Pártok titka

Úgy hozta az élet, hogy a T. Házban e héten több olyan törvényjavaslatot is tárgyalnak, amelyik a felszín alatt egyazon problémára vezethető vissza.Hogy a dolog minden frakció szemében egyértelmű, azt bizonyítja a legfőbb közjogi méltóságok tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló javaslat. Ezt az indítványt a hat frakcióvezető közösen nyújtotta be, ugyanis mindnyájan belátják: a köztársasági elnök, a házelnök, a kormányfő, illetve az Alkotmánybíróság és a Legfelsőbb Bíróság elnökei mai viszonyaink között kínosan alacsony összegű honoráriumban részesülnek.Ezzel azonban véget is ér a konszenzus. A pártok által ingyenesen használt állami tulajdonú ingatlanok hasznosításának rendezéséről indulatos viták folynak, akárcsak az egyes fontos tisztségeket betöltő személyek ellenőrzéséről és a Történeti Hivatalról szóló indítványról.Egy tőről fakadnak ezek a problémák, az 1989-1990-es átalakulás körüli álságos szemérmességből. Akkor azt igyekeztek sugallni a közélet szereplői, hogy ők nem akarnak kiváltságokat, nekik nem jár semmi extra, ők is csak egyszerű emberek... S bizony ez akkor a „széles tömegek” helyeslésére talált.Nagy szemérmességgel sikerült becsapnunk önmagunkat. Egyfelől – s ezt ma minden párt belátja – nevetségesre sikeredett a felelős vezetők illetménye. E téren örömteli, hogy a parlamenti erők dicséretes módon nem önmagukkal kezdik a rendezést, hanem a másik hatalmi ággal, a polgármesteri illetmények emelésével. Most sort kerítenek az öt legfőbb méltóság juttatásaira, s talán idővel levonják a logikus következtetést is...Az 1989-es örökség másik fejezete az MSZMP által használt ingatlanok ügye. Ezeket Németh Miklós kormánya egy titkos határozattal az MSZP-nek adta, a Köztársaság téren pedig mindenkinek, aki a vagyoni kérdéseket firtatta, azt felelték, hogy a párt vagyona a tagok befizetéseiből jött össze, és az marad az MSZP-nél. (Amely egyébként nem utódja az állampártnak, szokták állítani ugyanazzal a szájukkal a régi elvtársak.) A talmi szemérmesség ezért annyiban felelős, hogy ezt akkor és azóta is elfogadta. Most a polgári koalíció ezt meg akarja szüntetni, ami a demokratikus jogegyenlőség irányába teendő fontos és sajnálatosan régóta elmulasztott lépés.Új demokráciánk orwelli vonása, hogy minden párt egyenlő, de az MSZP még egyenlőbb, neki a többiét sokszorta meghaladó ingyenes állami ingatlanhasználat jár. Növekedni fog a politikai korrektség mértéke, ha ez megszűnik.Ezzel pedig visszaértünk a fentebb félbehagyott gondolatunkhoz, miszerint a pártok nem merik levonni a logikus következtetést, noha tudják, mi az. A hazug szemérmesség utolsó maradványát is el kellene takarítani a politikai korrektség érdekében. Ehhez a lépéshez kivételes politikai bátorság szükséges, és le kell számolni a rossz magyar hagyománnyal. Azzal, hogy a jó főispán gazdagon megy be a megyeházára, és szegényen jön ki...A nagy titok: mindegyik párt alulfinanszírozott. Ezt a központokban pontosan tudják, és mindenütt igyekeznek is megteremteni a működés pénzügyi feltételeit. Boldvai László pénztárnok lebukása a Tocsik-ügyben valójában olyan esemény volt, aminek egyszer mindenképpen be kellett következnie. Miután megszűnik az MSZP igazságtalan előnye, megérhet a helyzet az őszinte pártfinanszírozás törvényi kereteinek megteremtésére.Mindannyiunk közös érdeke, hogy a politikai szervezetek ne szoruljanak rá a „szerényen háttérben maradó” titkos támogatókra.