Mobiltelefon és Harley Davidson

Mi is az az új gazdaság, és miért sikeresek benne olyannyira az észak-európai államok? És mit keres az élbolyban Finnország?A technika robbanásszerű fejlődése mellett az utóbbi évtizedben elkezdődött információs és gazdasági „forradalom” motorjai azok a látszólag a semmiből előbukkanó cégek, amelyek vezérei viszont inkább evolúciót, mint revolúciót emlegetnek. A részvényeikbe persze nagyon is valóságos dollárokat öntenek a befektetők, ám az üzletet sokszor egy kitűnő ötlet alapozza meg, rendszerint olyan, amely az információs társadalom ideológiájával könnyedén becsomagolható. – Egyszerűen kiötlünk valamit, azután megnézzük, hogy az ötlet beválik-e – szokta mondogatni Mato Valtonen, a Leningrad Cowboys névre hallgató finn rockbanda volt frontembere, aki ma már jól menő távközlési szolgáltatócéget irányít. A mobiltelefóniát az internettel ötvöző, úgynevezett WAP-vállalkozások (mobiltelefonos adatátvitelre épülő internetszolgáltatók) olyan ötletekből (is) húz(hat)nak hasznot, mint pl. Valtonené, akinek egyik legnépszerűbb ideája, hogy pár forintnyi összegért automatája vicceket küld a telefon kijelzőjére. Ahogy Mato Valtonen a világ legrosszabb rockbandájának énekeséből (ezt mindig is büszkén vállalta) az egyik legjobb WAP-cég irányítója lett, az új gazdaság egyik gurujává is vált.A mobiltelefonok összeszerelését végző világméretű céget, az Elcoteqet igazgató Antti Piippo ma indul motorbicikli-túrára Magyarországon Valto-nennel és a skandnáviai high-tech vállalatok vezetőinek krémjével. – Kapjátok be, vannak barátaim! – mutatja büszkén a bukósisakjára festett feliratot harmadik emeleti, tágas, ám cseppet sem hivalkodó helsinki lakásában Antti Piippo a csillogó Harley Davidsonok behajózása előtt pár órával, megfogalmazva ezzel az informá-ciós társadalom gyermekeinek alaptézisét is.Csakhogy Piippo nem az internet tizenéves ördöge, hanem egy sok százmillió dolláros befektetés irányítója.A finn Nokiára és a svéd Ericcsonra gondolva már-már hajlamosak vagyunk skandináv gazdasági csodát emlegetni, ám Antti Piippo szerint szó sincs erről. – A képlet egszerű volt: vagy mi globalizálódunk, vagy minket globalizálnak – fejti ki a finn Elcoteq (amely cég a világ egyik legnagyobb beszállítójának számít a mobil távközlési piacon) sikeréről.Valóban úgy tűnik, a finn sikertörténet inkább arról szól, hogyan nem ette meg a nagy hal a kis halat, miután a nagy hal alulmaradt a kis halak szervezett csoportjaival folytatott küzdelemben. Példaként az amerikai IBM-et említi, amely a kilencvenes évek elejére az összeomlás szélére került, mivel vezetése nem ismerte fel, hogy leáldozott azoknak a cégeknek, amelyek egy-egy termék – ez esetben számítógép – előállítását teljes egészében szeretnék elvégezni. Ma már ugyanis számtalan kisebb-nagyobb cég hálózata gyártja mondjuk a finn Nokia mobiltelefonjait is, a márkanév tulajdonosa pedig többnyire csak a beszállítók láncolatának kiépítését, a logisztikát szervezi és irányítja. A hálózatépítés, a „networking” ekképp az információs társadalom ideológiájában és a hozzá kapcsolódó „új gazdaságban” egyaránt kulcsszóvá vált. A finneknek persze ez esetben mindenképp előnyére vált, hogy a belső piac korlátozottsága miatt a növekedni vágyó vállalkozások vonzónak találták a globális méretű tevékenységet.