időjárás 6°C Ferenc , Olívia 2022. december 3.
logo

Többszereplős piacra készülve

Putsay Gábor
2000.05.23. 22:00

A hírközlésben tevékenykedők szerint egységes hírközlési törvény (EHT) nélkül hosszú távon nincs esély arra, hogy egy tisztességes versenyszabályok szerint működő, többszereplős piac alakuljon ki Magyarországon. A készülő törvény legfontosabb feladata lesz, hogy a hatálybalépést követően biztosítsa a magyar hír- és távközlési piacon az információ szabad áramlását, meghatározza az egészséges versenypiac kereteit, és nem utolsósorban védelmezze a fogyasztókat. A törvényjavaslat-tervezetnek – amelyet május 30-ig kell a kormányhoz benyújtani – most készült el a nyolcadik változata, amely öt fejezetből és nyolcvankilenc paragrafusból áll. Ha minden tervsze-rűen halad, év végéig áldását adhatja rá az Országgyűlés.A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium hírközlési ágazata 1998. május 7-én számolt be Brüsszelben a hazai szabályozásról és az európai követelményekre való felkészülésről. A kormány 1999-ben szakmai előkészítés után egyeztette, elfogadta, majd év végén határozatban közzétette a hírközlési törvény téziseit. Megfogalmazták az új törvény céljait, alapelveit, valamint azt, hogy a szabályozás területét, hatályát, az állami szerepvállalást és egyes állami feladatokat, a hírközlési szolgáltatások és szerződések működését, a piacra lépés szabályait, illetőleg mindazon ága-zatspecifikus rendelkezéseket, amelyeket a hírközlés területével való szoros összefüggés miatt – például korlátos erőforrásokkal való gazdálkodás, ingatlan- és eszközhasználat, adat- és titokvédelem – különös odafigyeléssel kell rendezni – tájékoztatta lapunkat Baksa Sarolta, a KHVM hírközlési irodájának vezetője.A minisztérium hírközlési ágazata januárban hozta létre a törvényjavaslat tervezetének kidolgozásában közreműködő szak-értői bizottságokat. Az első bizottság résztvevői a hírközlési piac szolgáltatóiból, érdekképviseleteiből állt – tizenhat szervezet -, a második bizottságot a KHVM és a Hírközlési Főfelügyelet (HIF) kijelölt vezetői és munkatársai alkották. A harmadik bizottság a kormány és a tárcák kijelölt képviselőit foglalta magában. A második bizottság szövegezte a javaslatot, gyűjtötte az első és a harmadik bizottság észrevételeit, plenáris üléseken, konferenciákon, kétoldalú megbeszéléseken formálta és alakította a törvényjavaslat-tervezetet. A tervezet 1. számú munkapéldányát március 8-án tették közzé, a nyolcadik változat a napokban készült el.KözigazgatásiegyeztetésA hírközlési iroda vezetője szerint a törvényjavaslat alkalmas arra, hogy közigazgatási egyeztetése megkezdődjön, majd a kormány jóváhagyása után az Országgyűlés elé kerüljön. A hírközlési törvényjavaslat legújabb változata öt fejezetből és nyolcvankilenc paragrafusból áll.Az első fejezet bevezető rendelkezései meghatározzák a törvény legfontosabb céljait, amelyek a piacnyitáson és a fogyasztóvédelmen keresztül a versenypiac fejlődését segítik elő. A tervezet tartalmazza a hírközlési piac működésének alapvető szabályait, a szolgáltatók, a szolgáltatást igénybe vevők, a felhasználók jogait és kötelezettségeit.A tervezet második fejezete az állami feladatokat fogalmazza meg. Az állami feladatok ellátása megoszlik a kormány és az illetékes miniszterek között, akiket tanácsadó és javaslattevő szervként a nemzeti hírközlési és informatikai tanácsos és az infokommunikációs szakértői bizottság segít.Egyetemes szolgáltatásA tervezet harmadik fejezete a hírközlési piac szabályozásáról szól. A hírközlő berendezések a jogszabályban foglalt feltételekkel szabadon forgalomba hozhatók, csak a rádióberen-dezések és egyes távközlő berendezések használatánál kell alapvető követelményeket teljesíteni. Hírközlési szolgáltatóként bárki szabadon piacra léphet, aki az általános feltételeknek megfelel. A tervezet az európai mintának megfelelő „lágy” szabályozást bevezetve általában csak bejelentést kíván meg azon szereplőktől, akik hírközlési szolgáltatást nyújtanak. A vállalkozónak azonban gazdálkodószervezetnek kell lennie. A szolgáltatások egyedi engedélyezésére a tervezetben meghatározott feltételek szerint csak abban az esetben kerülhet sor, ha a piacra lépő korlátos erőforrásként kezelt szám- és címtartományt vagy frekvenciatartományt is használ.Az egyetemes hírközlési szolgáltatások az engedélyköteles távközlési és postai szolgáltatások közül olyan csoportot alkotnak, amely meghatározott