Érettségiző cigány osztály

Ma Pécs-Meszesen tizennyolc ifjú lezárja életének egy szép korszakát,s közben beír egy fontos dátumot a cigány kultúra történetébe: a GandhiKözalapítványi Gimnáziumban a világon először most érettségizik cigány osztály.Kerülném a „világ” szót, mert nagyon hangzatos, de itt és most ez a pontos: a cigányság históriájában valóban a „legek legje”, vagyis az első ballagó osztály a világon. Az esemény egy kultúrateremtő csapat igazát bizonyítja, aztán az ország tisztességes nemzetiségi politikáját is, továbbá egy gimnáziumi osztály és vele egy nemzetiség jövőjét ígéri. Az említett csapat: Bogdán János, a gimnázium tragikusan fiatalon elhunyt, szeretett igazgatója, Delták János és Ignácz József. De hogyan kerülhet a világelsőség éppen Pécsre, s ott is e város bányaipari viszszafejlődésének rossz közérzetet sugalló részébe, Meszesre? A Raul Wallenberg Alapítvány és még vagy harminc intézmény és egyéb alapítvány összefogásából az iskola az egykori bányaközpontban született, a meszesi Komjáth Aladár utcában.- Mi indokolta, hogy a világelsőség Pécsre került? Hogyhogy nem egy gazdaságilag nálunk sokszorosan erősebb nyugati demokráciába, ahol ugyancsak élnek cigányok? – kérdezem a gimnázium igazgatójától, Csovcsics Erikától.- Nyugaton jogilag tilos elkülönítő iskolát szervezni. Az elkülönítés emberellenes, demokráciaellenes, tehát külföldön kizárólag cigányok számára nem alapítottak gimnáziumot.- Ennek ellenére Magyarországon hogyan sikerült?- Arra hivatkoztunk, hogy ha lehet német, horvát vagy román nemzetiségi gimnázium, és az nem ellenkezik a szegregációval, akkor a cigányság is kaphat nemzetiségi gimnáziumot. Hiszen a nemzetiségi nyelv tanulását azok igénylik, akik nemzetiségi származásúak, de az anyanyelvük nem világnyelv. Aztán Antall József miniszterelnök úr egyik rendeletével, illetve a cigányság nemzetiséggé nyilvánításával megnyílt előttünk a lehetőség.A pécsi Gandhi Közalapítványi Gimnáziumban hét nyelven tanulhatnak, amelyből öt, a magyar, a beás cigány, a lovári cigány, a német s az angol kötelező. Lehet franciául és spanyolul is tanulni, bár utóbbi most tanárhiány miatt szünetel. De spanyol szakkör azért lesz: egy Peruból Pécsre nősült fiatalember vezeti majd.Kalányos István a Tolna megyei Uzdról való, ő már tagja a ma ballagó osztálynak, és német szakos tanár vagy német nyelvész akar lenni.- Cigány körökben nagy dolog, ha egy fiú vagy leány érettségizik?- Igen, nálunk még nagy dolog. Felnéznek rám, s ennek meg kell felelnem, főképp mert ebben az országban van a világ egyetlen cigány gimnáziuma.- Ha már a nemzetiségi politikánál és a nemzetiségi kultúránál tartunk, mit gondol Trianonról?- Elvették az ország kétharmadát, sok millió magyarral. Családokat szakítottak szét. Tudom, hogy évtizedeken át nem volt szabad ezt iskolában tanítani. Tessék elhinni, hogy a sok kitelepített, elüldözött magyarban, köztük magyar cigányokban, akik az elszakított területekről jöttek át, ma is elevenen él a trianoni kérdés. Belőlük és a leszármazottaikból sohasem lehetett ezt kitörölni.- A szüleim meg a nagyszüleim is azt mondják – vált témát a decsi Bayer Richárd -, hogy amikor itt voltak az oroszok, szerették a cigányokat, és számunkra jobb volt az élet.Kalányos István, aki úgy látszik, a történelem kiváló ismerője, hozzáfűzi:- Ők biztosan a hetvenes évek enyhébb gazdasági helyzetére gondoltak.Később, már bent az igazgatói irodában szóba kerül a magyarországi cigány színház megalapításának kísérlete, hiszen ezzel a fantasztikus, őserejű cigány kifejezőkészségnek adnának színpadi teret.- A hazai cigányság most azért harcol, amiért a magyarok kétszáz esztendeje küszködtek – vélekedik az igazgatónő. – Ugyanígy az anyanyelvi oktatásért is.- Miben látja a cigányok lemaradását az általános iskolákban?- Semmiképpen sem abban, amivel könnyen lerázzák ezt a kérdést, hogy tudniillik sok közöttük a rossz képességű és az igen rossz szülői háttér miatt elmaradott kisgyerek. Valójában a pedagógus türelmetlensége az oka, mert ha van tényleg elmaradott s rossz családi helyzetű kisgyerek, azt könnyebb kisegítő iskolába irányítani, mint sokat foglalkozni vele.- Milyen jövő várhat a világ első érettségizett cigány osztályára?- A jövő mind a világtörténelem, mind az egyéni sors fordulékonysága okán kiszámíthatatlan. De a jövőképükről vagy legalábbis az álmaikról elmondok két számot: tizennyolcan érettségiznek most, és közülük tizenhatan jelentkeztek egyetemre vagy főiskolára.Az igazgató hozzáteszi még, kemény küzdelem folyik, hogy az irodájában látható makett valósággá váljon. Eredetileg ugyanis a szomszéd telken kellett volna felépíteni a gimnáziumot és hozzá egy sportcsarnokot, ez látható a maketten. Fontos szám: egy diák egy tanévi kollégiumi és tandíja közel 400 ezer forint. Másutt is ennyi, de másutt több az anyagilag tehetősebb szülő. Az itteni diákok szüleinek kilencven százaléka a létminimum alatt él, a közalapítványnak van tehát mit pótolni.