A feltörekvő gazdaság elcsábítja az oktatókat

A magyar felsőoktatásban dolgozók bérezése a figyelem középpontjában áll. Európai kollégáik átlagosan az egy főre jutó nemzeti jövedelem százhetven százalékát keresik meg – mondta lapunknak Kiss Ádám, az Oktatási Minisztérium (OM) felsőoktatási és tudományos ügyekért felelős helyettes államtitkára. A tárca műhelymunkája során elhangzott javaslat szerint a professzorok 260 ezer forintos béréhez kívánják igazítani a többi oktató fizetését.A magyarországi felsőoktatásban dolgozók jelenleg hazánk lehetőségéhez viszonyítva is kevesebbet keresnek a fejlettebb országok oktatóinál. Az ottani átlagkeresetek a GDP 170 százalékát is jelenthetik, míg nálunk csak a 100 százalékot érik el. Németországban például a professzorok bére a GDP-hez képest 290 százalék is lehet – mondta a helyettes államtitkár.Az alacsony keresetek egyik jelentős oka, hogy az előző kormányzati ciklusban 13,5 százalékkal csökkent a felsőoktatásban foglalkoztatottak reálkeresete. Az elmúlt két évben ez a kedvezőtlen tendencia megfordult. Mára 22,4 százalékkal nőtt az oktatók reálkeresete, így sikerült „ledolgozni” a korábbi veszteséget.Magyarországon a felsőoktatási dolgozók bére számtalan pótlékot tartalmaz. Alapfizetésüket a közalkalmazotti bértáblázat szerint állapítják meg, erre kerül rá például a veszélyességi, a nyelv-, a vezető oktatói vagy a vezetői pótlék. Elmondható, hogy a felsőoktatásban dolgozók fizetésének több mint a fele pótlékokból adódik össze – közölte Kiss Ádám. Ebből következik, hogy kevéssé áttekinthető az a rendszer.Egy egyetemi tanár fizetése ma több elemből áll össze. A besorolás szerinti illetménye körülbelül 95 ezer forint, a vezetői pótlék általában 22 500, idegennyelv-tudásra mintegy kilencezer forintot kapnak, oktatói pótlékuk 46 ezer, egyéb illetményük még lehet 24 ezer forint, a központi vezetői-oktatói pótlék 19 ezer, a teljes összeg tehát átlagosan 215 ezer forintra tehető.Magyarországon – sok év óta először – jelentős gazdasági növekedés tapasztalható. A feltörekvő gazdaságnak viszont „agyelszívó hatása” van, hiszen sokan inkább a jobb keresetet választják az egyetemi, főiskolai oktatói pálya által biztosított anyagi lehetőségek helyett. Ezért a felsőoktatási bérrendszer megváltoztatása országos érdek, mivel egyetemeink, főiskoláink ki fognak ürülni, ha az emelkedő gazdaság mellett nem rendezzük a béreket – emelte ki az OM helyettes államtitkára. Ezért a tárca jelenlegi műhelymunkája eredményeként szeretnének bevezetni egy áttekinthető bérrendszert, amely minden oktató helyét meghatározza a fizetési listán. Emellett az is céljuk, hogy közelebb kerüljünk az ország teljesítőképességének megfelelő oktatási bérezéshez.A felsőoktatás esetén lényegében egyetlenegy számot kell meghatározni, jelesül azt, hogy mennyi legyen a professzorok fizetése, a többi automatikusan hozzácsatolódik – fogalmazott a helyettes államtitkár. A szakemberek által javasolt, garantált professzori bér jelenleg 260 ezer forint, de költségvetés lehetőségeitől függ a végső összeg.Úgy véli, hogy 2001. január elsején kezdődő költségvetési év lehetne az új bérrendszer bevezetésének kiindulópontja, mivel az évközi indítás, megítélése szerint, pénzügyi-technikai okok miatt nehézségekbe ütközhet.A műhelymunka során elhangzott egy olyan javaslat is: a kinevezés időpontjától garantált bér ne emelkedjen attól, hogy az oktató mennyi ideig tölti be ezt a posztot. A felvetést sokan támogatták, mert elvi kérdésnek tekintik, hogy például egy adjunktust ne jutalmazzanak csak azért, mert öreg – jelezte a helyettes államtitkár.Kérdésünkre, hogy adható-e több bér a központilag javasoltnál, elmondta: egy ilyen típusú bérrendszernél mindig a garantált minimumokat határozzák meg. Az egyetem, főiskola – különösen akkor, ha egy virágzó, vezetői által jól menedzselt intézményről van szó – ennél többet is adhat.Ha megvalósul ez az elképzelés, akkor a professzorok bére a GDP-nek körülbelül 140 százaléka lesz, azaz megközelíti a nyugati országok oktatóinak keresetét, a GDP 170 százalékát.