minőségben, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül minden felhasználó által megfizethető ár ellenében igénybe vehető. A tervezet pontosan rögzíti az egyetemes távközlési szolgáltatások jellegét, és kijelöli, hogy melyek azok a szolgáltatók, amelyek a törvény hatálybalépésétől e szolgáltatási kötelezettségnek eleget tesznek. A távközlési szolgáltatók összekapcsolási kiadásokkal csökkentett, nem egyetemes szolgáltatásból származó éves nettó árbevételük meghatározott százalékát egyetemes támogatási előirányzat javára kötelesek befizetni, amely előirányzatból a nettó üzemi költségek alapján kiszámított indokolt és igazolt pénzügyi terhek mérséklésére támogatás igényelhető. Nem jár támogatás azon szolgáltatónak, amelynek a részesedése a teljes távközlési piacon az általa végzett egyéb távközlési szolgáltatásaiból származó bevételei alapján meghaladta az ötven százalékot.Az egyetemes szolgáltatásokra – azok államilag garantált jellege miatt – a miniszter és a kijelölt, kiválasztott szolgáltató szerződést köt, ennek főbb elemeit a tervezet tartalmazza. A jelenleg piacon lévő, közcélú távbeszélő-szolgáltatást nyújtó koncessziós társaságok koncesz-sziós szerződése a tervezet feltételrendszerének megfelelően alakul át egyetemes szolgáltatási szerződéssé. A hírközlési tevékenység és szolgáltatások végzéséhez egyéb műszaki jellegű engedélyek is szükségesek, amelyek kapcsolódhatnak akár bejelentésköteles, akár egyedi engedély alapján végezhető szolgáltatásokhoz. A frekvenciaengedély, a rádióengedély, az engedély az azonosítók lekötésére és kijelölésére, a távközlési építmények építési munkálatainak engedélyezése tartozik e körbe. A tervezet külön kezeli a tulajdonjog védelmében az ingatlanhasználati jogokat.Rendezendő szerződésekA tervezet negyedik fejezete foglalkozik a hírközlési szerződésekkel. Az európai elveknek megfelelően a nyílt hálózati hozzáférés mind a társszolgáltatók, mind az új piacra lépők, mind a felhasználók érdekében alapvető követelmény. Az összekapcsolási szerződés megkötésének kötelezettsége a távközlő hálózattal bíró szolgáltatókat és mindazokat érinti, akiknek hálózatán távközlési szolgáltatást nyújtanak. Az anyagban foglaltak szerint a hálózati szerződések – amelyek a társszolgáltatók szerződéses viszonyait rendezik – számtalan, a fogyasztóknak szükséges garanciális szabályt kötelesek rögzíteni. A távközlési előfizetői szerződések a szolgáltató és a fogyasztók kapcsolatát szabályozzák. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a hírközlési hatósággal egyidejűleg e szerződések megtartása során ennélfogva jelentős szerephez jut. A postai szolgáltatási szerződések alapvető szabályait a tervezet olyan formában rögzíti, hogy a felek egyetlen alapvető joga vagy kötelezettsége sem hiányzik.Az ötödik fejezet a tervezetben az Egyéb rendelkezések címet viseli. E fejezetben találhatók az árak, amelyek közül a tervezet kimondja, hogy az egyetemes szolgáltatások ára tételesen rögzített hatósági ár. A domináns piaci szereplők által nyújtott távbeszélő- és műsorszóró szolgáltatások hatósági árának meghatározása, továbbá egyes postai fenntartott szolgáltatások árának a meghatározása az ár kiszámítására vonatkozó előírások rögzítésével történik. A szabad árkategóriájú árakat a tervezet öt, szigorúan ellenőrzött feltételrendszer alapján engedélyezi alkalmazni. A szolgáltatók a teljesen felosztott költségek módszere, a három évre előremutató költségek számítási módja szerint kötelesek eljárni. Az árképzésre, az alkalmazásra vonatkozó szabályok érvényesülését a hírközlési hatóság ellenőrzi. A tervezet szerint a hírközlési hatóság a hírközlési piaci versenyt érintő ügyekben köteles együttműködni a versenyhatósággal.Az adat- és titokvédelem a szolgáltatókat külön jogszabály alapján terheli.A piacfelügyelet a hírközlési hatóság új feladata, ennek keretében vizsgálja, elemzi, értékeli és ellenőrzi a hírközlési szolgáltatások, a hírközlési tevékenységgel összefüggő távközlő eszközök kínálatának bővülését, a versenyhelyzet alakulását. A tervezet részletes felhatalmazást ad jogszabályalkotásra a kormánynak és az illetékes minisztereknek.A tervezet zárórendelkezé-seiben kezeli az infrastruktúra alapú távközlés-szabályozáshoz és piacra lépéshez szükséges hozzáférési szerződések megkötésének időtartamát, valamint a liberalizált piac megnyitásához elengedhetetlenül szükséges, a számhasználattal összefüggő szolgáltatóválasztás időpontját.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.