- A globalizáció nem valamiféle csoda, amelyet a Jóisten irányít, hanem az emberek által meghatározott folyamat – szögezi le, kétséget sem hagyva afelől, hogy az általa „új gazdaságnak” nevezett valamiben (hogy mi is ez az egész, arról a közgazdá-szok is vérre menő vitákat folytatnak) csakis a szabadkeres-kedelem szabályai lehetnek mérvadóak. Merthogy szabályok még itt is vannak. – Seattle nagyon sokat segített abban, hogy megértsük, a globali-zációért mi vagyunk a felelősek, épp ezért az egész folyamatot szabályozni kell – jelenti ki Piippo, aki szerint egyértelmű, hogy a WTO-nak (Kereskedelmi Világszervezet) meg kell alkotnia az új játékszabályokat ahhoz, hogy ez a játék fair legyen (azaz a befektetésekért folytatott küzdelemben ne az az ország kerekedjen felül, amelyik mondjuk nagyobb szemétdombot hajlandó megtűrni területén).Arra a kérdésünkre, hogy a tőke szabad vándorlása nem veszélyezteti-e a jóléti államok polgárainak nehezen kiharcolt kiváltságait (mármint hogy nem hullanak-e el a kínai munkaerővel vívott küzdelemben), Antti Piipo számadatokkal felelt: az Elcoteq, mióta a kilencvenes évek elejétől gyártósorokat rendezett be a világ más országaiban, Finnországban is több ezer új állást teremtett.Az esetek nagy részében persze a külföldi gyártást főként az olcsóbb munkaerő motiválja. Osmo Kammonen, az Elcoteq befektetői kapcsolatokért felelős alelnöke nem is csinál titkot abból, hogy amennyiben Magyarországon rövid idő alatt a németországihoz hasonló bérszínvonal alakulna ki, akkor nagyon gyorsan odébbállnának Pécsről, ahol immár két üzeme is van az informatikai cégnek, és jelenleg több ezer alkalmazottat foglalkoztat. Antti Piippo szerint azonban ez a veszély nem fenyeget, hiszen 10-15 évig, de lehet, hogy tovább is eltarthat, amíg a magyar bérek utolérik az EU-átlagot. Addig viszont működik az „új gazdaság” azon áldásos mechanizmusa, amelyet a finn cégvezér „co-evolution”-nak, azaz „együttfejlődésnek” nevez, és ami a hálózatba szervezett termelés rugalmasságának egyik kulcsa. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy egy-egy ilyen termelési láncba időközben könnyebben bekapcsolódhatnak a helyi vállalkozások is, feltéve, hogy a leendő beszállítók megfelelnek a szigorú minőségi követelményeknek. Ha azonban az igények és az elvárások találkoznak, úgy mindkét fél profitál a közös munkából, hiszen húzóágazatot teremthet a befektetés. Az Elcoteqnek például kevesebbet kellene bajlódnia a szállítással, hiszen az elektronikát gyártó cég működésének alapja, hogy a logisztikát, a szállítási láncot sikerüljön a legoptimálisabbra szabni (nem állhat a termelés napokig csak azért, mert egy alkatrész nem érkezett meg időben). Épp ezért a finnek most leginkább egy repülőteret látnának szívesen Pécs mellett. A reptér megépítésére ígéret ugyan van, ám megvalósulásra utaló jel annál kevesebb.Ami pedig a beszállítókat vagy a leendő magyar partnereket illeti, Antti Piippo szerint még senki sem késett el azzal, hogy szerencséjét az új gazdaságban megalapozza. – A technológia, az innováció mindenki számára rendelkezésre áll, ezek szabadon megvásárolhatók. Az egész csak azon múlik, hogy tudjuk, hogy kell játszani ezt a játékot – állította néhány nappal azelőtt az Elcoteq többségi tulajdonosa és igazgatóságának elnöke, hogy csillogó Harley Davidsonján begördült a magyar piacra.