tanácsadója.- Miért kívánnak változtatni az 1990-ben elfogadott egyház-alapítási törvény szövegén?- Hangsúlyozni szeretném, hogy a jelenleg hatályos jogszabály alapvetően jó szolgálatot tett. Amikor 1990-ben elfogadta az Országgyűlés, akkor a vallásszabadság irányába tett, helyes döntést hozott. Előtte ugyanis a diktatórikus állam mesterségesen akadályozta az új vallási közösségek létrejöttét, illetve a meglévők szabad működését. Mindenképpen biztosítani kellett, hogy azok az emberek is gyakorolhassák a hitüket, akik a vallásukat a már működő felekezetektől eltérő keretek között kívánják gyakorolni. Minden törvénynél, amelyik olyan, meglehetősen bonyolult helyzetet akar kezelni, mint a rendszerváltás volt, egy idő után kinyíltak a nemkívánatos kiskapuk. Mi ezeket szeretnénk bezárni.- Nem mindenki ért ezzel egyet. Hack Péter SZDSZ-es politikus, a Hit Gyülekezetének presbitere például úgy gondolja, hogy a jelenleg érvényes törvény sok tekintetben az európai standardokon felüli normákat is tartalmazza, a részletes szabályozás pedig korlátozza a lelkiismereti szabadságot.- Nem értek egyet ezzel a véleménnyel. A jelenlegi törvény csak formális nyilvántartási kötelezettséget ír elő, az általános mechanizmuson túl még a tényleges ellenőrzésről sem gondoskodik. A kormány semmilyen formában sem kívánja korlátozni a lelkiismereti és a vallásszabadságot, ezt a jogot ugyanis senki nem vonhatja kétségbe.- Milyen irányba halad az Európai Unió jogfilozófiája?- Az elmúlt ötven év eltérő történelme miatt ott egészen más mechanizmus jött létre. Jól kialakultak azok a keretek, amelyek megakadályozzák, hogy vissza lehessen élni az egyházalapítás jogával. Megjegyzem, az Európai Unió országaiban a hazai jogrendnél sokkal szigorúbb törvények szabályozzák az egyházként való elismerés feltételeit.- Mondana néhány példát?- Németországban hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy egy vallási közösség megkapja az állami kedvezményeket biztosító egyházi státust.- Milyen feltételeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy bekerülhessenek a bejegyzett egyházak közé?- Közszolgálati tevékenységet kell folytatniuk, de figyelembe veszik az ismertséget, a társadalmi elfogadottságot, a honosságot, az alkotmányos rendhez való lojalitást és a létszámot is ahhoz, hogy megkapják az állami kedvezményeket biztosító egyházi státust.- A honosságot és a létszámot Semjén Zsolt, a kultusztárcánál működő egyházi titkárságot irányító helyettes államtitkár is megpróbálta beültetni a most elkészült törvényjavaslatba. Kezdeményezése azonban elbukott.- Én nem mondanám azt, hogy elbukott, hiszen ez az elképzelés puhább formában ugyan, de beépült a törvényjavaslatba. Van olyan terület, ahol a létszám számít, máskor a honosság, és van, ahol a társadalmi elfogadottság vagy a közszolgálati tevékenység. Magyarországon utoljára 1948-ban volt felekezeti népszámlálás. Az azóta bekövetkezett változásokra eddig soha nem kérdeztek rá. Ezért csak nagyon szubjektív becslések születhettek arról, hogy az adott felekezetek milyen létszámmal rendelkeznek. Az „egyszázalékos rendelkezés” a felszínes szemlélő számára objektív mutatónak tűnhet, de erről éppen Semjén Zsolt jelentette ki: a valós állapot helyett inkább azt mutatja, hogy az adott egyháznak milyen a vagyonos rétegek közötti elfogadottsága. A négy történelmi egyház egyébként az egyszázalékos rendelkezőknek több mint kilencven százalékát lefedi, s a maradékon mintegy hetven vallási közösség osztozik. A többiek javára senki nem rendelkezett.- Mit tartalmaz a most elkészített törvényjavaslat?- Lényegesnek tartom, hogy áttekinthetőbbé válik a bejegyzés. A jelenleginél valamivel több feltételt kell teljesíteni. Például a hittételt is be kell nyújtani. Az alapításhoz szükséges alsó határt jelentő százfős létszám nem változik. A Fővárosi Bíróságnak a szakértőin keresztül mérlegelési joga lesz ahhoz, hogy a kérvényezők közül kiszűrje, ki az, aki csak azért alapít egyházat, hogy ezzel megszerezze az állam által biztosított kedvezményeket. Azt is megfogalmaztuk, hogy milyen kívánalmaknak kell megfelelniük a hitéleti tevékenységet végző felekezeteknek. Ha például valaki elsősorban gazdasági, oktatási, kultúraközvetítő feladatot vagy a humanista tanok terjesztését vállalja, akkor neki ehhez nem kell egyházat alapítania.- Mi lesz azokkal az egyházakkal, amelyekről kiderül, hogy elsősorban a kifogásolt tevékenységet végzik?- Az ügyészség is megvizsgálhatja, hogy elsősorban milyen tevékenységet végez az adott egyház. Ha bebizonyosodik, hogy nem egyházi feladatokat végez, akkor indítványozhatja a bíróságnál, hogy a már nyilvántartásba vett közösségtől peres úton vonja meg az egyház megjelölést.- Ennek ellenére továbbra is korlátozás nélkül hirdetheti a tanait?- Az állam egyetlen polgárának sem korlátozhatja a lelkiismereti és vallási szabadságát.- Mi történik, ha egy közösség destruktív tanokat hirdet?- Ez külön terület. Teljesen mindegy, hogy magánszemély, egyházi közösség vagy alapítvány mond ellent az alkotmány, a hatályos törvények szellemének, ez egyformán büntetendő és hivatalból üldözendő cselekedet.- Milyen társadalmi folyamatokkal magyarázza, hogy így megszaporodtak a kisegyházak?- Ez számomra azt jelenti, hogy az egyház szónak még mindig olyan méltóságteljes csengése van, amelyre érdemes aspirálni. Ezek az „egyházalapítók” azonban leginkább az igazi egyházakat megillető kedvezményeket akarják megszerezni. Több olyan vállalkozóval beszéltem, akiknek azt javasolták, alapítsanak egyházat, hiszen így ki tudnak bújni az adófizetési kötelezettség alól.- A törvényjavaslat várhatóan szeptemberben kerül a Ház elé. Mire számít?- Szerintem a parlament kétharmados többséggel elfogadja, hiszen magától értetődő dolgokat kér számon azoktól a közösségektől, amelyek egyházként kívánják magukat bejegyeztetni. Jó hírnek tartom, hogy Kósáné Kovács Magda, az emberi jogi és kisebbségi bizottság szocialista elnök asszonya a közelmúltban jelezte, hogy támogathatónak tartja.- Ki lehet mondani, hogy ez egy jó törvénytervezet?- Szerintem igen.- Akkor miért van az, hogy az utóbbi időben felmerült Semjén Zsolt helyettes államtitkár távozásának lehetősége? Hiszen az ő nevéhez fűzhető a tervezet.- Semjén Zsolt természetesen marad a hivatalában. Jól végzi a munkáját, a jelenlegi kormányátalakítás semmilyen formában sem érinti.